Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Legyünk szakmaibbak az új évtizedben!

  • 2020. január 14., kedd 16:07

Amikor elérkezik az év vége, egy kicsit mindig ünnepiesebb hangulat lengi körül az embereket, köztük a gazdákat is. Ilyenkor valamelyest mindenki elmélyed önmagában számot vetve az évben végzett tevékenységekről, tapasztalatokról. Ezután a „belső évösszegzés” után azonnal felismerjük, hogy az Új Év már el is kezdődött, amikor a tapasztalatokból összegyűjtött ötleteket, észrevételeket alkalmazni lehet, esetleg beépíteni a következő évi gazdálkodási tervbe. Ráadásul idén beléptünk az új évtizedbe, mely pszichológiailag arra sarkallja az embert, hogy hosszabb távra próbáljon tekinteni és átfogóbb terveket, stratégiát gyártson a jövőre nézve. Nos, a tenyésztésszervezés képviselőitől mi más útravalót is adhatnánk olvasóinknak, mint a „Sikerekben Gazdag Új Év” mellé járó szakmai „jótanácsokat”, melyek nélkülözhetetlenek az „általános jókívánságok” megvalósulásához!

HOGYAN VÉGEZHETÜNK IGAZÁN JÓ SZAKMAI MUNKÁT?

A szaporítás és a tenyésztés között bizonyára jól ismerjük a különbséget. A tenyésztéshez jól végrehajtott szelekciós programra van szükség, mely nem több, mint egyes tulajdonságok preferálása, vagy éppen kerülése, kizárása. Azt is tudják sokan, hogy a szelekció lehet pozitív (pl. tenyészutánpótlás kiválogatása esetén), amikor egy populáció legjobb egyedeit válogatjuk továbbtenyésztésre, illetve lehet negatív (idősebb állatok selejtezése esetén), amely során a populáció legrosszabb egyedeit zárjuk ki a továbbtenyésztésből. A két módszer között van egy alapvető populációgenetikai különbség. Míg negatív szelekció esetén a kerülendő tulajdonságok nagy hányada kikerül ugyan az állományból, addig a populáció megtartja közepes és kiemelkedő értékmérőit prezentáló genotípusainak arányát. Pozitív szelekció esetén ez az arány a kiemelkedő mutatók felé mozdul el, hiszen a negatív és közepes teljesítményű fenotípust kevesebb szülő fogja örökíteni (mert nem kerülnek be az utánpótlás közé). Azonban a mennyiségi és minőség mutatók során történő szelekció nem tüntet el átlag alatti teljesítményeket és nem szaporít fel átlag feletti értékmérő tulajdonságokat, mert a génrekombináció során – melyekért számtalan intraallél és interallél kölcsönhatás a felelős – teljesen új tulajdonságok, termelési szintek is megjelenhetnek. Éppen ezért kell valami, ami a szelekcióhoz megfelelő kiindulópontot jelenthet.

CÉLPÁROSÍTÁS

Ilyen eszköz a célpárosítás, mely az első lépés a „szakmaiság” lépcsőjén. A célpárosítás lényege, hogy bizonyos kiválasztott nőivarú egyedekhez (melyeket teljesítményük alapján válogatunk ki) olyan minősített, tesztelt tenyészbikát választunk, melynek ismerjük teljesítményvizsgálati, vagy ivadékvizsgálati eredményeit. Nyilván ezen eredmények alapján azt várjuk, hogy az utódok genetikai állományában javuljanak a tehén hátrányos tulajdonságai, miközben az előnyös értékmérők szintje állandó marad, vagy erősödik. Éppen ezért a célpárosításhoz ismernünk kell teheneink teljesítményét. Tudnunk kell, milyen a szaporaságuk, vagyis minden évben volt-e borjuk, és a borjú könnyen, segítség nélkül született-e, vagy esetleg nehezen ellő típus. Ilyenkor például olyan bikát kell választanunk, amely utódai könnyen jöttek a világra, vagy a felmenői között nem volt nehézellés. Ezek a bikák általában hosszú testűek, finom csontozatúak, közepes magasságúak, közepesen izmoltak. A tehenek másik fontos minősítője a borjúnevelő képesség. Ha egy tehén születése után azonnal gondozni kezdi borját úgy, hogy a választásig jó tejtermeléssel táplálja, a borjú választáskori súlya magas lesz. Mivel a hízóalapanyag árát élősúlyhoz kötik, így ez a sajátossága kulcsfontosságú a tehénnek. Gondoljunk bele, hogy a tehén legel, vagy növényi takarmányt fogyaszt – ami a hulló csapadék és a napfény energiájából keletkezik – majd azt áttranszformálja fehérjeforrássá, tápanyaggá, azaz „tejjé”, ami a borjú táplálásával létrehozza az egyik legfontosabb bevételi forrását a gazdának: a választott borjút. Mivel a francia húsmarhafajták, köztük a Limousin és a Blonde d’Aquitaine jó súlygyarapodásra lett nemesítve, az egyik legfontosabb komponens a tehén tejtermelő képessége. Ez a képesség is javítható tesztelt tenyészbikák használatával, melyek ivadékvizsgálati, vagy genomikai tenyészérték indexszel rendelkeznek. A harmadik legfontosabb komponense a jó minőségű borjú előállításnak a küllem. Egy jó küllemű tenyészállat magas marú, hosszú testű, széles, izmolt, ugyanakkor finom csontozatú, jó lábállású, feszes gerincű. Persze ettől az ideális megjelenéstől a valóságban néhány tulajdonság eltér sajnos. Ha ismerjük a teheneink küllemi hibáit, könnyen találhatunk olyan minősített tenyészbikát, amely ezeket kijavíthatja. Nem szabad elfelejteni, hogy a tenyészbikák minősítése során hozzáértő szakemberek végzik a bírálatot, melyen az egyik legfontosabb értékelési szempont a hibátlan küllem.

 

MIÉRT FONTOS A MINŐSÍTETT TENYÉSZBIKA HASZNÁLAT?

A legtöbb tenyészállat előállító gazdaságban háremszerű párosítást végeznek, ahol több nőivarú egyedre egy kiemelkedő tulajdonságú bikát használnak. Ha a tenyészbika beszerzésnél a vásárló kellő figyelmet fordít a teljesítményvizsgálati eredmények tanulmányozására, akkor nagy esélye van javítani bizonyos tulajdonságokat állományában. A saját teljesítményvizsgálaton átesett bikáknak minden esetben hízékonysági és küllemi tulajdonságaikat értékelik a minősítéskor, melyet az átlagtól való eltérés alapján indexálnak. Ez a módszer lehetőséget biztosít az azonos körülmények között termelő bikák közti genetikai különbségek százalékos értékű statisztikai kimutatására. A baj az, hogy a tesztelő üzemek között „környezeti különbség” van, mely az eltérő földrajzi elhelyezkedés, takarmánybázis, technológia miatt áll fenn elsősorban. Ezt a problémát próbáljuk kiküszöbölni a Központi Sajátteljesítményvizsgálati Programmal, amely során a Limousin és Blonde d’Aquitaine fajták tenyészbika növendékeit egy központi tesztállomáson gyűjtik össze és itt tesztelik őket. Itt teljesen azonos az értékelési mechanizmus, mint az üzemi sajátteljesítményvizsgálat esetében, ám itt kizárólag a „genotípusok versenyeznek” (hiszen a környezet azonos), nem alakul ki olyan fenotípusos teljesítmények közötti eltérés, mint amely a farmok eltérő tesztelési módszere miatt adódik. Ezen kívül az egyesületi KSTV program genomikai vizsgálattal (melyet Franciaországban hajtanak végre) megállapít olyan értékmérő tulajdonságokat is, mely „szabad szemmel nem látható”. Ilyen a tejtermelő képesség örökítése, a könnyűellés örökítése, a medence belső átmérőjének mérete és számos hústermeléssel összefüggő tulajdonság. Ez tulajdonképpen mintegy előfutára az ivadékvizsgálatnak, de lényegesen gyorsabb értékelést tesz lehetővé annál. Gondoljuk végig, mennyi időbe kerül egy-egy tenyészbika nőivarú utódainak felnevelése, és szaporaságuk, vagy borjúnevelő képességük tesztelése. A genomikai értékelés már 9 hónapos tenyészbika jelöltnél eredményt képes becsülni a genetikai teljesítőképességről, de ez egy nagyon bonyolult mechanizmus alapján végrehajtott vizsgálati módszer.

 

A TEJESÍTMÉNY INDEXEK ÉRTELMEZÉSE

Először maradjunk a teljesítmények indexálásánál, hiszen akár sajátteljesítmény, akár ivadékteljesítmény vizsgálati eredményeket értelmezünk, ezzel a statisztikai módszerrel találkozunk. Az indexek kialakítása az egyes tulajdonságok mért, valamint pontozott átlagértéke, illetve az ettől való százalékban kifejezett eltérés. Minden vizsgált tulajdonságra külön számítunk állomány átlag alapján és országos átlag alapján indexértéket. Ezeket az értékeket a sajátteljesítmény vizsgálati lapon tüntetjük fel. Az 1. ábra alapján a 205 napra korrigált súlyhoz (262 kg) 108-as, és 91-es index tartozik, ami azt jelenti, hogy a választott egyed korrigált választási súlya a tenyészetben, a bikák átlagos eredményénél 8%-kal jobb, ugyanakkor az országos átlagnál 9%-kal rosszabb. Ez a két mutató nem csak a bikáról, hanem a tenyészetekről is információt ad, ha a vásárló ezt tudja értelmezni. Itt például a telep egy pozitív variáns egyede az országos átlaghoz viszonyítva negatív teljesítményt mutat, vagyis a telep átlagmutatója ezen tulajdonság tekintetében nem tartozik az ország élvonalába.

 

1. ábra: Részlet az STV minősítő lapon feltüntetett adatokról

Az indexálási szisztéma nem csak a sajátteljesítményvizsgálat esetén, hanem ivadékvizsgálatnál is hasonlóképp működik. Mivel ezutóbbinál egy központi ITV állomáson nevelik és értékelik az ivadékokat, így országos átlagra itt nincs szükség. Hazánk nem végez ilyen vizsgálatokat húsmarha fajták esetén, kizárólag külföldön, főként a szaporítóanyag importálásakor találkozhatunk ivadékvizsgálati eredményekkel. Ez azonban nagyon fontos mutató, hiszen a célpárosítás legjobb módszere az egyedi tehénre szabott egyedi szaporítóanyag párosítás, mely aligha képzelhető el pontos sajátteljesítmény és ivadékteljesítmény adatok nélkül.

 

ÁLLAMI SEGÍTSÉG

Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni azt a rendkívül kedvező helyzetet, mely lehetőséget teremt a legtöbb gazdának, hogy éljen a fent említett lehetőségekkel. Gondolok itt a nemrégiben rendeletbe öntött Húsmarha De Minimis támogatásra, mellyel az állam kedvező támogatási környezettel biztosította a minőségi tenyészbika ellátását a húsmarhatartóknak. 2019-ben minden olyan tenyésztő, aki 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. között vásárolt minősített tenyészbikát (időset vagy fiatalt), visszakapta a beszerzés árának nagyobb hányadát. Az 1. táblázatban megfigyelhető, hogy egyesületünk ezen a téren is élvonalba került. Nem véletlen, hiszen a fent említett összefogott, szigorú rendszer szerint ellenőrzött minőségi tenyészbikák népszerűek a jelenleg állami támogatást élvező piacon. Az Agrárminisztérium ígérete szerint jövőre is megmarad a támogatás, ám egy bikára egyszer lehet életében de minimis támogatást felvenni, ezért aki nem fiatal, minősített tenyészbikát vásárol, az körültekintően járjon el, és a vásárlás előtt derítse ki, az adott idősebb bika részesült-e már támogatásban!

 

1. táblázat  A Húsmarha De Minimis támogatás alakulása 2019.

 

Egyesületünk elkötelezett amellett, hogy emelje az országban „szolgálatot teljesítő” minősített tenyészbikák számát. Ezt hasonló ismeretterjesztő cikkekkel és fórumokkal kívánja elérni, melyek helye és időpontja figyelemmel kísérhető az egyesület honlapján: www.limousin.hu

Az állam pénzügyi támogatásával és a tenyésztésszervezésben közreműködő szereplők szakmai segítségével hisszük, hogy a minőségi húsmarhatartás egyre magasabb szintet érhet el országunkban, ezzel egyre jobb termékeket előállítva, mely a piacot pozitívan befolyásolja a következő évtizedben is.

A tenyészbika használattal összefüggésben 2020. február elején szervezünk a témával kapcsolatos előadást Gödöllőn, a Tudástranszfer Központban, ahol sok további érdekes kérdés kerül megválaszolásra a húsmarhatenyésztés gyakorlati kivitelezésével kapcsolatban.

 

Elérhetőségek:

Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.

Telefon: 1/412-5098

E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;

Honlap: www.limousin.hu

 

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket: