Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

VAJON MIT MUTATNAK A SZÁMOK?

  • 2020. június 15., hétfő 12:21

Egy-egy fajta fejlődésének legjobb mérő eszköze a statisztikai tükör, mely évente összefoglalja a létszám- és teljesítménybeli változásokat. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete évenként elkészíti az Évkönyvet, mely a Limousin és Blonde d’Aquitaine fajták szakmai beszámolójával együtt közli az aktuális fajtákat jellemző statisztikai számokat. Idén a Covid-19 vírus miatti járványhelyzet késleltette némiképp az összefoglalás szokásos tavaszi menetrendjét, de így a nyár elejére úgy tűnik „elvégeztetett a statisztikai elemzés”. De vajon mit mutatnak az utóbbi évek számai?

EGYRE NÖVEKVŐ LÉTSZÁM

Már több éve hasonló tendenciát láthatunk a létszámnövekedésben. Nem csak az egyesület által ellenőrzött tehénlétszám emelkedik, hanem az egyesület taglétszáma is.

Mivel a két mutató növekedése nem egyenletes, így az egy farmra eső átlagos tehénlétszám is némiképp változást mutat. Az 1. ábrából egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi tíz évben a tehénlétszám kétszeresére nőtt, míg a tagok létszáma ugyanebben az intervallumban háromszorosára emelkedett. Azt is megfigyelhetjük, hogy 2012 és 2013 körül indult az igazán kedvező változás, amikor egy nagyobb „csatlakozási kedv” jellemezte a tagságot (65%-os növekedés). Ekkor viszonylag kisebb állományokat vásároltak a belépők, ugyanis az egyesület tehénlétszáma nem nőtt nagymértékben (4%), így az egy farmra eső átlagos tehénlétszámban jelentős csökkenés jelentkezett (60%). Később azonban, 2014 és 2016 között a tehénlétszámban is ugrásszerű növekedés (60%) volt tapasztalható, de a folyamatos taglétszám növekedés itt nem okozott csökkenést a farmonkénti tehénlétszámban. Ez az arány a folyamatos létszámnövekedések mellett a mai napig megmaradt.

A LÉTSZÁM MEGOSZLÁSA

Az egyesület részére 2019-ben 179 tenyészet szolgáltatott adatot (58%), amely éppen csak több a 2018-ban szolgáltatók létszámánál (56%).  Mindez 13.578 termelésellenőrzött tehenet jelent, mely a teljes nyilvántartott állomány 62%-a. Tavaly ugyanez az arány 67% volt, ami azt jelenti, hogy az utóbbi egy évben inkább azon tenyészetek tehénlétszáma nőtt, amelyek nem végeznek termelésellenőrzést. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a termelésellenőrzésben lévő tehenek létszáma 2018-ban kisebb volt (12.999 db). A tavalyi adatok alapján 2020. január 1-én 12.044 Limousin és 1.534 Blonde d’Aquitaine vérségű tehén termel az országban. További 8.182 tehén található tagjainknál, amelyek egyéb húshasznú egyedek, ám szaporításukhoz Limousin vagy Blonde d’Aquitaine fajtájú tenyészbikákat használnak (38%). Míg a Limousin fajta esetén a fajtatiszta tehenek létszáma majdnem kétszerese a keresztezett tehenek számánál, addig a Blonde d’Aquitaine esetén a keresztezett tehenek aránya rendkívül alacsony (4%). (2. ábra.)

REPRODUKCIÓ

A Limousin és a Blonde d’Aquitaine fajták szakirodalomból ismert előnye, hogy nem csak hústermelési mutatói magas szintűek, hanem a szaporaságuk is kiváló. Ezt jól mutatja az évről évre megmutatkozó magas könnyűellési arány, valamint a holt ellések és vetélések alacsony száma. Bár ez utóbbi két probléma rendszerint inkább környezeti tényezők miatt jelentkezik – így nem a fajta előnyének tekinthető – mégis minimalizálásukra kell törekedni a tenyészállat előállításban. A nehéz ellések száma már inkább fajtafüggő, hiszen ennek a tulajdonságnak fő komponensei a borjú mérete és az anya medencéjének szerkezete. Ez utóbbi tulajdonság szelekciója fontos a Limousin és a Blonde d’Aquitaine fajtában, melynek végrehajtása egyre jobb minőségű populációt eredményez ezen a téren is. Mivel a borjak hosszú törzzsel és finom csontozattal jönnek a világra, így a szülőúton könnyen átférnek, mely fizikailag determinálja a könnyűellés magas arányát. A reprodukciós mutatókat a 3. táblázat foglalja össze. A táblázat szemügyre vételével láthatjuk, hogy populáció szinten a tehénlétszámra vetített tehénellések számában van még mit javítani, hiszen ez a szám meglehetősen alacsony (70%). Sajnálatos módon a hazai húsmarha állományok hasonló arányt mutatnak, amely nem igazán fajtakérdés, jóval inkább a környezeti hatásoknak és a tenyésztéstechnikai, tartástechnológiai módszerek kölcsönhatásának tulajdonítható. Ha tenyészetenként vizsgálnánk a szaporaságot, valamivel jobb eredményt kaphatnánk, hiszen az országos adatok összesítésénél (mely a január 1-i és december 31-i létszámokat veszi alapul) a kieső tehenek és az új, vásárolt állatok folyamatos fluktuációja mindig kis negativitással torzítja a megjelenő arányt. Az üszőellések a tenyészállat utánpótlás volumenéről árulkodnak, melynek arányszámai 13% és 20% között mozognak kategóriánként, amely teljesen normális országos állomány szinten. Az is feltűnik a táblázatból, hogy míg a könnyűellések aránya viszonylag állandó, addig a választásig kiesett borjak számában a fajtatiszta és a keresztezett állományok között nagyobb különbség figyelhető meg. Az adatot szolgáltató tenyésztők bevallása alapján a fajtatiszta populációkban a kiesés duplája a keresztezett állományban tapasztalható adatnak. Bár a különbség szignifikánsnak tűnik, mégis a fajtaösszetétel mellett figyelembe kell venni a fajtatiszta törzstenyészetek és az árutermelő állományok közti tartástechnológiai különbségeket.

BORJÚNEVELÉS, HÍZÉKONYSÁG

A hazai állományban termelésellenőrzött 13.578 tehén után, és a beellő üszők után született 10.522 borjú választási eredményeit, valamint a 205 napra korrigált választási súlyok alakulását ismerteti a 4. ábra.

Az ivararány a teljes populációban közel 50%, az adatok fajtánként kismértékű emelkedést mutatnak az előző év adataihoz képest. Ez alól csak látszatra képez kivételt a Blonde d’Aquitaine bikaborjak súlya, mely a 2018-as év kiugróan jó teljesítményével, majd a tavalyi év ugyanakkora visszaesésével kissé ingadozó, de hosszú távon stabil, enyhén növekvő tendenciát mutat. A hízékonyságot a 205 napra korrigált súlyon túl (melyre erős hatással van az anya tejtermelő képessége) kizárólag a sajátteljesítmény vizsgálati tesztbe (STV) állított bikák esetén tudjuk értékelni, mert nőivar esetén nem igazán állnak rendelkezésre éves kori súlymérések. Mivel az üzemi teljesítményvizsgálatban (ÜSTV) tesztelt egyedek indítási és zárási jegyzőkönyvei a szakmai szervezet és a hatóság jelenlétében készülnek, az itt rögzített mutatók megbízhatósága igen magasnak mondható. Mindezek alapján megállapítható, hogy az életnapra jutó súlygyarapodás a Limousin fajtában (az ÜSTV adatok alapján) egy folyamatosan növekvő, ámde kissé ingadozó tendenciát mutat, míg a Blonde d’Aquitaine esetében egy nagy visszaesést követő emelkedés mutatkozik. Mindkét fajta esetén 2014 és 2016 között láthatunk negatív rekord értékeket, amely minden bizonnyal a hirtelen beáramló tenyészalapanyag „felhígító” hatásával magyarázható, hiszen a 2013 és 2015 közötti nagy tehénlétszám növekedés (sokféle, heterogén forrásból érkezett nőivarú tenyész alapanyag) utódai ebben az időszakban kezdtek termelni. A későbbi folyamatos szelekció azonban újból a „megfelelő mederbe” terelte a mutatók növekedését, mely feltehetően a javuló genetikai alapanyag bizonyítéka. Az 5. ábrán feltüntetett ÜSTV adatok éves alakulása mellett a KSTV (központi telepen végrehajtott teljesítményvizsgálat) életnapi súlygyarapodások támpontot adnak az egyes fajták átlageredményeiről, azonban ezekről a zárásokról csak a tavalyi év eredményei alapján tudunk beszámolni. Ugyan a KSTV-ben mért adatok száma éppen ezért még alacsony, de már most jól viszonyítható egymáshoz a teljesítmény értékelésénél a két módszer alapján kapott adat.

KÜLLEMI BÍRÁLATI EREDMÉNYEK

Bizonyára nem titok, hogy a tenyészállat előállítás egyik legfontosabb minősítő eszköze a küllemi bírálat, mely törzstenyészeteinkben kötelező. A tenyészállat előállító gazdaságokban végzett küllemi bírálatokat két csoportra oszthatjuk. A tehenek 5 éves korában végzett bírálata és az STV zárásakor sorra kerülő küllemi bírálat adja ezen két csoport statisztikai adatbázisát. Ezek közül az STV során mért adatokat érdemes összehasonlítani és tendenciáit figyelni, hiszen az 5 éves tehenek küllemét rengeteg környezeti hatás, és az éppen aktuális állapot is befolyásolja. Az ÜSTV több éves eredményeit, illetve a tavalyi KSTV bírálat számait fajtánként a 6. ábra ismerteti.


Az első táblázatban (6.1.) az összpontszám összetevőit, az egyes tulajdonságcsoportra adott komponens pontszámokat látjuk. Ezek a pontok 100 pontos rendszerre korrigáltak, vagyis az elérhető maximum pont itt 100. Mindezek alapján az elérhető maximális pontszám tulajdonképpeni százalékos pontértékét láthatjuk az egyes oszlopokban. Az összpontszámnál is ezt a metódust követve a részpontszámok átlagaként kapjuk meg az összpontszámot (az egyes résztulajdonságok azonos súllyal számítanak az összesítésnél).

A második ábrán (6.2.) az előbb említett számítás alapján meghatározott összpontszámok alakulása látható az utóbbi években, természetesen itt is feltüntetve mindezek mellett a KSTV első ponteredményeit, melyre először 2019-ben került sor.

ÁLLATÉRTÉKESÍTÉS

A statisztikai adatok alapján hazánkban az összesen 9.304 fajtatiszta tenyészállat mintegy 88 törzstenyészetben található, melyek után 443 tenyészbika jelölt került beállításra (5%). Ez 3%-kal kevesebb, mint 2018-ban.

A 7.1 grafikon megmutatja, hogy a kibocsátással egyensúlyban lévő értékesítés történt mindkét fajtában. Noha az értékesítések között több idősebb bika gazdájának cseréje is szerepel, feltételezhető, hogy visszamaradó tenyészbika jelölt viszonylag kevés maradt a kibocsátási helyen.


A 7.2. grafikon adatai szerint évről évre szép forgalmat bonyolít a tenyészüsző-értékesítés is. Az adatokból megfigyelhető, hogy 2019-ben a választás utáni, vemhesítés előtti korosztályból került ki a nőivarú tenyészállat utánpótlás értékesítés legnagyobb hányada mind belföldre (49%), mind exportra (81%).  Míg ebben a csoportban a különböző arányokhoz közel azonos létszám tartozik (1.191 és 1.247 db), addig a választott üszők tekintetében a %-os megoszlásban és a létszámban is nagy különbség látható. Belföldre mintegy 1062 választott pedigrés üszőborjút értékesítettek (44%), exportra ugyanakkor csak 158 egyed került, mintegy 10%-a a teljes exportnak. A vemhes üsző értékesítés számai voltak a legalacsonyabbak mindkét desztináció esetén, mindössze 143 belföldi értékesítés (6%) és 117 export eladás (8%) történt. Ez azért meglepő, mert általában a legtöbb vevő vemhes-üsző vásárlási szándékkal keresi fel egyesületünket.

A nőivarú tenyészállat utánpótlás mellett a selejtezés mértéke adja a tehénlétszám folyamatos pulzálását. A 2019-es adatok itt nagyjából követik az elmúlt évek trendjét. A megjelenített adatokból látszik, hogy a belföldi értékesítés a tavalyi adatok alapján nagyobb volt, mint az export. Ez nem csak a selejt tehenek esetében igaz, hanem a választott bikáknál és a tenyészbikáknál is. A hízott bika, ahol a külföldi piac elszívó ereje bizonyult nagyobbnak teljes kibocsátásának 53%-át exportra értékesítette, ellenben a többi kategóriával, ahol az export aránya mindössze 5% és 30% között mozgott. Az összefüggések hátterében a termelői csoportok aktív működését sejtjük, mely növendék állatainak hízlalását és vágását itthon végzi. Természetesen a Limousin vágóbikák és növendék bikák exportja még mindig magasabb a belföldi értékesítésnél, ez a különbség az utóbbi években azonban csökkenő tendenciát mutat. Ez azt jelzi, hogy egyre többen kezdik itthon hizlalni növendék bikáikat, illetve a felvásárlók egyre több bikát hizlalnak hazai hizlalótelepen. A legkisebb export irányú részesedést a tenyészbika piacon lehetett mérni, míg a választott borjúnál 30% hagyta el az országot direkt értékesítéssel. Az összes selejt tehénértékesítés (1.398 egyed) a teljes termelő tehénállomány 6%-át teszi ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a termelésbe állított, éppen beellő tenyészállatok létszáma 2.029 egyed (lásd 3. táblázat), akkor hosszútávon folyamatos állománynövekedéssel számolhatunk, azaz az eddigi trend nem áll meg a közeljövőben. Persze egyesületünk nem csak a létszámnövelés mellett elkötelezett. A közeljövőben reményeink szerint egyre több tenyészállat kerül exportértékesítésre nem csak a nőivar esetén, hanem a tenyészbikák vonatkozásában is. A most látott adatok alapján elmondható, hogy egyelőre a tenyészbika értékesítésben a törzstenyészetek kibocsátása leginkább Magyarország területén érvényesül, de bízunk benne, hogy a jövőben egyre több értékes hazai genetikai alapanyag bukkan fel majd a külföldi Limousin és Blonde d’Aquitaine populáció egyedei között.

 

Elérhetőségek:

Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;
Honlap: www.limousin.hu

 

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: