Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

A LEGTÖBB HÚSMARHATARTÓ IDÉN IS LIMOUSIN TENYÉSZBIKÁT VÁSÁROLT

Vajon ki gondolta volna nagyjából 2 évvel ezelőtt, amikor az első tenyészbika jelöltek megérkeztek az egyesület által koordinált központi sajátteljesítmény-vizsgáló állomásra, hogy egyszer „sorban állás” alakul majd ki a KSTV részvételért. 2020. novemberében elérkezett ez a szituáció. Bár a „sorban állás” kifejezés eltúlzott, mert a még fennmaradó 18 férőhelyre 16 tenyészbikajelölt pályázik, de azt egész nyugodtan kijelenthetjük, hogy a „megtelt tábla” kiakasztása napirendre került.

HULLÁMZÓ BESZÁLLÍTÁSI EGYEDSZÁM

2018. szeptemberében megtörtént az első beszállítás Ráckeresztúrra, ahol a Bos-Genetic Kft. által működtetett KSTV elindult. Fontos megjegyezni, hogy már az előkészületek során – melyek az első beszállítást mintegy félévvel előzték meg – olyan helyszínt és „kivitelezőt” próbáltunk meg választani a hízékonysági tesztek végrehajtásához, amely semmilyen módon nem kapcsolódik Limousin vagy Blonde d’Aquitaine tenyésztőhöz; tehát ilyen téren semleges, ugyanakkor szakmailag jól ért az állatok takarmányozásához, tartásához és kezeléséhez, illetve arra alkalmas helyszínt tud biztosítani. Abban az évben, tavasszal összeült a tenyésztési szakbizottság, és tanácskozást tartottak a törzstenyésztők is, majd együtt fogadták el a KSTV protokollt, mely jelenleg is pontos leírása a program végrehajtásának.


Beszállított kisbikák létszáma

Az első beszállításkor 12 Limousin és 3 Blonde d’Aquitaine tenyészbika jelölt jött 6 tenyészetből, majd 2 havonta folyamatosan érkeztek állatok a központi üzembe. Az egyes beszállítások induló létszámai meglehetősen tág határok között változtak. A legkisebb csoport mindössze három egyedből állt, míg a legnagyobbak általában ősszel érkeztek, 2019. őszén 31 db állat, most 2020. szeptemberében pedig 25 fiatal kisbika. Az első csoport bekerülése óta összesen 9 Limousin és 10 Blonde d’Aquitaine csoport zárt, összesen 96 növendék tesztelése és minősítése történt meg a 2 év alatt. Jelenleg 3 Limousin és 3 Blonde d’Aquitaine csoport tesztelése folyik, amely összesen 53 egyedet foglal magába. Ez mintegy 74%-os emelkedés (174%) csoportra vetítve, amely azt mutatja, hogy a program a törzstenyészetek körében egyre népszerűbb.

A KSTV üzem telítettsége a beszállítások létszámainak és tartózkodási idejének ábrázolásával

EGY KIS STATISZTIKA

Ha összevetjük a hazai minősített tenyészbikák számát a KSTV által kibocsátott egyedek számával; azt látjuk, hogy ez a ráta igen alacsony. Sajnos most még csak a 2019-ben minősített tenyészbikákat tudjuk összehasonlítani, ugyanis ebben az évben volt csak folyamatos az üzemi teljesítményvizsgálat (ÜSTV) és a központi teljesítményvizsgálat (KSTV) működése. 2018-ban csak beszállítások történtek ugyanis, a 2020-as év minősítései pedig még nem értek véget. 

A 2019-es év tükrében azt látjuk, hogy a KSTV üzem tenyészbika kibocsátása a teljes egyesületi teljesítmény-vizsgált bikák létszámának mindössze 12%-át adja. A fajták aránya közel 50%, amely a Blonde d’Aquitaine éves tenyészbika kibocsátásának jóval kisebb aránya miatt így nagyobb részesedést mutat a KSTV-t végzett egyedek tekintetében. Ha az eddigi összes lezárt csoport mind a 96 állatát nézzük, akkor a 49 Limousin és 47 Blonde d’Aquitaine fajtájú egyed ugyanilyen fajtaarányról árulkodik. A tesztet igénybe vevő tenyésztők száma is hasonló arányú; míg a 49 Limousin növendék 17 tenyészetből került ki, addig a 47 Blonde d’Aquitaine kisbika 14 farmról került az üzembe.

A TESZT MENETE

A KSTV protokoll a beszállítást a tenyészbika jelölt növendékek 210-270. életnapja között írja elő. Így kéthavonta indulhat egy-egy csoport. 2 csoport tehát 1 beszállítási időpontot jelöl, amelyből 6 történik egy év során. A beszállítást követően 1 hónap karantén után 5 hónap (150 nap) tesztidőszak veszi kezdetét. Ha megnézzük a telep telítettségi grafikonját, láthatjuk, hogy egyszerre a telepnek 4 beszállításnyi egyedet kell eltartania. A telítettséget összehasonlítva a beszállítások létszámával kalkulálható a teljes létszám, mely a 2020. novemberi (XIV.) beszállítás alkalmával szinte eléri (2 hely híján) a teljes fogadó-képességet. Ez nagy öröm számunkra, ugyanakkor kis fejtörést is okoz, hiszen egyesületünk mindenképpen megpróbálja megoldani a törzstenyészetek igényeinek megfelelő beszállítás lehetőségét, és amíg csak lehet, tartózkodik a létszámtúllépés miatt alkalmazandó „elő-szelekciótól”, mely nehezen hajtható végre konfliktusmentesen.

A MINŐSÍTÉS

A 150 napos tesztperiódus egy tenyészbika minősítéssel végződik, ahol az egyesület és a kormányhivatal munkatársai minősítik a tenyészbikát. Itt zárul a havi súlymérések sora, megtörténik a méretfelvételezés (marmagasság, farmagasság, lapockaszélesség, csípőszélesség, ülőgumók közti távolság), valamint a küllemi bírálat. Egyesületünk a KSTV zárásakor elvégzi a tenyészbikák andrológiai vizsgálatát is, ahol a spermaminőség, és az ezzel összefüggő fertilitási problémák prognózisa is megállapítható. Ez egy olyan szolgáltatás, amelyet az üzemi STV-k esetén a tenyésztők mindössze elenyésző hányada végeztet el, ugyanakkor a tenyészbikák jövőjét és használhatóságát nagy mértékben előre jelzi, nem beszélve arról, hogy jelezhető probléma esetén sok álmatlan éjszakától – akár peres eljárásoktól is – megmentheti az eladót.

A KSTV-ben történt testméretfelvételezés átlagos értékei fajtánként

Limousin tenyészbikák esetében rendelkezésre áll a fajta hazájában, Franciaországban elvégzett genomikai értékelés, mely az egyedek kódolt DNS információ alapján ad becslést az egyes tulajdonságok (könnyű ellés, növekedési erély, izmoltság, ráma, tejtermelés, medence belső átmérő) volumenéről, összehasonlítva azt a francia farmon mért teljesítményértékek tenyészérték-indexeivel (IBOVAL).

 

A genomikai pont és a tenyészértékindex összefüggése a referenciabázis alapján

A GENOMIKAI PONTOK „LEFORDÍTÁSA”

A genomikai értékek pontjai 1 és 10 között mozognak, megállapításuk pusztán a DNS-en kódolt SNP információk alapján történik. Az értékelés alapját egy referenciabázis (INGX-2019-1) adja, melyben jelenleg mintegy 17 600 egyed genetikai és teljesítményinformációi szintetizálódnak. A vizsgálat minden vizsgált tulajdonságra szétválasztja a referenciapopulációt 10 egyenlő részre. A legrosszabb 10%-ba tartoznak az 1-es pontszámú egyedek az adott tulajdonságra nézve, míg a 10-es pontszámot a legjobb 10% termelést elérő állatok kapják. A vizsgálat pedig azt mondja meg, hogy a beküldött minta, mely 10% részpopuláció genetikai állományához hasonlít a leginkább (természetesen tulajdonságonként). A legjobb 10%-on belül elkülönítenek 10+, illetve 10++ értékeket is, mely az adott tulajdonságra nézve nem csak az állomány legjobb 10%-át, hanem rendre a legjobb 5%, illetve a legkiválóbb 1%-ot fémjelzik.

Ez főleg olyan tulajdonságok esetén hasznos, amelyet ránézésre nem lehet az állatról meg-mondani, vagy nem lehet mérni (pl. utódok megszületése, kódolt tejtermelés stb…). A genomikai pontok további előnye, hogy azt az IBOVAL értékekkel fél évente összehasonlítják, vagyis az utódok átlagteljesítményétől való eltérést az adott tulajdonságban folyamatosan követik és tenyészérték-index formájában rögzítik. Mivel az utódok átlageredményei tulajdonságonként más és más értéked adnak, így a javító (vagy rontó) hatás százalékos értéke a legtöbb esetben eltér. Ha egy IBOVAL index 100-nál alacsonyabb (pl. 90), az azt jelenti, hogy az adott tulajdonságban az egyedek az átlagnál rosszabban teljesítenek (pl. 10%-kal). Ha magasabb (pl. 120), akkor a teljesítmény (pl. 20%-kal) jobb. Az összehasonlítás nem csak azért jó, mert az állatokon nem mérhető tulajdonságokra következtet, hanem információt ad a hazai teljesítmény francia viszonylatban értékelt volumenéről, mely jó viszonyítást jelent, ha megfelelően tudjuk értékelni ezt az információt. 

A Limousin KSTV-t zárt egyedeinek átlagos genomikai pontjai

EREDMÉNYEK

Ha megnézzük a teljesítményadatokat láthatjuk, hogy a gyarapodási mutatók tekintetében a Blonde d’Aquitaine mintegy 15%-kal jobb STV alatti súlygyarapodást ért el. Az életnapra jutó súlygyarapodásban 8%-kal jobb, mint a Limousin, ami azt jelenti, hogy a 150 napig tartó teszt előtti (választásig tartó) anya alatt töltött időszakban nem igazán volt különbség. Az életnapra jutó gyarapodás ugyanis a teljes növekedési periódust figyelembe veszi a születéstől a hizlalás zárásáig, mivel azonban az anya alatti időszak majdnem kétszerese a tesztperiódusnak, így a hizlalás alatti 15%-os előny vetülete jelentkezik 8%-os fölényként az életnapi súlygyarapodásban.

A Limousin KSTV-t zárt egyedeinek átlagos növekedési erélye

A Blonde d’Aquitaine KSTV-t zárt egyedeinek átlagos növekedési erélye

A teszt alatt az egyes tenyészbikák gyarapodási görbéje meglehetősen eltérően alakul, azonban a súlymérésekből megállapítható, hogy a tenyészbikák a karanténidőszak alatt érik el a legkisebb súlygyarapodást, majd ezt követően intenzív emelkedéssel a harmadik periódusban mutatják a maximális értékeket. A következő periódusok kisebb hullámmal stagnáló, vagy enyhén ereszkedő lefutást mutatnak. A görbék összehasonlításából azt látjuk, hogy a kisebb súllyal beérkezett Blonde d’Aquitaine tenyészbika növendékek esetében a növekedés intenzitása nagyobb az első periódusban (azaz a kisebb bikák jobb gyarapodási mutatókkal indulnak), ám ez a későbbiek során kiegyenlítődik, illetve a nagyobb induló súlyú bikák a tesztidőszak felétől jobb gyarapodást produkálnak.

Limousin tenyészbikák átlagos gyarapodási görbéje a KSTV-be érkezett súlyuk alapján 


Blonde d’Aquitaine tenyészbikák átlagos gyarapodási görbéje a KSTV-be érkezett súlyuk alapján

A Limousin fiatal bikák esetében ez a különbség nem figyelhető meg, inkább a maximális gyarapodáshoz „vezető meredekség” és a későbbi visszaesés mértéke mutat nagyobb értékeket. Bár jobban „pulzál” a görbe, mint a kisebb induló súlyú borjak esetén, azonban a periódus alatti nagyobb növekedési erély szinte mindvégig tapasztalható. Az egyes fajtán belüli típusok megjelenését (magassági, szélességi és izmoltsági eltérések) ugyanakkor nem igazolja vissza az induló súly. Mindebből arra következtethetünk, hogy az induló súly pusztán a választásig történő anyai nevelés teljesítményének eredménye, ahol a borjú növekedési erélye, mint komponens jóval kisebb szerepet játszik a tényleges gyarapodásban.

AZ EGYES TÍPUSOK MEGJELENÉSE

Fajtáink esetében a tenyészbikák három típusba sorolhatók. A tenyésztői (tardif) típusú bikák későn érők, nagy rámájúak, széles csípővel rendelkeznek. Ezt a mért adatok vissza is igazolják, ugyanis a legnagyobb marmagassághoz (Limousin esetén 136-138 cm) viszonylag szélesebb csípő tartozik. Bár a Blonde d’Aquitaine egyedek marmagassága ezt felülmúlja (140-144 cm), kifejezetten széles csípőjű és ülőgumó közti távolságú egyedek csak 60%-ban jelennek meg a nagy rámájú tenyésztői típusban. A „tardif” ellentéte a végtermék típus (boucher), mely általában alacsony, de kifejezetten széles és jól izmolt megjelenésű állat, itt a minősített tenyész-bikáknál nem igazán fordultak elő. 

A Limousin KSTV-t zárt egyedeinek átlagos küllemi bírálati eredményei

A Blonde d’Aquitaine KSTV-t zárt egyedeinek átlagos küllemi bírálati eredményei 

Blonde d’Aquitaine tenyészbikák esetében az alacsonyabb marmagasságú állatok egyátalán nem mutattak extrém szélességet vagy izmoltságot, és a Limousin egyedek is inkább a magasság szerinti középmezőnyben voltak kifejezetten szélesek és izmoltak. Különösen figyelemreméltó, hogy a rámára adott genomikai értékek több esetben nem vágtak egybe a mért magassági és szélességi értékekkel, illetve a kiemelkedő izmoltságot jelző pontok sem igazoltak vissza extrém, megjelenő izomzatot. Végül a küllemi bírálati eredmények láttán megállapíthatjuk, hogy a törzstenyészetek viszonylag jó minőségű alapanyagot küldenek be a KSTV állomásra, hiszen mindenkinek egységes érdeke, hogy az innen kikerülő állatok minőségi árut tudjanak előállítani, melyre vásárlóik visszajelzése alapján tenyésztőjük büszke lehet.

Összességében elmondható, hogy a KSTV eredményes szakmai oldalról, hiszen a minőségi teljesítményvizsgálat olyan adatokat biztosít, mely pontosan felhasználható a tenyészérték-becslési eljárásokhoz, ezáltal determinálja a szelekciót, mely reményeink szerint a fajták nemesítésében fontos genetikai előrehaladást eredményez hosszú távon. Ez a folyamat pedig kulcskérdés a fajták nemesítésében. Remélhetőleg a szakmai sikereket a jövőben az is megkoronázza majd, hogy a jelenlegi járványhelyzet elmúltával visszaállhat majd a tenyészbika árverések rendszere, mely nem csak a szakembereket boldogítja szakmai sikerekkel, hanem a tenyésztőket is a „nyugati államokban látható módon elért eredményekkel” kápráztatja el, ahol az aukciókon a hírnév, és a nívós tenyész-alapanyag ára is magasan szárnyal minőségtől függően. Bízzunk abban, hogy egyszer Magyarországon is valami hasonló örömnek örvendhetünk idővel! 

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: