Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Teljes átalakulásban a teljesítményvizsgálat…!

  • 2020. december 22., kedd 14:19

A szakmai szervezetek – köztük egyesületünk is – legfontosabb feladata, hogy az általa törzskönyvezett fajták nemesítését hosszútávon, lelkiismeretesen végezze, ezt kiegészítve a megfelelő marketinggel és a tenyésztők, tagok összetartásával.

A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületére – bizonyára sokan tudják – a „tagközpontúság” a jellemző. Vagyis a szakmai feladatok végrehajtását az egyesület a tagok egyenlő elbírálásával, kéréseiknek és hozzászólásaiknak a lehető legnagyobb figyelembevételével végzi lehetőségeihez mérten. Több éve fogalmazódott meg azonban a kérdés a vezetőségben; hogyan lehetne a szakmai színvonalat emelni anélkül, hogy a tagság, a tenyésztők ezt „felesleges szigorításnak” vennék..? Ez egy nehéz kérdés egy ilyen „liberális irányelveket” megfogalmazó egyesületben – természetesen a „liberális” szó itt a tenyésztésszervezésre vonatkozik – hiszen a hozzáállás és a kivitelezés a lehető legnagyobb „szabadság” mentén halad, noha tudjuk jól; a tenyésztési program végrehajtásához „katonás fegyelemre” van szükség. Bár régóta foglalkoztatja ez a gondolat az elnökséget, mindeddig, ha akart volna se tudott volna hozzákezdeni az átszervezéshez, mert az olyan sok pénzt igényelt volna, amennyi nem állt rendelkezésre egyik évben sem. 2020-ban azonban fordult a kocka!

AZ ADATGYŰJTÉS EGYRE HANGSÚLYOSABBÁ VÁLIK

Minden fajta fejlődésében két nagyon jelentős szakaszt ismerünk. Az első, a növekedési szakasz, amikor a fajta egyedeinek létszáma igencsak emelkedni kezd. Ez országos populáció szinten azt jelenti, hogy egyre több állatot vásárolnak a tenyésztők, egyre több új tenyészet alakul ki, és egyre több tag jelentkezik az egyesületnél. Ez a folyamat tenyészet szinten is látható, hiszen egy-egy megalakuló új tenyészet először mindig létszámot növel, az állomány minőségére kevésbé figyel szigorú szelekció végrehajtásával. A második szakasz az úgynevezett „homogenizációs szakasz”, amikor már a minőségi állattenyésztéshez szükséges célpárosítás, és a hangsúlyos szelekciós munka kapja a főszerepet. Bár az elnevezés kissé csaló, mert leginkább szétválasztja, mintsem homogenizálja az állományminőséget ez a folyamat, de mivel a leválasztott „gyengébb minőségi osztály” kikerül a tenyésztésből, így a jő minőségű állomány arányának növekedésével lehet hosszú távon számolni, mely azonos irányelvek alapján kerül kiválasztásra; elméletben ezt jelenti a homogenizálás. Az ilyen irányított szelekció végrehajtása azonban nem mehet végbe pontos mért adatok nélkül, márpedig a hazai húsmarhatenyésztés legnagyobb hibája, hogy kevés mért adatot ismerünk. Itt szeretném megjegyezni, hogy a hitelesen mért, pontos, ellenőrzött adatra gondolok. Jelenleg ilyen adat az ÜSTV és KSTV teszteken szereplő bikák esetén ismert csak, ahol a méréseket felügyelő is hitelesíti. Ez a szisztéma olyan „adathiánnyal” pecsételi meg a húsmarhatenyésztést – főleg a borjak és a nőivarú állomány esetén – amely minimálisra csökkenti az ismereteket a szelekció hatékony végrehajtásához, hiszen a legjobb tenyészállatok kiválasztásához nem áll rendelkezésre elegendő tenyésztési adat.


FELISMERÉS

Mivel a hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztés jelenleg most lép át a fajták fejlődésének „második szakaszába”, egyre több tenyésztő ismeri fel ennek szükségszerűségét és irányoz elő egységes tenyésztésszervezési lépéseket egy jobban összehangolt nemesítési folyamat érdekében. Persze sokan vannak, akiknek megfelel a jelenlegi módszer, nem igazán tartanak igényt olyan fejlesztésekre, amelyek a minőséget javítják ugyan, de mégis több tenyésztői munkát igényelnek. Hosszú távon azonban azt látjuk, hogy bár még nem sürget a „fejlesztés szükségszerűsége”, azonban nem érdemes megvárni az utolsó pillanatot, mert amikor a tenyésztésszervezési fejlesztések elmaradása miatt kialakuló problémák (akár piaci problémákat is ide sorlova) már az ajtón kopogtatnak, akkor sokkal nehezebb hirtelen átszervezéssel és koncepcióváltással gyorsan reagálni az adódó helyzetre. Az egyesület vezetősége éppen ezt a helyzetet felismerve fogalmazta meg új irányelveit, miszerint a hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztésszervezést korszerűsíteni kell. Bizonyára sokan tudják, hogy fajtáink nemesítéséhez a legmodernebb tenyésztéstechnikai és tenyészértékbecslési lehetőségeket alkalmazzák a tenyésztők. Ide értem az embrióprogramok végrehajtását, a genomikai értékbecslést stb… Azonban az eredmény kontrolljára nagyon kevés erőfeszítést fordít a tenyésztői társadalom. Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb ivadékvizsgálati, és teljesítményvizsgálati rendszert üzemeltető országok „igérvényeit” elhisszük anélkül, hogy az eredményeket értékelnénk. Vagyis értékeljük ugyan, de leginkább szemmel, és saját intuícióinkkal „fertőzött” véleményünkön keresztül, de semmiképpen sem mért eredményekkel összevetve. Ehhez az ellenőrzéshez átfogó teljesítményvizsgálati rendszer létrehozására van szükség, akár fajtáink hazájában Franciaországban.    

PÉNZÜGYI KÉRDÉS IS

Maga a teljesítményvizsgálti ellenőrzési rendszer kialakítása nem csak elméleti, szakmai feladat, hanem rendkívüli pénzügyi kérdés is. Nem véletlen, hogy ez idáig nem sok egyesületnek sikerült megvalósítani ilyen irányú törekvéseit – köztük nekünk sem. 

A fejlettebb, nyugati országokban a rendszer üzemeltetése 28%-os állami támogatásból valósul meg (pl. Franciaországban), mert a tenyésztők készek jelentősebb pénzzel hozzájárulni az őket ellenőrző, és az álla-tokat minősítő „technikusi rendszer” működtetéséhez, mert tudják, hogy a folyamat közvetetten állományuk minőségi növekedését biztosítja, mely nagyobb bevételt fog előirányozni különösen olyan országokban, ahol a jó minőségű tenyészállatot jobban megfizetik. Itthon a tenyésztésszervezési támogatás az egyesületek működésének közel 50%-át fedezik, ami nagyon jelentős arány. Ezzel az „áttételes támogatással” támogatja az állam a tenyésztőket, melyeket az egyesületek a felmerülő költségek áthárításának csökkentésére kell, hogy felhasználjanak. Ez azonban a törzskönyvezésre és a tenyészbikák teljesítményvizsgálatára elég jelenleg. A valamikori tenyésztési kódex is a hímivar minősítésére koncentrál leginkább, azonban tudjuk, az előrehaladás 50%-ért felelős csak egy-egy jó tenyészbika. Ha az ellenőrzési rendszert ki akarjuk terjeszteni a választáskori borjakra, valamint a tenyésztésre tovább szelektált nőivarra, azt ebből a támogatásból nem lehet megoldani. 


Szőrmintavétel a genomikai értékbecsléshez

2021-BEN ÚJ LEHETŐSÉG ADÓDIK

A 2020-as év sokaknak felejthetetlen lesz – úgy gondolom – s bár nem sok jót lehet elmondani különösen a Covid-19 járvány miatt, mégis voltak a vírusnak pozitív hatásai, még ha különösen nehéz is ebben a negatív időszakban ezeket észrevenni. Már többször említettük, hogy ebben az évben nem sikerült tagjainkkal, tenyésztőinkkel találkozni az utóbbi években jellemző gyakorisággal, hiszen elmaradtak a szokásos fórumok, az állattenyésztési kiállítások és az árverések is. Az online-meetingek üzemelnek ugyan, de ezek össze sem hasonlíthatók azzal a hangulattal, amit a személyes összejövetelek adnak. Egyesületünknek különösen nagy fájdalma, hogy elmaradt idén a Nemzeti Bajnokságunk, mely igen nagy szabású rendezvény lett volna, és meghiúsult a szakmai út is, amely 2012 óta minden évben töretlen lelkesedéssel toborozza tagjainkat. A sok rosszban azonban adódik egy „jó dolog” is. Nevezetesen a Nemzeti Bajnokság és a szakmai út teljes költsége az „egyesület pénztárcájában” maradt. Ezt a pénzt eredetileg szakmai programokra költöttük volna, éppen ezért az elnökség úgy döntött, hogy továbbra is „szakmai fejlesztésekre” kell felhasználni ezt az összeget. Mivel ez a pénzösszeg egy tágabb fejlesztésre is forrásként szolgálhat, két megbeszélést követően fogalmazódott meg az elhatározás: ebből a forrásból kellene finanszírozni a teljesítményvizsgálati rendszer reformját, mely francia mintán alapszik (révén, hogy fajtáink franciák).

A FRANCIA ÉS SVÁJCI MÓDSZER ÖSSZEHANGOLÁSA

Egyesületünk két ország alkalmazott módszereinek összehangolásával szeretné megreformálni a teljesítményvizsgálatot, mely az első lépés (és valószínűleg a legnagyobb lépés) a tenyésztésszervezés fejlesztéséhez. Franciaország a példa, ahol az IBOVAL rendszer az alapja a szelekciónak. Az IBOVAL indexek a farmon mért, farmon vizsgált egyedek teljesítményének statisztikáját írják le a borjú megszületésétől a választásig. Főleg súlymérési és küllemi bírálati adatokat összesítve, átlagolva és az ettől való eltérést meghatározva számol teljesítményindexet összevont tulajdonságokra (könnyűellés, növekedés, izmoltság, stb…). Ezekhez a teljesítményadatokhoz a szülőket DNS vizsgálattal azonosítva hozzárendeli a felmenőket. Azaz visszafelé fordítva az évek során egy-egy szülő utódainak teljesítményeit is indexálni képes az átlagértékek függvényében. A méréseket és bírálatokat pedig erre a célra kiképzett technikusok, a részben állami finanszírozásból működő Bovins Croissance munkatársai végzik.

Svájcban hasonlóan működik a rendszer, azonban a mérhető tulajdonságokat kizárólag mérés alapján és nem bírálati úton rögzítik. Csak az olyan tulajdonságok, mint felső vonal, farlejtés, lábszerkezet, csontfinomság és izmoltság kapnak pontértéket a kontroll során, amelyek pontos méretekkel nem leírhatók. Természetesen mindkét országban ez csak egy kis részlete az összehangolt teljesítményvizsgálatnak, hiszen a farmon történő ellenőrzött adatgyűjtés mellett a teljesítményvizsgáló állomások is működnek. Mi is rendelkezünk teljesítményvizsgáló állomással természetesen, de mint minden húsmarha tenyésztést koordináló szakmai szervezet, itt is a bikákra koncentrálunk igazán. A nyugati országokban a tenyészbikák központi tesztelése mellett ugyanakkor az ivadékok központosított vizsgálata is működik.


Farmagasság mérése a KSTV telepen

AZ ÚJ HAZAI RENDSZERRŐL DIÓHÉJBAN

A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete keretein belül a francia IBOVAL rendszerhez hasonló módszer épülne ki a tervek szerint, mely a 2021-es év első két hónapjában működésbe is lépne. Ez azt jelenti, hogy a francia Bovins Croissance rendszerhez hasonlóan felállna egy technikusi gárda, mely kezdetben 3 technikusból állna. Ezek a technikusok elsősorban földrajzilag felosztott országrészekben tevékenykednének, de természetesen szakmai és logisztikai szempontból egy-egy munkát ellátnának területükön kívül is, ha a szükség úgy hozza. Elsődleges feladatuk az adatgyűjtés és ellenőrzés lenne első ütemben a törzstenyészetekben. Itt a választási mérlegeléseknél lennének jelen, ahol az egyedi mérlegelések során a zárt kalodában testméreteket vennének fel. 

A méretfelvételezésen kívül rögzítenék az egyedi, küllemi bélyegeket – ha van (pl. folt, csík stb…) – illetve a lábszerkezetet, izmoltságot is minősítenék. Emellett megtekintenék a tenyésztési naplót és a vizsgált borjakra bejegyzett kötelező adatokat is rögzítenék. Ilyenek pl. a könynyűellés, vagy segítséggel történő ellés lejegyzése – mely a törzstenyészetek számára ma is kötelező feladat a kinevezéshez vagy annak meghosszabbításához. A választás mellett az ÜSTV hatósági zárása is kiegészülne méretfelvételezéssel, azoknak a méreteknek a lejegyzésével, amelyek a KSTV-ben is értékelésre kerülnek. Az ÜSTV-ben a küllemi bírálat rendszere és a minősítés nem változna. Ezutóbbit továbbra is a megszokott módon bonyolítaná az egyesület. Hasonlóképp nem érintené változás a KSTV telepet. Bevezetésre kerülne azonban az üszők éves kori értékelése, ami hasonlóképp bonyolódna, mint a választáskori technikusi szemle (mérlegelés, méretfelvételezés).

KIVITELEZÉS

A jelenleg termelő törzstenyészeteket nem érintené semmilyen új, kötelező „eszközbeszerzés”, hiszen a törzstenyészet kinevezés alapfeltétele már rég óta a hitelesített, vagy kalibrált mérleg és az egyedi mérlegeléshez szükséges kaloda. Ebben a rendszerben a technikus bizonyára fel tudja majd venni az állatok testméreteit, hiszen itt mindössze az állat egyedi „megfogására” és mozgásának bizonyos szintű korlátozására (kaloda, nyakfogó stb…) van szükség. A súlymérés eddig is kötelező volt, most inkább csak abban lesz változás, hogy a választások időpontját előre minimum 2 héttel be kell majd jelenteni. A technikusok +/- 7 napra valószínűleg tudják majd vállalni a munkát, ami azt jelenti, hogy a tenyésztővel egyeztetve megállapodnak majd a pontos időpontban. Itt a legfontosabb a tenyésztő és a technikus lehetőségeihez mért rugalmassága. Hasonló bejelentésekkel működne az éves kori üszőmérés és az 5 éves tehén-bírálat is, ahol szintén méretfelvételezés kerülne bevezetésre. Míg a méreteket a technikus rögzítené a tehenek esetében is, addig a küllemi bírálat a szokásos módon történne. Az ÜSTV zárásoknál nem változna a bejelentési kötelezettség, hiszen ezt az eseményt már régen a hatóság is kötelező, 2 hetes bejelentési kötelezettség alá vonta. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyv készülne, majd az adatok továbbítása után azt a tenyésztő feldolgozott formában visszakapná, illetve a törzskönyvi és teljesítményvizsgálati rendszerbe is bekerülne. Ennek a folyamatnak a megvalósulása rengeteg adatot elárulna a hazai limousin és blonde d’Aquitaine populáció fenotípusos tulajdonságairól, ahol az egyedi korcsoportos adatok mellett a korrigált tulajdonságok is összemérhetők lennének. Az egyes részpopulációk elemzése pedig megmutatná, hogy az egyes tenyészetek milyen típusú állománnyal rendelkeznek (pl. inkább rámás vagy inkább izmolt), amely jó jelzés lenne, hogy mit kell javítani az adott populáción. Sőt azt is megmutatná országos szinten, hogy hova kell fordulni, ha a javítandó tulajdonságban előrelépést szeretne a tenyésztő, hiszen látná kinél van az adott tulajdonságban erős állomány, vagy olyan tenyészállat, amely javító az adott értékmérőre nézve.


Küllemi bírálat az ÜSTV zárásakor

A SZÁRMAZÁSELLENŐRZÉS KULCSFONTOSSÁGÚ

Egy másik nagyon fontos kiegészítés, melyről az elnökség és a szakbizottság is állást foglalt, a kötelező DNS alapú származásellenőrzés végrehajtása minden olyan esetben, ahol származási igazolást igényel a tenyésztő. Már régebb óta többen is foglalkoznak a kérdéssel, hogy vajon mennyire lehet hiteles egy pedigré hivatalosan, DNS alapon vizsgált származási igazolás nélkül. Amikor egyértelművé vált, hogy az EU 2016/1012 állattenyésztési rendelete a származás igazolásának alapdokumentumaként az úgynevezett zootechnikai certificate-et kívánja előnyben részesíteni (ugyanis a szabályzat ennek előállítását 2018. november 1-től minden tagország számára kötelezővé teszi), valamint a hazai rendelkezések (45/2019 AM rendelet, 188/2019 kormányrendelet) a valótlan adat állítását büntetéssel sújtja; világossá vált, hogy a kötelező származásellenőrzést a származási igazolások kiadásához mielőbb be kell vezetni. Ráadásul a nélkülözhetetlen zootechnikai certificate tenyésztési hatósági hitelesítését nem is írja elő a rendelet, így az állami kontroll folyamatos megszűnése egyre hangsúlyosabb. Ám a teljesítmény-vizsgálat szempontjából is van egy nagy előnye az új kötelezvénynek (nem véletlen, hogy a 2021-es évben kerül ez bevezetésre). Ha a teljesítményvizsgált egyedek később származási igazolással kerülnek értékesítésre, vagy saját tenyészetbe kerülnek beállításra, akkor a DNS alapú származásellenőrzés által pontosan meghatározott felmenőkhöz rendelhető utódok mért tulajdonságai a szülők tenyészértékéről is adnak majd információt, hivatalosan vizsgált származási összefüggésmegállapítások alapján – mivel teljesítményadataikat összegyűjtöttük az előbb említett rendszer szerint. Ez pedig már előfutára a több tulajdonságra kiterjedő tenyészértékbecslésnek. Jelenleg egyesületünknek kizárólag a 205 napra korrigált választási súlyra vannak tenyészérték adatai, csakis a tenyészbikák esetén. Amennyiben a fejlesztések „első lépcsője” a teljesítményvizsgálat sikeres menetrendje beindul, az mintegy mágnesként fogja vonzani a tenyészértékbecslés további fejlődését is. Ez utóbbi feladat pedig nélkülözhetetlen, hiszen ennek hiányában nem tudjuk kiválogatni a megfelelő tenyészállatokat, tehát a szelekció sem lehet sikeres. Ha pedig a szelekció nem hoz jelentős előrehaladást populáció szinten, akkor az európai országok könnyen lekörözhetnek minket, és „minőségi tenyészállat-előállító hírnevünket” elveszítjük. Természetesen az árutermelők vásárlása során is 

hasonló összefüggés prognosztizálható. Bár most jelenleg kevés vásárolt bika papírjait nézik a vevők, de a piac telítődése mindenképpen a minősített, ellenőrzött adatokkal rendelkező termelőtől való, illetve a minőségi, ellenőrzött adatokkal ellátott termék vásárlására bíztatja majd akár az árutermelő gazdákat is. Éppen ezért a teljesítményvizsgálat ma már nélkülözhetetlen, nem véletlen, hogy azok az országok lettek állattenyésztési nagyhatalmak az adott fajtákat tekintve, és azok érnek el sokszor elképzelhetetlen árakat egyes tenyészállatértékesítések során, amelyek megbízható teljesítményvizsgálati rendszerrel rendelkeznek. Ha nem is érhetjük utol ezeket az országokat, azért a szoros felzárkózás fontos célunk kell legyen. Ha hisszük, ha nem – ugyanis – ez a felzárkózás kulcskérdés fajtáink és húsmarhatenyésztésünk jövőjének szempontjából.   

 

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

 

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: