Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Császárfa, avagy egy régi, új ismerős

  • 2020. december 22., kedd 15:52

Örülök, hogy lehetőségem van császárfa témában írást közölni. Már több fórumon, és szakkiállításon találkoztam lelkes, és kevésbé lelkes erdészekkel, és faipari szakemberrel. Egy dolog közös volt bennük. Mindenki hallott, vagy tájékozódott már a császárfákról. Amikor megtudták, hogy én is ezzel foglalkozom akkor természetesen a véleményüket is megosztották velem. Ezek eleinte, itt jellemzően a 2012-2015-ös időszakban, szinte csak negatív, és kellemetlen fennhangot keltő vélemények voltak. Azután valami mintha megváltozott volna. 2016 és az azt követő időszakban már találkoztam olyan szakemberekkel, akik nem voltak élből elutasítók a témát illetően, így lehetőségem nyílt konstruktív megbeszélésekre is. Ezalatt megértettem az erdész szakemberek álláspontját is.

Régi, új ismerős. Azért ezt a címet raktam a sorok tetejére, mert a 2012-től napjainkig, 2020-ig terjedő időszakban nagyon sok minden történt Magyarországon császárfa témában. Vannak jó, és vannak rossz hírek is. Vannak eredmények, és vannak kudarcok is. Az alábbi írásban ezeket szeretném részletesen kibontani, és azoknak, akik befogadók a témával kapcsolatban, megmutatni egy valós képet a jelenlegi helyzetről.

Azt hiszem úgy korrekt, ha azzal kezdem, hogy egy császárfa fajhibrid magyarországi forgalmazója vagyok, amely Ipari Császárfa néven is ismert Cotevisa2 Paulownia Clon. Nem reklámszöveget szeretnék írni, és nem is PR cikket. Tekintsük úgy, hogy forgalmazói tevékenységem alatt az elmúlt időben kicsit mélyebb információkra, valódi gyakorlati tapasztalatokra tettem szert a Paulowniák hazai világában. Most ezeket szeretném Önökkel megosztani.

Kezdjük az elején. A császárfa, mint megnevezés, gyűjtőnév. Hazai megítélésben a dísznövény, és a tudományos körök a Paulownia Tomentosa, más néven illatos császárfa alfajra használták ezt a kifejezést. De mára már annyira elterjedt lett, hogy a szakújságírók, és tudományos cikkek szerzői is átvették a megnevezést. Napjainkra már teljes gyűjtőnévként szerepel a Paulownia fajokat illetően. Ez a hivatkozás sajnos nagyon sokat ártott a növények hazai megítélésében, mert aki forgalmazott valamiféle szaporító-anyagot, és el akarta adni, az szintén ezt a nevet használta. Aki meg tudományos cikket írt a témával kapcsolatban, az szintén így nevezte a cikkében szereplő növényt. Ezáltal lehetőség volt teljesen eltérő tulajdonságú növényeket összemosni, és a vélt, vagy valós tulajdonságaikat ráhúzni az egész kasztra, amit így már egy kalap alá vehettek. Ugyanúgy a pártolók, és az ellenzők is. Számomra kicsit olyan volt ez az állapot mintha levest készítenénk többféle húsból, és mindenki szedhetne magának a végén úgy, hogy nem árultuk el nekik miből is készült a leves. Így értelemszerűen, amikor véleményt kell alkotni akkor csak a saját tányérjában lévő ételről beszélne, beszélhetne mindenki. Vajon tiszta képet kapnánk, vagy tiszta képet kapna az, aki épp nyilatkozik a témában?

Számomra legalább annyire tudománytalannak tűnnek az ilyen jellegű cikkek. Gondoljunk csak bele, szeretnék egy tudományosnak látszó cikket írni egy bizonyos kukorica fajról, vagy szőlőről, esetleg fenyőfáról, de nem nevezem meg azt a fajtát csak annyit írok, hogy kukorica, vagy szőlő, fenyő és ennek szellemében folytatom a cikket. Reális képet kapnánk? Ugye, hogy nem? Ennyit képes rontani adott téma megítélésén, az egy kalap alá vétel. 

Nem kezelhetjük a jövőben a császárfákat egy növénynek. Egy témakörnek mindenképpen, de egy egyednek semmiféleképpen sem.

Miből áll a Paulowniák nemzetsége? Alapfajok, hibridek, és fantázianevek. Jelenlegi ismereteink szerint 12 alapfaj alkotja a Paulowniák nemzetségét. Ezek földrajzi tagozódása egy körülbelül 3 Európai Unió nagyságú területre tehető. Eltérő földrajzú, eltérő vízgazdálkodású, és hőmérsékletű területek. A növények ehhez alkalmazkodtak, és ezek szerint fejlődtek ki.  Magyarországon meg egyként kezelik őket. Ez már már nem tudománytalan, hanem sértő rájuk nézve. A Paulowniák mind virágjukat, mind faanyagukat, mind méretüket tekintve jelentős eltérést mutatnak. Az egymáshoz közel álló alapfajok csak nehezen megkülönböztethetők.

Európában már több száz éve próbálkoznak a növény telepítésével. Egyidős az akáccal a növény jelenléte. Itt is megjelentek a különböző hibridek, és alapfajok, de sajnos egyik sem volt képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. Mégpedig azt, hogy az őshonos területeken megszokott növekedést, és tulajdonságot hozza itt is. Kellett idő mire megértettük, hogy miért is nem működnek. Mert más a klíma, és nagyon másak a hőmérsékleti, és csapadékbéli viszonyok. Ezek kihatnak a növények fejlődésére, szaporodására, és az adott fenofázisuk ki-be kapcsolására. Tehát adott volt egy zsákutca, amit sokan még a mai napig meglovagolnak. De miért is? Hisz azóta sok minden történt. Nem szabad az akkori tapasztalatokat dogmaként bemagolni, és tudományos körökben hangoztatni. Mert magunkat hozzuk vallathatatlan helyzetbe. 

A terv az volt, hogy ezen egyedeknek az utódait mesterségesen szelektálják, és ha kell, akkor keresztezik a többi alfaj azon egyedeivel, amik szintén életképesek a mi klímánkon.  Így létrejöttek az első generációs hibridek. Senki nem tudta, hogy mit hoznak, csak azt, hogy sikerült a különböző alfajokat az őshonos területektől távol keresztezni egymással. Ezek a növények már egy teljesen más klímán teljesen más körülmények között adaptálódnak az élethez. 

Elkezdődött a szelektálás és jöttek a 2., 3., 4., 5., 6. generációs hibridek, ahol már egy-egy, a folyamat elején kiválasztott tulajdonság irányába mentek el a nemesítést végző szakemberek.

Sajnos a tudományos közegünk szegénységére utal, hogy ezeket a növényeket, és egyedeket ugyanúgy hibrideknek nevezzük. Pont úgy, mint azokat a növényeket, amik az őshonos területen a szomszédos, más fajtájú növénnyel véletlenül összekeveredett.  Pedig ez helyesen nemesítésnek hangzik, amit Paulownia témában nagyon keveset lehet hallani.

Ebbe a sorba tartozik bele a Cotevisa2. 

Ő egy többgenerációs hibrid, nemesítés eredménye. De itt találhatjuk a Shan-Tong-ot, a Clon is Vitro 112-őt, a H905 hibridet is. Mindegyik hibrid más és más múlttal rendelkezik. De erről bővebb felvilágosítást az adott hibridek hazai forgalmazói tudnak adni. Nekem nem tisztem elvenni az Ő kenyerüket.

Szóval fajhibridek, nemesítés, több generációs hibrid. Ezek azok a szavak, amiket még meg kell említenünk.

Vannak olyan növények, amik a mi klímánkon már életképesek voltak, de nem rendelkeztek pontos, beazonosítható múltal. Nem volt dokumentálható a növény, az adott egyed létrejöttének menete. Ezért ezeket a növényeket fantázianevekkel látták el, mert a hazai jogi környezet erre is lehetőséget ad. 

Az már más kérdés, hogy mennyire tudományos, és mennyire marketing szempontokat vettek alapul a növény nevének kiválasztásakor. De létrejöttek különböző elevezések. Arborex, Pan-Dong, Alumínium fa, Smaragdfa, Oxyifa, Főnixfa, stb.

Röviden ennyi a hazánkban fellelhető alapfokról, hibridekről és fantázianévvel ellátott Paulowniákról. Ők a császárfák a köznyelvben.

Mitől is lesz sikeres egy császárfa ültetvény, vagy díszfa. Egyáltalán mire használható?

 

Az ültetvény sikeréhez hozzátartozik a fajtaválasztás

Mi az a fajta, amit szeretnék telepíteni, és mit várok tőle? A problémák jelentős része itt kezdődik. A kettő nem mindig van összhangban egymással. Mert, ha egy hazai körülmények között alig életképes, de olcsón előállítható fajtát ültetek, akkor ne várjam el tőle, hogy a legkedvezőbb növekedési, és faanyagbéli tulajdonságokat hozza majd. Ha mégis megteszem, már meg is ágyaztam a saját negatív véleményemnek.

Ha sikeres, ipari célú ültetvényt szeretnék, akkor olyan fajtát kell hozzá választani. Tudatos választással már tettem egy lépést a sikerhez. A császárfa, mint olyan, szigorúan szántóföldi növényként funkcionál. Az adott erdőterületből semmiképpen sem vesz el életteret. Eleve a jogi környezetünk okán, nem lehet erdőművelésű területre Paulownia nemzetségbe tartozó fafajt telepíteni. Úgyhogy maradunk szántó területeken.

Beszéltem a fajtákról, és a hibridekről. Van még a négy nagyon fontos dolog.

Szaporítóanyag, ültetési időszak, munkaterv a kineveléshez, végfelhasználás.

Ezek szintén eltérőek lehetnek, mert hibridenként más munkatervet igényelnek, valamint az adott nemesítés, és alapfaj felhasználása is nagyban eltérhet egymástól.

 

Csak egy gyors példa. Telepítési távolság a 2x2-től, egészen a 6x6-os térosztásig változik Paulowniák esetében. Ez hektáronként 2500 db-tól 280 db-ig változhat.

Szaporítóanyag lehet: Mag, (ilyet is lehet venni, bár szerintem semmi értelme, de lehet) kis palánta, csemete, nagy konténeres palánta, egy éves visszavágott tő, kettő éves előnevelt dugvány, vagy iskolázott csemete. Ezen igazodjon ki valaki. 

Szaporítóanyag előállítása: Magról, laborban, vagy kertészeti szaporítással gyökérdugványból, vagy oldalhajtás gyökereztetésből.

Ültetési időszak. Melyik is a legkedvezőbb? Pontosan mihez is, és melyik típusú szaporító anyaghoz? Már nem is annyira egyszerűek a válaszok.

Munkaterv. Mint fent említettem, ez a konkrét terület adottságai alapján kerül meghatározásra.

Más a munkaterv egy 2500 darabos hektáros telepítésen, tűzifa végcéllal, és más egy 600 darabos, és más egy 400 darabos telepítés esetén is, ahonnan fűrészárunak való faanyagot várunk.

Következő faktor a sikerhez, vagy a bukáshoz, a forgalmazó.

 

Mi a célom a telepítéssel? Kitől vegyem a szaporítóanyagot? Milyen engedéllyel rendelkezik? Ad-e munkatervet a kineveléshez, vagy csak palántája van? Mire és meddig terjed ki a vállalt garancia? Van-e referenciaültetvénye? Ad-e dokumentációt a növények mellé, vagy nem? Miben lesz segítségemre a későbbiekben? És még kismillió hasonló kérdést fel kell tennem magamnak telepítés előtt.

Zárógondolat

Császárfa témában még nagyon messze vagyunk attól, hogy átlátható, és tiszta kép táruljon mindenki szeme elé. Viszont egy dolog biztos, az egy kalap alá való besorolást el kell, hogy hagyjuk. Csak akkor történhet meg a nagy előrelépés, ha a magukat szakembernek mondók, vagy szakújságírók igenis észreveszik, hogy ez a Paulownia már rég nem az, amit ők idáig császárfának hívtak, és egy komplett növénytani családról beszéltek a név alatt. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a név használatával bizonyos dolgokat általánosítsunk, és egy egész nemzetsége ráhúzzuk. Igaz ez a pozitív, és a negatív tulajdonságokra. Vegyük figyelembe, hogy több fajta növény van a közelünkben, eltérő tulajdonságokkal. 


Ez nem feltétlenül jó vagy rossz tulajdonság, hanem más. Ha azt megértjük, hogy ezeknek a fáknak a nemesített fajtáinak, szántóföldi körülmények közt történő kinevelésével a saját őshonos fáinkat menthetjük meg, az onnan letermelhető faanyagot nem a saját erdőségeink rovására kaphatja meg az egyre éhesebb piac, talán az erdészet is elfogadóbbá válik eziránt az egyébként fantasztikus növény iránt.

Fontosnak tartom, hogy ne csak beszéljünk a témáról, hanem nézzük meg a valóságban, a maguk teljességében már kialakult ültetvényeket. Fogjunk a kezünkbe az ezekből a fákból létrejött végtermékeket, mert onnantól már tényleg a valósággal, tényekkel tudunk foglalkozni.

Éppen ezért első lépésként minden esetben meghívom az érdeklődőket egy ültetvényem megtekintésére, személyes találkozóra. Ahogy most Önt is, Kedves Olvasó.

Tisztelettel
Franczia Balázs

 

Paulownia Planet

Elérhetőségek:

Telefonszám: 70/776-3800
E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.iparicsaszarfa.hu

 

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: