Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi

  • 2020. december 23., szerda 16:16

Alapvetően határozta meg a 2020-as évet a koronavírus-járvány az agrárgazdaságban is, ahol számos rendkívüli eseménnyel kellett szembenézniük a piaci szereplőknek. Bár a járványhelyzet nem indított el tömeges ágazati csődöket, a vírus a teljes szektorban jelentősen átalakította a gazdálkodási viszonyokat. A Portfolio Agrárszektor 2020 Konferencia első kerekasztal-beszélgetésében a hazai agrárium meghatározó szereplői vallottak az idei évről, de szó volt többek között arról is, hogy a járványhelyzet hosszabb távon miként befolyásolhatja az agrárvállalkozások tevékenységeit, illetve milyen támogatási, termelési, beruházási és piaci lehetőségei vannak most, a vírus-válságban az agrárgazdaságnak.

A 2020-as év nem volt egyszerű az agrárium számára sem. Az ágazatot ugyanis nemcsak a koronavírus-járvány viselte meg, hanem az időjárásban tapasztalható szélsőségek, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is. A Portfolio Csoport által 2020-ban is megrendezett Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői arról beszéltek, hogyan élték meg az idei évet, és mik a terveik a jövőre nézve.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezér-igazgatója szerint a válság egyik tapasztalata az volt, hogy az emberek összességében nem fogyasztanak kevesebb élelmiszert, de az egyes kategóriák és ágazatok között átrendeződések voltak megfigyelhetők. Az impulzív vásárlások nagyban lecsökkentek, a HoReCa-szektor forgalma (különös tekintettel a kacsára és a csirkére) is visszaesett, ahogy a növényi 

tejek fogyasztása is, de alkoholból és csokoládéból is kevesebbet fogyasztanak az emberek. A szakember elmondta, hogy a csirke- és kacsafogyasztás visszaesése a feldolgozásban is érezhetővé vált. Csányi Attila szerint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza komolyabb problémát okoztak, mint a koronavírus. Öröm az ürömben, hogy ami a feldolgozói oldalon visszaesést okozott, azt a növény-termesztés kárpótolta.

„2020 relatíve volt csak jó év a mezőgazdaság számára, de alig van olyan ember, aki meg tudja jósolni, mi lesz jövőre.” – jelentette ki Csányi Attila.

A szakember szerint a 2021-es év első féléve az állattartóknak nagyon rossz lesz. A koronavírus és a madárinfluenza miatt ugyanis a baromfik be vannak szorulva Európába, míg az afrikai sertéspestis és a kínai behozatali tilalom miatt az európai sertéshús sem tud kijutni a kontinensről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy alapjaiban a 2020-as év nem különbözött a korábbiaktól, hiszen a gépeknek működniük kellett. És bár tavasszal volt egy nagy megtorpanás a mezőgazdaságban, hamar nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy vetni kell, fejni kell. A gépészetben, ha egy alkatrész hiányzik, az kellemetlen, de a szakember szerint szerencsére működtek a hosszú ellátási láncok a mezőgazdaságban. Harsányi Zsolt szerint az ágazat következő nagy kihívása a Brexit lesz, mert az megint megnyújthatja az ellátási láncokat. A szakember elmondta, hogy a növénytermesztők jól tudtak működni idén, mert őket el tudták látni alkatrészekkel. 

A mezőgazdasági gépgyártóknál ugyan voltak problémák tavasszal, de Harsányi Zsolt szerint mostanra már rendeződött a helyzet.
A legtöbb gyártó átállt arra, hogy két műszakban dolgozzon, és ezeket a műszakokat elkülöníti egymástól, valamint a tavaszi leállások okozta veszteségek pótlására a szakszervezetek meggyőzése után sokan bevezették a szombati bedolgozást is.

 „Ami az irodai dolgozókat illette, ők hozzászoktak a távoli munkavégzéshez, és jól viselték a home office-t is.” – mondta Harsányi Zsolt.

Harsányi Zsolt elmondta, hogy a digitális átállás nagy előnye volt, hogy az év során mintegy 15 raklapnyi papírt spóroltak meg, és a koronavírus nélkül körülbelül soha nem tudták volna rávenni a gazdákat a digitális technológiák használatára. Az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a 2021-es évre megpróbálnak készleteket felhalmozni a szükséges alkatrészekből, ezek raktárazásáról gondoskodni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy márciusban gyors operatív válságmenedzsmentet kellett létrehozniuk. Ez kormányzati oldalról rendkívül intenzív munkát jelentett, gondoskodniuk kellett az azonnali válságmenedzsmentről, át kellett gondolniuk a beruházási csomagokat, és emellett fel kellett ismerniük a lehetőséget, hogy ebben a helyzetben is előre kell menni.

„Egyszerre kellett gazdaságvédelmi akció-csomagokat kidolgozni és az asztalra tenni, valamint lehetőséget adni az előrefelé haladó cégeknek a fejlődésre.” – mondta Dr. Feldman Zsolt.

Az államtitkár szerint az államigazgatás a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben jól vizsgázott. Az azonnali támogatások kifizetése, a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági vállalkozások megsegítése lezárult, az Államkincstár segítségével több, mint 35 ezer támogatási kifizetést bonyolítottak le. Ősszel folytatódtak a támogatások kiírásai és folyósításai, egyrészt azok számára, akiket megviselt a járvány első hulláma, másrészt pedig azoknak, akik a második hullámra akartak felkészülni. Dr. Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az uniós közös agrárpolitika csak 2023-ban fog elindulni, a következő két év átmeneti időszak lesz. 

Ezalatt a támogatási rendszer működése biztosított, ha nem is többéves pénzügyi keret (MFF), – és az átmeneti évekre szánt jogszabályokat sem alkotja meg az EU 2021- re, – de a források akkor is rendelkezésre fognak állni. Annyi változás lesz csak, hogy amit Magyarország 2020-ban egy összegben kapott, azt 2021-ben havi bontásban fogják utalni. Dr. Feldman Zsolt szerint területalapú, a vidékfejlesztési és a közvetlen támogatások meg fognak érkezni időben, a nemzeti támogatások pedig rendelkezésre állnak.
Az államtitkár végezetül azt is elmondta, hogy a jelenleg zajló jogállamisági vitának nem lehet hatása az agrártámogatásokra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Juhász Csaba
, a Viterra Hungary Kft. ügy-vezető igazgatója arról számolt be, hogy cégüknek tavasszal azt a problémát kellett megoldania, hogy hogyan lehet fenntartani a termelést úgy, hogy ne veszélyeztessék a kollégáikat. A munkavállalóik biztonságának garantálása és az otthoni munkavégzés lehetőség megteremtése mellett a vállalat másik nagy feladata a partnereik kiszolgálása és ellátási láncok biztosítása volt.

„Ha nincs a polcon ásványvíz, az nem akkora baj, mintha állattenyésztőknek azt kéne mondania az istállóban az állatoknak, hogy mától diétázni fogtok, mert nem tudtuk beszerezni a megfelelő takarmányt.” – mondta Juhász Csaba.

Az ügyvezető igazgató szerint a tavaszi pánikvásárlások nyomán fellépő átmeneti készlethiányok valójában csomagolási problémákra voltak visszavezethetők. Juhász Csaba elmondta, hogy a vállalat már tavasszal elkezdett azzal foglalkozni, hogy mi lesz majd azután, ha lecseng a nagy pánik. A szakember szerint mindent megtettek annak érdekében, hogy a vállalt kötelezettségeiket teljesítsék, még ha ez olykor plusz költségeket is jelentett nekik. Juhász Csaba elmondta, hogy a hosszútávú stratégiájukon a vírushelyzet nem változtatott, de a tervezett beruházásokat át kellett strukturálniuk. A jövőbeli terveket illetően Juhász Csaba szerint idén a korona-vírusnak volt a legkisebb hatása a piacokra. Sokkal jelentősebb volt az, hogy a megszokottnál később indult a napraforgó aratása Ukrajnában, és hogy a termés is gyengébb lett. Kínában óriási felvásárlások indultak, de még nem lehet tudni, hogy a fogyasztás lódult-e meg ennyire, vagy készleteket halmoznak fel. A szakember szerint nem lehet tudni, hogy mikor lesz ennek vége, de az biztos, hogy nagy változásokkal fog járni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Makai Szabolcs
, a Talentis Agro Zrt. vezér-igazgatója elmondta, hogy az év értékelésénél külön kell választani a koronavírus-járvány első és második hullámát. Az első hullámban még senki se tudta, mi van, és hogy mi fog történni, de a második hullámra már megvolt a rutin, nem is állt meg semmi. Az első hullámban a cég megpróbált felkészülni mindenre, nagy vásárlásokat eszközöltek, készleteket halmoztak fel és kötöttek le, de végül minden rendben volt. A koronavírus mellett az aszály sújtotta még őket, de aztán jött az eső is szerencsére.

„Azért pozitívat is lehet mondani a korona-vírusról: megtanultuk, hogyan lehet még jobban odafigyelni a dolgozóink egészségére, és megtanultunk online platformokat találni, így például a vezetőségi értekezlet már rutinosan így tartják, ez régen nem volt jellemző.” – mondta Makai Szabolcs.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az árakkal, a szakember elmondta, hogy az alapanyagárak felmentek, élelmiszerárak lementek. Az biztos, hogy az állattenyésztés jövőre nehezebb lesz, mint idén volt. A jövőt illetően Makai Szabolcs azt mondta, hogy nincs más lehetőségük, csak fejleszteni tudnak. A cél-kitűzéseiken nem változtattak, ezeken sem az állategészségügyi, sem a humán egészség-ügyi helyzet nem változtatott.


Szabó Levente, 
KITE Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2020-ban a cég nagy tapasztalatokra tett szert az elektronikus, online módszerek terén. Kiderült, hogy lehet rendeléseket leadni online, egyes logisztikai köröket át lehet rajzolni, bizonyos munkakörök elvégezhetők home office-ban is, és az online konferenciák, üzletkötések is működőképesek. A digitalizációval néhány régóta meglevő problémát is sikerült kiszűrniük.

A jövőt illetően Szabó Levente elmondta, hogy az agrárvállalkozások előre fogják hozni a tavasszal befagyasztott beruházásokat, mint például a gépi beruházásokat, de 2021-ben át fog alakulni vetésszerkezet. Kisebb területen vetettek búzát és repcét, mint az idei területe volt, a tavaszi növények vetésterülete viszont növekedni fog. A szakember szerint nem lesz még egy olyan ára a napraforgónak, mint idén.

„A magyar mezőgazdaságon belül elmondható, hogy az állattenyésztők nem lesznek könnyű helyzetben, a növénytermesztés viszont jó kilátásokkal bír.” – jelentette ki Szabó Levente.


Vida József, Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint bár válságos időszak van, mindenki pozitívan beszél, a hazai mezőgazdaság pedig ütésállónak bizonyult. A Takarékbank agrárindexe szerint bármilyen válság is volt, végül jó volt az idei év. 

A digitalizáció jól sikerült, bár nem lenne rossz egy egységes platform használata. Vida József szerint a koronavírus hatására az emberek szinte elfelejtették az afrikai sertéspestist, pedig még jelen van. Tavasszal viszont mindenki megtanult kenyeret sütni, mindenki elkezdett zöldséget termeszteni.
A szakember szerint ez azzal is járt, hogy vidékre visszatért az élet, és nyáron fellendült a belföldi turizmus. A borászatok is jól jártak idén, a borfogyasztás mértéke nem, csak a helyszíne változott. Vida József szerint október végére a gazdák feltőkésedtek, nagyon sokan beruháztak és vásároltak, ezért nem állt meg az agrárium. A Takarék Lízing országosan pedig a harmadik helyen van az eszköz-finanszírozásban.

„A nagy kérdés viszont az, hogy mi lesz jövőre, mit fog tenni az Európai Unió? Ha maradnak az idei trendek, nincs mitől félni.”– mondta Vida József.

A szakember szerint, ha a jövő év nem lesz rossz, akkor az már jó. Beruházási hajlandóság van, jól lehet beruházni és most is kell beruházni. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, de ha felkészül a mezőgazdaság arra, hogy stabil legyen, jól gépesített legyen, akkor nem lesz baj. Vida József szerint az ünnepi időszakban mindenkinek át kell gondolnia, miben tud fejlődni és mit tud fejleszteni jövőre, és januárban erre kell majd ráállnia.

 

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: