Kövesd te is!

Agrárvilág

Partnereink

MI MINDENT TEHETÜNK SZAKMÁNK FEJLŐDÉSÉÉRT ÉS TOVÁBBVITELÉÉRT?

  • 2021. január 22., péntek 16:52

Sokszor feltesszük a kérdést magunknak; – vajon lesz-e jövője az állattenyésztésnek, a húsmarha ágazatnak, tenyésztett fajtáinknak…? Lesz-e megőrzött értéke munkánknak, és profitál-e majd valaki (pl. családtagunk) abból a sok befektetett energiából, amelyet egy-egy tenyésztő beletesz gazdaságának, vagy tenyésztői munkájának fejlesztésébe. Természetesen a pontos választ senki sem tudja – annyi azonban bizonyos – amíg a Földön húst esznek az emberek, és a legelőre alapozott állattartás preferált módszer, addig nem kell elsiratni a húsmarhatenyésztést. Márpedig a legelőre alapozott állattartás az egyik legfontosabb állattartási módszer, hiszen ez az egyetlen módszer, mely nem igényel olyan takarmányfelhasználást, amely más, emberi táplálék megtermelésétől vonja el a földterületet.

Azt sem vitatja senki, hogy az igen gyorsan szaporodó humán népesség egyre több élelmiszert igényel, melynek megtermelése egyre több területet emészt fel. Persze tudjuk, hogy jelenleg a húsmarha-termelési szektor jelentős része nem legelőre alapozott (gondoljunk a hízlalásra), de képzeljük el, hogy mi lenne, ha egyszer csak minden gabonatermő területre szükség lenne az emberiség élelmezéséhez! Akkor egyetlen kilogramm gabona, kukorica sem mehetne állati takarmányozási célra. Ebben a helyzetben az állattenyésztés jelentős ágazatai felszámolásra kerülnének, de nem a kérődzők, nem a húsmarha esne áldozatul először…

FOLYAMATOS TÁMADÁSOK

Napjainkban rengeteg kritika illeti a szarvasmarhatenyésztést a károsanyag kibocsátással kapcsolatban és a vízfelhasználást tekintve. Pedig ez a sok családot eltartó ágazat 50%-ban teljesen természetes környezetben zajlik, mondhatjuk, hogy a természet adta erőforrásokat használja fel leginkább. Gondoljunk bele, hogy a nap süt, az eső esik, ennek hatására pedig a fű nő. Mégpedig olyan helyeken is, ahol növénytermesztés nagy sikerrel nem végezhető. Ezután jön a szarvasmarha – leginkább a húsmarha – és lelegeli ezt a füvet, majd emésztőszervrendszerével olyan értékes tápanyaggá alakítja – többek között tejjé és hússá –  melyre a kérődzőkön kívül kevés gazdasági állatfaj képes. Mégis ezt az ágazatot támadják leginkább a szén-dioxid és a metán levegőben való koncentrációjának emelkedésért, holott a természetes karbon-ciklus körforgásban az említett gázok jóval lassabban telítik a légkört, mint az energiaipar és a közlekedés által kibocsátott melléktermékek. Sokszor hallani a szarvasmarhák legelőterületeinek kialakítása miatti erdőirtásokról főleg trópusi, szubtrópusi területeken, annak ellenére, hogy tudjuk; a szarvasmarhát a trópusokon is leginkább a nagy kiterjedésű füves pusztákon tartják. Ebben az „ellenszélben” igazán fel van adva a lecke ennek az ágazatnak a megőrzéséhez szükséges tennivalók tekintetében.

TÁMOGATÁSOK

A tennivalók közül szinte a legfontosabb az ágazat pénzügyi támogatása.  Bizonyára sokan tudják, hogy dr. Nagy István agrárminiszer nemrég jelentette be hivatalosan, hogy az Európai Uniós Közös Agrárpolitika Vidékfejlesztési pillérén keresztül több mint négyezer milliárd forintot fordít a kormány a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar fejlesztésére. A megemelt állami társfinanszírozással együtt háromszor akkor támogatást ígér a kabinet a 2021 és 2027 közti időszakra, mint amennyi 2014 és 2020 között állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Az átmeneti nemzeti támogatások előreláthatólag a jelenlegi szinten továbbvihetők lesznek a 2021-től induló átmeneti időszakban is. Ennek következtében továbbra is lehetőség lesz évi mintegy 21 milliárd forint nemzeti forrásból támogatni a húsmarha, az anyatehén, az anyajuh, a tej, vagy éppen a dohány ágazatot. Különösen nagy öröm, hogy a 2019-ben bevezetett de minimis tenyészbika beállítási támogatás is folytatódik a 2021-es évben, noha a feltételek valószínűleg változni fognak az idei év során. Nagyon nagy segítség a gazdáknak, hogy a tenyésztéshez felhasznált genetikai erőforrás, az úgynevezett „tenyész-alapanyag” a hímivarú tenyészállat oldalon elérhető immár olyan termelők számára is, akik eddig nem tudták korszerűsíteni „tenyészbika-palettájukat”. A tenyésztőszervezetek feladata pedig ebben a közös együttműködésben, hogy ne csak a létszám emelkedjen a támogatás hatására, hanem a minőség is.

SZAKMAI FEJLESZTÉS

Ha az állam ekkora erővel támogatja ágazatunkat, akkor a „szakmának” is kötelessége mellé állni, és a fejlődést szakmai programokkal segíteni. A húsmarhatenyésztés – mint minden ágazat – akkor lehet sikeres hazánkban, ha a fejlesztések szakmai alapon történnek, a fejlesztések megvalósításához pedig pénzügyi támogatás áll rendelkezésre forrásként. Ebben a „szakmai-fejlesztési feladatban” egyesületünk tevékenyen részt vesz, ugyanis a 2020-ban kialakult járványhelyzet előtt aktívan szervezett fórumokat, konferenciákat, melyeknek célja éppen a szakmaiság fejlesztése, elősegítése volt. Sajnos a tavalyi évben nagyon kevés ilyen összejövetelt tudtunk szervezni, azonban az on-line meetingek és értekezletek – amennyire tudták – átvették a személyes megbeszélések szerepét. Természetesen ez nem helyettesítheti a személyes kontaktusokkal járó találkozókat, de bízunk benne, hogy a jövőben visszatérnek a „régi összejövetelek évei”. Addig is a legfontosabb, hogy a tenyésztésszervezés szereplői (az egyesületek, a szövetségek), maguk a tenyésztők és a Minisztérium, az Agrárkamara, a NÉBIH egyaránt segítsék a hazai húsmarhatenyésztés fejlesztését, és összefogott munkával javítsák a hatékonyságát ennek az ágazatnak.

KI VESZI ÁT A STAFÉTABOTOT?

Sajnos napjaink nagy problémája, hogy egyre kevesebb olyan fiatallal találkozunk, akik az állattenyésztésben, különösen a húsmarhatenyésztésben tevékenykedve képzelnék el jövőjüket. Természetesen itt nem a fiatal gazdákra gondolok, hanem azokra a szakemberekre, akik a tenyésztésszervezés szakmai oldalát szolgálnák ki. Értem ezalatt a teljesítményvizsgálati feladatok elvégzésére irányuló szakmai képzett munkaerőt, pl. küllemi bírókat, párosítási tervekkel vagy tenyészértékbecsléssel, genomikai értékelemzésekkel foglalkozó szakembereket. Sokszor azt látni, hogy ezeket a feladatokat idősebb, vagy középidős szakemberek végzik – ami nem baj, hiszen nagyon hosszú szakmai gyakorlati időt szükséges eltölteni ezen feladatok pontos végrehajtásához – az viszont probléma, hogy utánpótlást nem nagyon tudnak „kinevelni”. Vagy azért, mert nincs is jelentkező, vagy azért, mert nincs idejük a képzésre. Éppen ezért minden olyan törekvést meg kell ragadni – úgy vélem – ezen a szinten, amely ilyen irányú tudás elmélyítésére, később pedig szakmai munka végzésére irányul. Sajnos ezt a feladatot nem lehet kizárólag a mezőgazdasági oktatást nyújtó intézményekre hárítani, hanem meg kell próbálni olyan szakmai segítséget adni a szakmai szervezetek részéről, amely az elméleti oktatással együtt gyakorlati lehetőséget is biztosít a szakmai feladatok megismertetéséhez.   

EGYESÜLETÜNK TÖBB ÉVE SEGÍTI A GYAKORLATI KÉPZÉST

A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete több éve már részt vesz nem csak agráregyetemekkel való együttműködésben, hanem mezőgazdasági szakiskolák kooperációjában is. Az egyik ilyen együttműködés keretében jöhetett létre a KASZK Táncsics Mihály Szakképző Iskola (Vác) szakmai projektjében való részvétel, mely 2020-ban gyümölcsöző eredménnyel zárult. Az iskola tanulói ugyanis kvalifikációt szereztek a 2020. évi SIA (Salon International de l'Agriculture) keretein belül szervezett Küllemi Bírói Versenyre, mely 2020. februárjában, Párizsban került megrendezésre. A fővárosban minden évben megszervezett kiállítás mindemellett Franciaország leghíresebb és legjelentősebb kiállítása, ezzel Európa-, és Világszinten is kiemelt jelentőségű esemény. A francia vidék minden területéről érkezett tenyésztők legjobb tenyészállataikat viszik el évente a show-bírálati versenyre, így aki odalátogat, a legjobb minőségű tenyészállatok legszebbjeit szemlélheti. A tenyészállatok versenyén túl, speciálisan a diákok számára szervezett nemzetközi küllemi bírói megmérettetésen 22 ország 6 diákja vett részt. Már előre szeretném elárulni a sikert és a helyezéseket, ugyanis nagyon büszke vagyok – személy szerint is – a fiatalokra!

A versenyen majdnem sikerült egy dobogós helyezést elérni, ugyanis Törgyekes Gergely 5. helyezést ért el, de a tőle nem sokkal lemaradó 9. helyen Mihók Attila is előkelő helyen zárta a versenyt. Az elérhető 100 pontból 87,60, illetve 83,52 pontot szereztek a versenyzők, amely 80% feletti teljesítmény – ez igazán szép teljesítmény a diákoktól. A szakképző intézmény részéről mindenképpen fontos megemlíteni Pátkai Zsuzsanna, Rostás Balázs, Covic Judit és Tóth Judit pedagógusok neveit, akik közvetlenül segítették a versenyzőket a sikeres szereplésben.   


A francia versenyen résztvevő magyar fiatalok: Törgyekes Gergely (5. hely), Mihók Attila (9. hely), Bakardzivev Krisztián (15. hely), Koválcsik Krisztián (28. hely)

AZ EGYESÜLETEK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN

Pontosan a fent leírt projekt világít rá igazán, hogy az egyesületeknek igen fontos szerepe van a szakképzésben, éppen ezért ezeknek a szakmai szervezeteknek nyitottnak kell lenniük minden hasonló együttműködési kezdeményezéshez. Hiszen a párizsi versenyen kifejezetten jól szereplő diákok teljesítménye is nagyban függ attól a gyakorlati segítségnyújtástól, amelyet az egyesület tudott nyújtani a kooperációban. Ahogy minket, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületét is nagy büszkeséggel töltötte el a „sikeres program végrehajtása”, úgy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének küllemi bírói is elégedettek lehetnek, hiszen ezen két egyesület működött közre a szakmai gyakorlati képzésben. A versenyen ugyanis nem csupán limousin tehenek bírálata volt a feladat, hanem holstein-fríz nőivarú tenyészállatokat is bírálni kellett. A holstein-fríz bírálatban való felkészülést Berkó József és Sebők Tamás segítette, míg a limousin tehenek bírálatában dr. Szücs Márton működött közre. 

 

AKÁR A GYAKORLATI FÓRUMOKON…

Egyesületünknél nagy öröm a küllemi bírálati irányú tájékozódás igénye a szakiskolák felől, hiszen míg tejhasznú szarvasmarhában az ilyen jellegű szakképzés jelenlétének nyomai tagadhatatlanok, addig a húsmarha fajták gyakorlati küllemi bírálati képzésére semmilyen törekvés nem érhető tetten a magyarországi szakképzésben. Éppen ezért a diákok felkészítését ahhoz a küllemi bírálati fórum-metodikához kellett igazítani, amelyet a gazdáknak szokott szervezni az egyesület. Ez azt jelenti, hogy a terepen végzett gyakorlati munkát egy elméleti képzés előzte meg, ahol kifejezetten a limousin fajtára, és azon belül a tehenek küllemi bírálatára alkalmazott módszer elméleti alapjait ismerhették meg a tanulók. Szerencsére a francia és a magyar limousin küllemi bírálat csaknem teljesen azonos, ezért a felkészüléshez kiadott bírálati lap minták értelmezése gyorsan megtörtént. Ez volt az első lépés. A második lépésben az elbírált tulajdonságok részletes ismertetése következett, ahol ábrákkal, képekkel illusztrálva sajátíthatták el azokat a küllemtani ismereteket a diákok, amelyek nélkülözhetetlenek a bírálat pontos végrehajtásához. Bemutatásra került az egyes tulajdonságok vizsgálati helye (mit hol nézünk, és hogyan?), valamint eredeti fotókkal illusztrált mintákat tekinthettek meg a tanulók az alacsony, közepes és magas pontszámokhoz tartozó küllemi jegyekről, formákról. Az előadásra az egyesület székhelyén, Budapesten került sor.

Az elméleti előadás után – ahol persze kérdezni is volt módjuk a diákoknak – a gyakorlati szemle következett. A gyakorlati teleplátogatás két különböző helyszínen, két különböző időpontban történt meg. Először Keresztes Konrád tenyészetét látogattuk meg Nógrád mellett, majd Nagy Ferenc sülysápi törzstenyészete volt soron. Mindkét helyszínen teheneken gyakoroltuk a küllemi bírálatot az elméleti előadáson hallottak alapján. Már akkor látszott, hogy a diákok ügyesek, van affinitásuk és szemük a feladathoz. Ezt bizonyítja a versenyen elért eredményük is. Minden összejövetelen jelen volt Rostás Balázs, akivel közösen végeztük a felkészítő munkát. Mindent összefoglalva elmondható, hogy egy nagyon jó hangulatú, eredményes szakmai program került lebonyolításra, nemzetközileg is elismerésre méltó végeredménnyel.

KONZEKVENCIA

Már régóta ismeretes, hogy a minőségi javulás legfontosabb kiindulópontja a teljesítményvizsgálat korszerűsítése, hogy a reá építkező tenyészértékbecslési és minősítési rendszer friss, aktuális adatok felhasználásával mutasson utat a ma is alkalmazott szelekciós programok pontos végrehajtásához. Enélkül ugyanis genetikai előrehaladás, és ezáltal minőségi javulás nem igazán képzelhető el. Friss és aktuális adatok pedig kizárólag pontos mérésekkel és professzionálisan végrehajtott küllemi bírálattal nyerhető a hazai populációkról bármely húsmarha fajta esetén. A professzionális bírálat szakszerű végrehajtása ugyanakkor jól képzett szakemberek (technikusok) segítségével történhet, melyből kevés van ma hazánkban. Mivel a tudomány mai állása szerint nem valószínű, hogy bármely szakember végtelenül hosszú ideig képes ezt a szakmai munkát végezni, így feltétlenül gondoskodni kell utánpótlásról. Ebben a „gondoskodásban” pedig nem csak a szakképző intézményeknek, hanem maguknak a küllemi bíróknak is szerepe van, hiszen ők tudják leginkább átadni a szakmai tudást azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket sok év alatt összegyűjtöttek. Nagy öröm, hogy a diákok között vannak olyan tanulók, akik szívesen, nagy érdeklődéssel jelentkeznek ilyen megmérettetésekre, felvállalva azt a plusz munkát, amelyet a felkészülés jelent, illetve azt az energiát, amelyet ebbe a felkészülésbe bele kell tenniük. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete a továbbiakban is támogatni fog minden hasonló kezdeményezést lehetőséget teremtve az ismeretek átadásához, mert csak egységesen a teljes tenyésztői és tenyésztőszervezeti társadalom képes a szakmát életben tartani és fejleszteni hosszútávon. Ebben a közös, nagy kooperációban pedig mindenkinek meg kell találnia azt a pontot és azt a módot, ahol segíteni tud. A fiatalok képzésének pedig kiemelt szerep jár ebben a „segítségnyújtásban”, hiszen, ha tetszik, ha nem, szakmánk és szakmáink jövője, munkánk eredményének hozadéka az ő kezükben van!  

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: