Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

A számok tükrében

  • 2021. június 22., kedd 11:13

Egy-egy fajta fejlődésének legjobb mérő eszköze a statisztikai tükör, mely évente összefoglalja a létszám- és teljesítménybeli változásokat. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete évenként elkészíti az Évkönyvet, mely a limousin és blonde d’Aquitaine fajták szakmai beszámolójával együtt közli az aktuális fajtákat jellemző statisztikai számokat.

Idén a COVID-19 vírus miatti járványhelyzet késleltette némiképp az összefoglalás szokásos tavaszi menetrendjét, mivel a közgyűlésekre készülő anyagot nem „sürgette” a rendezvény szervezése. Sajnos a tenyésztők adatszolgáltatása sem érkezett be idén „határidő előtt”, de így a nyár elejére úgy tűnik „elvégeztetett a statisztikai elemzés”. A szokásos módon az alábbi fejezetekben most ezt elemezzük a szokásos grafikonok segítségével.

TÖBB TENYÉSZTŐ, KEVESEBB TEHÉN?

Ha megnézzük az előző évek statisztikai adatait, láthatjuk, hogy már több éve növekvő tendenciát mutatnak a létszámok (1., 2. ábra).
Ez 2019-ig mind a taglétszámra, mind a tehénlétszámra igaz volt. 2020-ban azonban a két statisztikai mutató nem egyformán változott. A tagok (tenyésztők) létszámának emelkedése évről évre töretlen, azonban az összes tehénlétszám idén 6%-kal visszaesett. Természetesen ez a jelenség nem ismeretlen az elemzők számára, hiszen, ha megnézzük a 2. ábrát, láthatjuk, hogy a 2000-es években több alkalommal is voltak visszaesést mutató évek (2001, 2004, 2007). Sőt a 2010 és 2011-es évek egymás után két negatív létszámváltozást is hoztak. A létszám természetes pulzálása jellemző a tehénállományra, még akkor is, ha kifejezetten piacos és jól eladható fajtákról van szó. Ha figyelembe vesszük a tenyésztési hatóság adatait – amely 2020 decemberi adat, és amelyet az egyesület youtube csatornáján közzétett Dialógus című műsorában meg is tekinthettek prof. dr. Stefler József kommentálásában –, akkor láthatjuk, hogy a teljes nyilvántartott hazai tehénállomány kétharmada az egyesület tagjainál található. Ami érdekes azonban, hogy az újonnan belépő gazdaságok közül egyre több a kisebb tehénlétszámot fenntartó farm, így az egy farmra jutó átlagos tehénlétszám csökkent (3. ábra). Ha az utóbbi 10 év számait nézzük, akkor láthatjuk, hogy a taglétszám több, mint háromszorosára nőtt, a tehénlétszám csaknem kétszeresére duzzadt, az átalagos farmonkénti tehénlétszám viszont majdnem a felére csökkent. Bár a jelenlegi arány most már közelít az Európai Unió átlagos számához e tekintetben, de még egy kicsit mindig magasabb, mint a jelenlegi 27 tagország átlaga.

A LÉTSZÁM MEGOSZLÁSA

A 4. és 5. ábra megmutatja, hogy a teljes állományból mennyi állatról van információnk (ellések, borjú kiesések, választások, értékesítési adatok), valamint azt, hogy a teljes taglétszámból mekkora az adatot szolgáltató farmok aránya. Szerencsére már évek óta növekszik az ellenőrzött tehénlétszám, és az adatot szolgáltató farmok létszáma is magasabb, mint a statisztikai adatokat nem közlő tagok.

Az utolsó 3 év adatbejelentési tendenciáját mutatja a 6. és 7. ábra, ahol megfigyelhető, hogy a farmokat tekintve mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajtában nő az adatközlési hajlandóság, a termelés-ellenőrzött tehénlétszám esetén azonban hullámzás látható. Az mindenesetre előremutató változás, hogy az adatok a három év egyenlegét nézve pozitívan zárják a sort. Reméljük a százalékos arány évről évre emelkedni fog továbbra is.

Ha megtekintjük a hazai populáció kor és ivar szerinti eloszlását (8. ábra), a grafikonok az egyes csoportokat létszámarányosan ábrázolják. Jól látható, hogy a fajtatiszta tenyésztés került előtérbe igencsak az utóbbi évek során, hiszen a keresztezett árutermelő limousin egyedek létszáma még a felét sem éri el a fajtatiszta teljes állománynak, annak ellenére, hogy az adatok az Egységes Nyilvántartási Rendszer (ENAR) adataiból lettek importálva az egyesületi taglista alapján, vagyis az adatot nem szolgáltató tenyésztők hatóság által nyilvántartott létszámai is bekerültek a kimutatásba (az ENAR segítségével a létszám tekintetben ez lehetséges művelet). A blonde d’Aquitaine fajtában szintén ez a helyzet. Ez utóbbi fajtánál a keresztezett egyedek száma annyira kicsi (mindössze 212 egyed), hogy nem is tudtuk a grafikonon ábrázolni. Az oszlop-diagram itt olyan rövid lett volna, hogy nem is lehetett volna látni.

A 9. ábrán ugyanakkor ezt a kategóriát is feltűntettük, ugyanis itt az oszlopok nem a létszámot ábrázolják, hanem az ivar és korcsoportok létszámainak arányát a fajtatiszta és keresztezett limousin, illetve blonde d’Aquitaine állományokban. Ez utóbbi diagramról szembetűnik, hogy az év végi törzskönyvi zárás adatai alapján a fajtatiszta állományok hasonló aránysort mutatnak az egyes csoportokat illetően (1-2% az eltérés), és ugyanez igaz a keresztezett állományokra, ahol mindössze a növendékek rátájában van nagyobb eltérés. Érdekes azt megjegyezni, hogy mindkét fajtában 3% az aktív tenyész-bikák hányadosa, ami összesen 670 aktív bikát jelent (kb. 30 tehenenként 1 bika jelenléte), viszont ez mindössze 19%-a a Magyarországon jelenleg fedező limousin és blonde d’Aquitaine tenyészbikák populációjának, amelynek jelentős része (81%) ezek szerint olyan árutermelő állományoknál termel, amely nem tagja az egyesületnek. Ha figyelembe vesszük az első fejezetben említett létszámarányokat, miszerint a teljes hazai limousin tehénállomány kétharmada az egyesület tagjainál termel, vagyis egyharmada a közösségünkön kívülre esik, akkor láthatjuk, hogy a mintegy tízezer fennmaradó tehénre a 81% tenyészbika nagyon nagy szám lenne. Tehát a fedező bikák nagy része nem csak, hogy nem a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tagjainál termel, de nem is hazai limousin állományokban. Feltehetően ezeket más fajtájú, vagy keresztezett állományokra használják. Ez egybevág azzal a jelenséggel is, hogy a legtöbb tenyészbika vásárló általában árutermelő (90%) és nem tenyésztő. Ez nagyon fontos következtés, hiszen ezek az egyedek generálják az utánpótlását a hazai populációnak jelentősen átalakítva akár a jövőben a húsmarha állomány fajtaszerkezetét.

REPRODUKCIÓ

A limousin és a blonde d’Aquitaine fajták szakirodalomból ismert előnye, hogy nem csak hústermelési mutatói magas szintűek, hanem a szaporaságuk is kiváló. Ezt jól mutatja az évről évre megmutatkozó magas könnyűellési arány, valamint a holt ellések és vetélések alacsony száma. Bár ez utóbbi két probléma rendszerint inkább környezeti tényezők miatt jelentkezik mégis minimalizálásukra kell törekedni a tenyészállat előállításban. A nehéz ellések száma már inkább fajtafüggő, hiszen ennek a tulajdonságnak fő komponensei a borjú mérete és az anya medencéjének szerkezete. Ez utóbbi tulajdonság szelekciója fontos a limousin és a blonde d’Aquitaine fajtában, melynek végrehajtása egyre jobb minőségű utódokat eredményez ezen a téren is. Mivel a borjak hosszú törzzsel és finom csontozattal jönnek a világra, így a szülőúton könnyen átférnek, mely fizikailag determinálja a könnyűellés magas arányát. Az adatokat a 10. ábra foglalja össze. Nagy öröm, hogy a tehénlétszámra vetített tehénellések száma 8%-kal növekedett a limousin esetében a tavalyi évhez képest, és 13%-ot a blonde d’Aquitaine fajta is emelkedni tudott. Az ellett tehenek közül a beellő üszők aránya 18 és 23%, ami magasabb tenyészutánpótlás beállítását reprezentálja, mint az előző években. Ez ismét 3%-os emelkedés, ami a tehénállomány növelésére irányuló törekvéseket bizonyítja tenyésztői szinten.

A nehézellések száma most is 2% alatt van a limousin fajtában és 5% körül a blonde d’Aquitaine esetében (11. ábra). Az ábrán nem a nehézellést, hanem a segítséggel történő ellést jelentik a számok.

 

BORJÚNEVELÉS, HÍZÉKONYSÁG

A hazai állományban termelésellenőrzött tehenek után, és a beellő üszők után született 7100 borjú választási eredményeit, valamint a 205 napra korrigált választási súlyok alakulását ismerteti a 12. ábra. Összesen 6636 választott borjú adatait jelentették be a tenyésztők, a választásig történő borjú-kiesés 7% volt. Ez a szám stagnál, a tavalyi évhez képest nem változott. Ha megnézzük a választáskori súly adatokat, azok éves adatai változnak, de mégis felfelé ívelő hullámzást ígérnek, bizakodók vagyunk, úgyhogy várjuk a limousin korrigált súly jövő évi emelkedését a blonde d’Aquitaine-nél is tapasztalt pozitív korreláció szerint.

Az üzemi saját teljesítményvizsgálat hízékonysági mutatóit 13. „A” ábra, valamint a létszámalakulását 13. „B” ábra illusztrálja. Itt látható, hogy a 2017-es rekord évet (létszám tekintetében) is túlszárnyalta a tavalyi év, ismét rekordot döntött a kibocsátott tenyészbikák száma. Az egyesület egyébként 2021-re is rekordot vár, ugyanis úgy látjuk, ebben az évben még több fiatal tenyészbika kerül köztenyésztésbe. A létszámemelkedés azonban nem feltétlenül jár szorosan együtt a gyarapodási mutatók növekedésével. A tavalyi beszámolóban már említettük, hogy a 2013-as és 2014-es években meredeken emelkedő tehénlétszám egyre több tenyésztőt inspirált tenyészbika előállításra, ahol természetesen a minősítések során alkalmazott szigorú szempontok szerint kiestek a tenyésztésre alkalmatlan tenyészbika jelölt növendékek, de mégis az emelkedő létszám, mely a tenyészbika beállítások során 2014-2016-ban jelentkezett, valamelyest a minőség hígulásához is vezetett. Most is ezt az egyed-számnövekedésből fakadó folyamatot látjuk ismétlődni a 2020-as adatokban, éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a tenyésztők részéről a teljesítményvizsgálat és azok alapján hozott döntések megválasztása.

A blonde d’Aquitaine fajta esetében ugyanakkor már arról a tenyésztői attitűdről kell beszámolnunk, mely az ÜSTV alatti átlagos súlygyarapodást 10 éves rekordhoz segítette. A számokat látva fontos azt megjegyeznünk, hogy a limousin és a blonde d’Aquitaine tenyészbika előállításnál nem a lehető legnagyobb súlygyarapodás elérése a cél, elvégre tenyészállatokat szeretnénk nevelni jó lábszerkezettel, megfelelően egészséges ízületekkel. Fontos, hogy a statisztikában feltüntetett adatok mind-mind éves átlagok, természetesen fajtánként, és abban az összes tesztelt bika adatai, beleértve a kiesetteket is, szerepelnek, hiszen a fajta teljesítőképességét mindezek együttesének figyelembevétele reprezentálja.

KÖZPONTI SAJÁTTELJESÍTMÉNY VIZSGÁLAT

A KSTV súlymérési és gyarapodási adatait mérésenként mutatja be a 14. ábra. Itt az átlagos gyarapodás is látható életnapra és a teszt alatt. Láthatjuk, hogy a KSTV gyarapodási adatai minden esetben felülmúlják az ÜSTV teljesítményében látható értékeket. Ez azt jelenti, hogy a KSTV szakmai kiszolgálása megfelelő.

Amikor elindult a program, a takarmányozási adagolás beállítását a francia Polde de Lanaud falu határán fekvő KSTV állomás takarmányozási szisztémája alapján mintáztuk, és az ott elvárt 1500 g/nap súlygyarapodást irányoztuk elő. Az adatokból látszik, hogy ezt sikerült is pontosan „belőni”. Azt is látjuk, hogy a hizlalás során a legkisebb gyarapodást a karatén időszak jelenti, majd az STV nyitó mérés után a második mérlegelésig gyarapodnak intenzíven az állatok. A harmadik méréskor jelentkezik a „gyarapodási megtorpanás”, mely hullámzik egészen a záró, ötödik mérlegelésig. Ez a gyarapodási görbe jól rámutat arra, hogy egy tenyészbika életteljesítményének csúcsa valahol a 300-330. életnapja között van. A csúcsot azonban nem a genetikailag kódolt takarmányhasznosítás eredményezi, hanem a hízlalásra való átállási időszak okozta környezeti hatásként jelentkező változással idézzük elő. Ennek elemzése és az összefüggések vizsgálata azonban már egy másik történet. 

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: