Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Napjaink egészségügyi és gazdasági kilátásait befolyásoló kutatási eredmények születnek az SZTE Mezőgazdasági Karán!

  • 2021. július 22., csütörtök 06:41

A magasabb levegő pollenkoncentráció korrelált a SARS-CoV-2 fertőzési arány növekedésével, amint azt a világ 31 országából is bizonyították!

2019-ben Magyarországon a mezőgazdaság kibocsátása meghaladta az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2%-át, azaz a 8 md €-t; a mezőgazdaság 4,1%-kal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez; az élelmiszeripar 2,2%-kal részesedett a GDP előállításából; a mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás 405 ezer ember teljes munkaidős tevékenységének felelt meg (4,1%), míg az élelmiszeriparé a foglalkoztatottak 3,2%-át tette ki – együttesen 7,3%-ot – (KSH, 2019).

A fent közölt néhány agrárgazdasági adat is jól mutatja a mezőgazdaság és a mezőgazdaságban dolgozók meghatározó szerepet játszanak a nemzetgazdaságban. Így a mezőgazdasággal kapcsolatos, valamint az azt érintő kutatások szerepe ma egyre inkább, fokozatosan felértékelődik!

Az SZTE Mezőgazdasági Karán az alábbi mezőgazdasággal kapcsolatos, valamint a lakosság egészségügyi életének biztonságát és társadalmunk gazdaságügyi kihívásait elemző kutatási projektek vannak folyamatban.

Kórházi kezelést igénylő COVID betegek tünetei, tüneteik erőssége és kapcsolatuk a lehetséges pollenallergiájuk erősségével

E projekt előzménye az öt kontinens 31 országa 248 aerobiológiai állomásának adatbázisára kiterjedő vizsgálat, mely statisztikai alapon bizonyította, hogy a pollen-koncentráció, továbbá a páratartalom és a hőmérséklet együtthatása, a SARS-CoV-2 fertőzési arány változékonyságának átlagosan 44%-át magyarázzák. A vizsgált környezeti tényezők közül a pollen hatása volt a leg-jelentősebb, amit nagyjából hasonló súllyal a levegő hőmérséklete, és a relatív páratartalom követett (Damialis et al., 2021).

Ez a projekt egy olyan fizikai vizsgálat, melyben már megkapott statisztikai vizsgálatok eredményei kerülnek validálásra.
A kutatók arra keresik a választ, hogy: 

[1] Mennyi a szénanátha előfordulása az előző statisztikai vizsgálatba bevont 31 országban (1a) a COVID betegek körében, (1b)
az általános populációban?

[2] Milyen gyakran fordulnak elő a pollennel összefüggő légúti megbetegedések, amelyeket az ICD-kódjuk szerint választunk ki (2a) COVID-betegeknél, (2b) az általános populációban?

[3] Van-e összefüggés a pollennel összefüggő légúti betegségek súlyossága között, amelyeket az ICD-kódok szerint kell megválasztani, és a COVID-fertőzés súlyossága között: (3a) nem szerint: férfi, nő; (3b) korcsoportonként a népesedési statisztikák szerint; (3c) a COVID-betegek körében, és (3d) a teljes népesség körében?

A kutatás gyakorlati jelentősége:

A SARS-CoV-2 vírus által okozott nemzetgazdasági kár 2020-ban Magyarországon elérte a GDP 20%-át. Minden ezzel kapcsolatos kutatásnak alapvető jelentősége van.

A parlagfűpollen koncentrációknak, a parlagfű fenológiájának és a faggyal kapcsolatos jellemzőinek új térképei Európában a Gauss-módszer és a Deep learning alkalmazása a hiányzó napi pollenkoncentrációk rekonstrukciójára: az első helyreállított állomás-adatbázisok a szakirodalomban

A project célja:

[1] Új statisztikai módszertan kifejlesztése, s a leghatékonyabb módszer kiválasztása aerobiológiai állomások hiányzó napi pollenkoncentrációinak rekonstrukciójára;

[2] A pollenkoncentrációk eddig legpontosabb térképeinek elkészítése, valamint a parlagfűpollen új fenológiai térképeink elkészítése. (Makra et al., 2021)

A kutatás gyakorlati jelentősége:

A parlagfű invazív növény, agresszívan terjeszkedik. A parlagfű pollenje a legagresszívebb pollen az összes taxon pollenje közül. A parlagfű és pollenje révén a Magyarországon okozott teljes kár: kb. a GDP 0,4-0,5%-a, ebből a hazai mezőgazdaság kára a GDP 0,2-0,3%. A parlagfű alapvető természeti, gazdasági, humán és környezet-egészségügyi probléma Magyarországon.

Kumulatív napi pollenkoncentrációk előrejelzése mesterséges intelligencia segítségével, és a környezeti tényezők fontossági sorrendjének meghatározása – tér- időbeli elemzés globális skálán

A projekt célja:

Annak meghatározása, hogy az öt kontinens 23 aerobiológiai állomásáról származó adatbázisok alapján, [1] miként változik a kumulatív napi pollenkoncentrációk előrejelzésének a pontossága állomásonként, [2] miként változik a kumulatív napi pollenkoncentrációk környezeti tényezőinek fontossági sorrendje, [3] a tapasztalt eltérések milyen fizikai okokra vezethetők vissza? (Makra et al., 2021)

A kutatás gyakorlati jelentősége:

Különböző taxonok allergen pollenjei koncentrációinak megbízható előrejelzése segíti a magas kockázatú napokra való felkészülést, s ezáltal a kevesebb betegállományban töltött idő, a potenciálisan kevesebb gyógyszerhasználat révén a GDP kisebb mértékben mérséklődhet.

Allergén taxonok és éghajlatváltozás:
a pollenkoncentrációk trendjei, kapcsolati mérőszámok, kockázati és a terjeszkedési potenciál
globális megközelítés

A projekt célja:

Annak vizsgálata, hogy az öt kontinens 23 aerobiológiai állomásáról származó adatbázisok alapján,

[1] új éghajlat-változással kapcsolatos indexeket vezessünk be (kapcsolati mérőszám, többszörös kapcsolati mérőszám, klíma-változással kapcsolatos kockázati potenciál, klímaváltozással kapcsolatos terjeszkedési potenciál).

[2] Meghatározzuk, miként változnak az állomásonként kiválasztott taxonok kvantitatív és fenológiai jellemzőinek a trendjei.

[3] Meghatározzuk, miként változnak a kiválasztott állomások éghajlat-változással kapcsolatos index értékei.

[4] Meghatározzuk, a tapasztalt változások milyen térbeli rendszert képeznek, s azok milyen fizikai okokra vezethetők vissza? (Makra et al., 2021)

A kutatás gyakorlati jelentősége:

A globális felmelegedéssel a pollenkoncentráció növekedni fog, a pollenszezon meghosszabbodik, az allergén taxonok élőhelyei észak felé húzódnak; egyre több ember válik pollenérzékennyé, s így növekszik a globális közegészségügyi kockázat. (Ziska et al., 2019)

A parlagfű pollenjével szembeni érzékenység a 2041-2060 között időszakra több mint kétszeresére nő Európában. Míg Magyarországon 27%-kal nő. (Lake et al., 2018)

A növekvő jövőbeni kockázatok részletesebb analízise alapvető jelentőségű tehát. A tervezett projekt ezt a célt tűzte ki maga elé.

Prof. Dr. Makra László
egyetemi tanár

SZTE Mezőgazdasági Kar
Kutatási projekt

Hivatkozások:

Damialis, A., Gilles, S., Sofiev, M., Sofieva, V., Kolek, F., Bayr, D., Plaza, M.P., Leier-Wirtz, V., Kaschuba, S., Ziska, L.H., Bielory, L., Makra, L., del Mar Trigo, M., COVID-19/POLLEN study group, Traidl-Hoffmann, C., 2021: Higher airborne pollen concentrations correlated with increased SARS-CoV-2 infection rates, as evidenced from 31 countries across the globe PNAS, 118(12), e2019034118, pp. 1-10. doi: 10.1073/pnas.2019034118;

Makra, L., Matyasovszky, I., Tusnády, G., Ziska, L.H., Hess, J.J., Nyúl, L-G., Chapman, D.S., Coviello, L., Gobbi, A., Jurman, G., Damialis, A., Reiczigel, J., Schneider, N., Szabó, B., Csépe, Z., Sümeghy, Z., Páldy, A., Magyar, D., Manioc, G., Erostyák, J., Bergmann, K.C., Deák, Á.J., Thibaudon, M., Albertini, R., Bonini, M., Šikoparija, B., Radišić, P., Mitrović Josipović, M., Gehrig, R., Severova, E., Rodinkova, V., Stjepanović, B., Ianovici, N., Berger, U., Kofol Seliger, A., Rybníček, O., Myszkowska, D., Dąbrowska-Zapart, K., Majkowska-Wojciechowska, B., Weryszko-Chmielewska, E., Grewling, Ł., Rapiejko, P., Malkiewicz, M., Šaulienė, I., Shalaboda, V., Prikhodko, A., Maleeva, A., Yankova, R., Peternel, R., Ščevková, J., Bullock, J.M., 2021: New maps of airborne ragweed pollen concentrations, ragweed phenology and frost related characteristics for Europe – application of the Gaussian method and the use of deep learning to reconstruct missing daily pollen concentrations: the first recovered station databases Global Change Biology (to be submitted)

Makra, L., Coviello, L., Gobbi, A., Jurman, G., Ziska, L.H., Hess, J.J., Damialis, A., Tusnády, G., Czibolya, L., Ihász, I., Harry, S.K., Bruffaerts, N., Packeu, A., Saarto, A., Toiviainen, L., Louna-Korteniemi, M., Pätsi, S., Thibaudon, M., Oliver, G., Charalampopoulos, A., Vokou, D., Heiđmarsson, S., Guðjohnsen, E.R., Bonini, M., Celenk, S., Oh, J.W., Sullivan, K., Ford, L., Kelly, M., Levetin, E., Myszkowska, D., Severova, E., Gehrig, R., Calderón-Ezquerro, M.D.C., Guerrero Guerra, C., Leiva-Guzmán, M.A., Ramón, G.D., Barrionuevo, L.B., Peter, J., Berman, D., Katelaris, C.H., Davies, J., Burton, P., Green, B.J., Beggs, P.J., Vergamini, S.M., Valencia-Barrera, R.M., 2021: Forecasting cumulative daily pollen concentrations and establishing the order of importance of their environmental factors: spatio-temporal analysis on global scale Science of the Total Environment (to be submitted)

Makra, L., Coviello, L., Gobbi, A., Jurman, G., Ziska, L.H., Hess, J.J., Deák, Á.J., Damialis, A., Tusnády, G., Rónyai, Z., Czibolya, L., Ihász, I., Harry, S.K., Bruffaerts, N., Packeu, A., Saarto, A., Toiviainen, L., Louna-Korteniemi, M., Pätsi, S., Thibaudon, M., Oliver, G., Charalampopoulos, A., Vokou, D., Heiđmarsson, S., Guðjohnsen, E.R., Bonini, M., Celenk, S., Oh, J.W., Sullivan, K., Ford, L., Kelly, M., Levetin, E., Myszkowska, D., Severova, E., Gehrig, R., Calderón-Ezquerro, M.D.C., Guerrero Guerra, C., Leiva-Guzmán, M.A., Ramón, G.D., Barrionuevo, L.B., Peter, J., Berman, D., Katelaris, C.H., Davies, J., Burton, P., Green, B.J., Beggs, P.J., Vergamini, S.M., Valencia-Barrera, R.M., 2021: Allergenic taxa and climate change: pollen concentration trends, relationship metrics, risk potential and expansion potential – a global approach Environment International (to be submitted)

Makra, L., Ziska, L.H., Harry, S.K., Bruffaerts, N., Hendrickx, M., Coates, F., Saarto, A., Thibaudon, M., Oliver, G., Damialis, A., Charalampopoulos, A., Vokou, D., Heiđmarsson, S., Guđjohnsen, E., Bonini, M., Oh, J-W., Sullivan, K., Ford, L., Brooks, G.D., Myszkowska, D., Severova, E., Gehrig, R., Ramón, G.D., Beggs, P.J., Knowlton, K., Crimmins, A.R., 2019: Temperature-related changes in airborne allergenic pollen abundance and seasonality across the northern hemisphere: a retrospective data analysis The Lancet Planetary Health, 3(3): e124–e131. doi: 10.1016/S2542-5196(19)30015-4

KSH, 2019: Helyzetkép a mezőgazdaságról http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/2019/index.html

 

Elérhetőség:

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar

Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út
Telefon: 62/532-990

 

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: