Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a Nemzetközi „kapcsolatok” jegyében

  • 2021. október 25., hétfő 12:30

A 2021-es év szeptemberében az állattenyésztés egyik legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás) társrendezvényeként került megrendezésre. A hagyományosan tavasszal kivitelezett rendezvény idén őszre kényszerült a vírushelyzet miatt, azonban a késői időpont lehetővé tette, hogy több szarvasmarha fajta show-bírálatában külföldi bírók közreműködjenek. Ez nem csak azért fontos, mert rendszerint a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg a sorrendet a fajták versenyeiben, hanem azért is, mert lehetőség nyílik a terített asztal melletti szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi tapasztalatok kicserélhetők a hazai észrevételekkel.

A VÍRUSHELYZET UTÁN ISMÉT NEMZETKÖZI BÍRÓK BÍRÁLTAK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

Az idei év második megmérettetése (a debreceni FARMER-EXPO után), az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás társrendezvényeként megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezgazda Napok tenyészállat bírálati versenye volt Hódmezővásárhelyen, ahol 9 limousin és 5 blonde d’Aquitaine tenyészet állatai versenyeztek különböző kategóriákban.

Összesen mintegy 25 tenyészállat volt jelen, melyek közül 19 indult a show-bírálati versenyeken. Az egyes kategóriák győztesei után fajtagyőzteseket hirdettek a szervezők mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajtában.

A limousin fajta versenyében az Imár Bt. (Balatonalmádi) borjas tehene kapta a fajtagyőztes díját, nem sokkal mögötte zárt – szinte éppen csak pár ponttal – a Rácz Limousin Kft. (Geszt), de díjat kapott Mozsgai József (Sellye), a JMK Kft. (Hajdúszoboszló), a Halasközi Agrár Kft. (Hortobágy), a Gyöngysziget Kft. (Nagybaracska), Cziráki Gábor (Zalaszentmihály) és Tóth Csilla (Csákvár) magántenyésztő is.

A blonde d’Aquitaine tenyészállatok versenyén ismét a Néma Kft. (Akasztó) tűzhette fel a fajtagyőztesnek járó szalagot, de helyezést ért el a Határőr Zrt. (Babócsa), az Embriobos Kft. (Martonvásár), a Gábor-major Kft. (Martonvásár), és Jakab Judit (Bakóca) magántenyésztő.

Míg a limousin fajta bírálatát Pierre François Arrouy és Gilles Lequeux végezte, addig a blonde d’Aquitaine fajta versenyében Patrick Sazy és Jean Blanc francia szakemberek működtek közre. A neves franca bírók idén a COVID-19 vírus negyedik hullámának fenyegetése ellenére szerencsésen megérkeztek a rendezvényre, és a bírálat hibátlan lebonyolításán túl számos tanáccsal látták el a tenyésztőket. Egyesületünknek nagy örömére szolgált, hogy a magyar limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztés-szervezést, valamint annak fejlesztéseit nem csak hazai szinten nevezte irányadónak a négy bíró, hanem európai szinten is az élvonalba sorolták a tenyésztésbe fektetett munkát. Nem véletlenül fejlődik Magyarországon is szinte a legnagyobb mértékben ez a két húsmarha fajta.

A bírálatról és a versenyről élő közvetítés is készült az egyesület hivatalos facebook oldalán és a „hazát járva munkaügyben” riportoldalon, valamint a díjátadó és valamennyi fajtabemutató is megtekinthető a közösségi média ezen oldalain.

RIPORTOK:

Nagyon örültünk neki, hogy a rendezvény keretein belül a neves francia bírók megosztották véleményüket a tenyésztés-szervezés résztvevőivel és jó pár tenyésztővel:

Gilles Lequeux 2013 óta folyamatosan, évről évre jár hazánkba. Az INTERLIM (mely szervezet Franciaországban a tenyészállat kereskedelem oroszlánrészét, valamint a szaporítóanyag forgalmazás egy jelentős hányadát bonyolítja a limousin fajta esetén) kereskedelmi igazgatójaként több hazai limousin tenyészetben járt, így a hazai tenyésztésről, tenyészállatbázisról komoly, egzakt képe van. Nem csak a hazai minőséget tudja összehasonlítani a francia tenyészállatok kvalitásával, hanem a fejlődést is fel tudja mérni, hiszen régóta látogatja hazánk üzemeit. Elmondása szerint a fajta minőségben és létszámban is fejlődik, a javulás főként az állatok rámáján, vázfejlettségén látszik. Külön kiemelte, hogy elégedett a magyar tenyésztőkkel, akik Franciaországból már szinte csak a genomikai értékbecsléssel ellátott tenyészállatokat veszik meg (főként hímivarban), de az anyai oldalon is sokan ragaszkodnak egyre több tenyésztési mutató meglétéhez, amikor tenyészállatot vásárolnak. Azt is elmondta, hogy a szaporítóanyag választás mögött egyre jobban felismerhető

a tudatos választás, amelyben egy-egy magyar tenyésztő valamely tenyészetében javítandó tulajdonságra valóban javító bikát vásárol. Ezt pedig általában a vásárló a katalógusokban közölt indexek alapján teszi. Pár évvel ezelőtt ez nem így volt – emlékszik vissza – amikor még magyarázni kellett a „számok jelentőségét”. Nagy köszönetét fejezte ki az egyesület „oktatásban és továbbképzésben” való közreműködéséért, mert mára jól látszik, hogy a sok alkalommal Magyarországra hívott francia technikusok előadásainak, gyakorlati fórumainak az elmélet és a valódi küllemi bírálat terén napjainkra látható eredményei lettek. Az eredmények pedig magukért beszélnek, hiszen a fajta fejlődik, mely nem csak Magyarországon, hanem az egész világban jól látható. Csak így tovább! – bíztatott, majd ismételten megköszönte a meghívást.

Pierre François Arrouy küllemi bíró először járt Magyarországon, elmondása szerint már megérkezéskor nagyon tetszett neki az ország. A kiállításról rendkívül pozitívan nyilatkozott, azt mondta: csodálatos környezetben, nagyon színvonalas helyszínen rendezték meg a show-bírálatot. Kis irigységről is tanúvallomást tett, mert Franciaországban is hasonlóan szépen kialakított környezetben szeretne bírálni – ismertette vágyait… A hazai limousin állományról ugyan nem tudott nyilatkozni, de azt mindenképpen megjegyezte, hogy némely állat Franciaország bármely nemzeti versenyén megállná a helyét, ezért nagyon pozitív benyomást tett rá a magyar limousin tenyészállatok megjelenése. Minőségben kiemelte az álla-tok rámáját, a medencealakulást, ugyanakkor a csontfinomságban, illetve a lábakat tekintve látott még javítani valót, éppen ezért ezeket a tulajdonságokat jelölte meg fejlesztési irányként. Megdicsérte a bemutatott állatok felkészítésének színvonalát, kiemelte a tenyésztők elhivatottságát, hogy a pandémia ellenére vették a fáradságot és időt, energiát befektetve elhozták, bemutatták legjobb egyedeiket a gazdák. Mi más reprezentálná a limousin fajta kiváló jellemzőit – emelte ki a tenyészállat kiállítások jelentőségét a bíró – mint maguk a hús-vér, élő tenyészállatok, melyeket a közönség itt „eleven valójában” megtekinthet. Arra bíztatta a gazdákat, hogy minél több gazda évről évre egyre több állatot mutasson be a rendezvényen, hogy sok állat legyen egy-egy kategóriában, úgy mint nyugaton, Európában, vagy a világ bármely területén – mert a limousin rendkívül jól adaptálódó fajta, alkalmazkodóképességét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint elterjedése, illetve az utóbbi években elterjedésének sebessége a nagyvilágban.

Jean Blanc, a francia Pay-Doc Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Szövetkezetének (ez egy blonde d’Aquitaine szarvasmarhákból álló Dél-Nyugat-franciaországi értékesítő szövetkezet) nyugalmazott vezetője szintén több éve jár hazánkba. Jelen volt 2009-ben, az első olyan hazai kiállításon, ahol blonde d’Aquitaine show-bírálatot láthatott a közönség. „Mi voltunk a fajták között az utolsók, de tudják, hogy van ez; az utolsókból lesznek az elsők” – mondta, utalva a fajta jelentős fejlődésének ütemére. Itt kiemelte a blonde d’Aquitaine kiemelkedő hústermelési eredményeit, melynek „élő állaton megmutatkozó jeleit” az izmoltság és a finom csontozat, valamint a vékony, faggyúmentes bőr képében lehet megfigyelni.  A kiváló vágási kitermeléssel rendelkező fajta húsfogyasztásban elfoglalt szerepét taglalta, külön megemlítve azt a hazai vágó-hidat (Határőr Zrt., Bolhó), ahol a fajta márkázott hústermékei megvásárolhatók. Több ilyen vágóhíd kellene – vélekedett – ahol ehhez a prémium kategóriás, minőségi blonde d’Aquitaine húshoz hozzá juthatnának a fogyasztók, mert a blonde d’Aquitaine fajta jelentősége nem az intenzív marhahústermelésben rejlik, hanem a legelőre alapozott környezetből kikerülő alapanyag minőségi hízlalása során alkalmazott módszerek, valamint a fajta genetikai alapanyagából adódó kivételes húsminőség szintézisében ölt testet, és varázsolja el a vásárlót, a fogyasztót.

Nagyon örült a hazai állatlétszám emelkedésének, ugyanakkor szomorúan konstatálta, hogy a Hódmezővásárhelyen megrendezett kiállítások idei fordulóján találkozott a legkevesebb állattal évek óta, de természetesen a pandémia miatt ez nem érte meglepetésként, hiszen Franciaországban és világszerte ez a tendencia. 

Patrick Sazy, blonde d’Aquitaine küllemi bíró, a francia szövetség elnöke már nagyon régen gyakorló tenyésztő. Ő is több éve aktív látogatója hazánknak, illetve a Magyarországon tevékenykedő blonde d’Aquitaine tenyésztőknek. A bírálat során nagyon nehéz dolga volt – fogalmazott – mert a bemutatott állatok, főként a felnőtt tenyészbikák minden egyede kiváló küllemű, impozáns megjelenésű tenyészbika volt.

Ebben a kategóriában volt a legnehezebb eredményt hirdetni. A bíró szintén kiemelte a hústermelés és feldolgozás jelentőségét. Üdvözölte, hogy a hazai marhahúsfogyasztás emelkedő pályán van, azt pedig különösen, hogy a minőségi marhahús alapanyagául szolgáló húsmarhák termékeit egyre többen vásárolják és fizetik meg még a pandémia utáni időszakban is. Példaként hozta fel a Franciaországban is alkalmazott „Label Rouge” védjegyrendszert, mely a minőségi vörös húsoknak állít ki tanúsítványt. Magyarországon is érdemes lenne kialakítani egy hasonló „kiváló minőséget” garantáló védjegyrendszert, mely fajtafüggetlen – akárcsak Franciaországban – ugyanakkor ahogy fajtáink hazájában, itthon is fel lehetne tüntetni a készterméken az állat fajtáját. Ha az igényes fogyasztó – aki kész nagyobb összeget fizetni a minőségi alapanyagért – információt kapna arról, hogy a hús, amit elkészít és elfogyaszt milyen fajta, akkor egy „jó gasztronómiai élmény” után keresné és bizonyára újra meg is vásárolná ugyanannak a fajtának a tőkehús termékeit. – érvelt. Végül megköszönte a magyar tenyésztésszervezés résztvevőinek a blonde d’Aquitaine fajta Magyarországon való elterjedésében vállalt szerepét és kitartó munkáját.

A bírókkal való konzultáció során a tenyésztők is elmondták véleményüket, többen ismertették termelési stratégiájukat, valamint tenyésztési céljaikat, koncepciójukat mutatták be.

Katona Imre, a Halasközi Agrár Kft. vezetője folytatta a francia bíró hústermelési és húsfogyasztási vonalon indult gondolat-menetét, ugyanis a Hortobágy székhelyű cég nemrég nyitotta meg vadonatúj húsfeldolgozó üzemét, ahol a termelés nagy hányadát húsmarha fajták adják. Véleménye szerint valójában az egyes fajták sem magyar, sem európai, sem világviszonylatban nem versenyeznek egymással. Bár a termelési paraméterek, a húsösszetétel és az élvezeti érték tulajdonságok különbözőek az egyes húsmarha fajtákat összehasonlítva, mégis minden fajtának megvan a saját helye a fogyasztók ízlésének megfelelően. Márpedig a fogyasztók ízlése különböző – világított rá a tulajdonos – van, aki a zsírosabb, márványozottabb húst szereti, és van, aki a zsírszegény, mélyvörös hús mellett voksol. Akár csak a húsok elkészítésénél – folytatta – sokan átsütve, szaftosan, míg mások félig vagy gyengén átsütve, inkább puhábban, lágyabb konzisztenciájú állapotban eszik a marhahúst. Miként az sem versenykérdés, hogy mit szeretnek többen – például a jól átsült, vagy a kevésbé átsült marhahús szeletet a fogyasztók, úgy az sem kérdés, hogy melyik fajtából szaladgál több a világban.

A tenyésztésszervezés feladata, hogy ezeket a fajtákat kivétel nélkül fejlessze, a kívánatos irányba nemesítse, így lehetőséget adva a fogyasztóknak, hogy minden egyes „ízlés” megtalálja a neki való „ízt” adó terméket.

Radics József, a bolhói vágóhíd és a Határ-őr Zrt. tulajdonosa sem ment el szó nélkül a húsfeldolgozás jelentősége mellett. Az országnak szüksége van jó minőségű hús-marhából készült termékekre, és van is rá igény – mondta. Ezt bizonyítja – folytatta – a kereslet jelenleg is erős „termékelszívó” hatása, mely kizárólag a pandémia első és második hullámában volt jellemző, amikor a szállodák és éttermek bezárása miatt nem vásároltak az addigi megrendelők. Most is, és a pandémia előtt is minden készterméket el lehetett adni – erősítette meg a fogyasztói igény mennyiségi és minőségi emelkedését kihangsúlyozó mondatait a tulajdonos. Természetesen a kiváló, minőségi húshoz kiváló, minőségi alapanyag, azaz végtermék, jelen esetben vágóállat szükséges – folytatta a gondolatmenetet. Ez utóbbit pedig csak jó minőségű tenyész-alapanyaggal lehet biztosítani. Radics József büszkén beszélt a Határőr Zrt. tenyészállat előállító múltjáról is, különösen a tenyészbika előállításban elvégzett tenyésztői munka eredményeit kiemelve.

Juhász Ferenc László, a JMK Kft. tulajdonosa nagyon régen tenyészbika-előállítással foglalkozik, törzstenyésztőként a tenyész-alapanyag minőségére hívta fel a figyelmet. A színvonalas állattenyésztés fő célja a genetikai előrehaladás maximalizálása, azaz rövid időn belül nagy fejlődés elérése a cél a genetikai alapanyagot tekintve. Ehhez pedig eszközként a célpárosítás a legjobb módszer jól kombinálva a szelekcióval. A célpárosítás azt jelenti – magyarázta, hogy a termelési paramétereik alapján kiválasztott tehenekhez a legjobb minőségű, lehetőleg minden tulajdonságban javító bikákat válasszunk, akár élő bikát veszünk, akár szaporítóanyagot használunk. Mivel a mesterséges termékenyítésre engedélyezett tenyészbikák egy termelésellenőrzött és teljesítményvizsgált csoport legjobb egyedeiből kerülnek ki, így akkor lehetünk igazán biztosak a minőségi apaállat kiválasztásában, ha ezt a módszert, azaz a mesterséges termékenyítést választjuk a célpárosítás eszközéül. A szelekció során pedig szigorúnak kell lennünk, azaz az ivadék populációból csak a legjobbakat hagyjuk továbbtenyésztésre, a többi egyedet pedig kiszelektáljuk, selejtezzük a csoportból. Ennek a két tenyésztési eljárásnak az egyensúlya, egészséges aránya foglya befolyásolni leginkább az előrehaladásunk dinamikáját. – mondta a tenyésztő.

Jakab Judit, blonde d’Aquitaine magántenyésztő hasonlóképp vélekedett a célpárosításról. Véleménye szerint azonban a célpárosítás kivitelezésének van a mesterséges termékenyítés mellett egy még professzionálisabb módszere. Ez pedig nem más, mint az embrióátültetés. „Tulajdonképpen ezt úgy kell elképzelni, mintha nem csak a tenyészbikát válogatnánk ki több tíz kiváló teljesítményt nyújtó bika közül, hanem az anyákat is” – magyarázta. „Ha találunk egy nagyon jó termelésű anyát, akkor nem elégszünk meg azzal az egy borjúval, amit az adott évben adna a tehén, hanem a technika segítségével több petesejtet egyszerre termékenyítünk, és egy idényben több embriót kimosva, kevésbé jó minőségű, kevésbé értékes, keresztezett anyába beültetve, pedigrés, várhatóan jó értékmérő tulajdonságokkal rendelkező ivadékokat kaphatunk. Jakab Judit az embriótranszfer programok végrehajtásának ma is gyakorló szakembere, aki minden lehetséges fórumon arra bíztatja a tenyésztőket, ne féljenek a tenyésztők az új módszerektől, mert számos példa igazolja, hogy csak ezen módszerek alkalmazásával tarthatjuk a „genetikai fejlődésben elvárt lépést” a növekvő népesség igényeinek kielégítését célzó, egyre erősödő tempóval. 

Mozsgai József magántenyésztő az egyik legismertebb tenyésztő, aki a közösségi médiában is igen aktív szerepet vállal. A tenyésztési koncepcióról hasonlóan nyilatkozott, mint azt az előbbi riportok során megismertük, ugyanakkor a marketingre, a képzésre és az összefogásra is felhívta a figyelmet. Fontos a tenyésztési előrehaladás és a fejlődés irányába mutató munka, ugyanakkor elkötelezettnek kell lennünk fajtáink népszerűsítésében.

Ha a saját farmunkat tekintjük az első szintnek, akkor a második a tágabb értelemben vett környezetünk, melyben vásárlóink és tenyésztőtársaink is élnek. Ezen a szinten fontos, hogy megosszuk tapasztalatainkat, felhívjuk a hibákra, vagy sikereinkre a figyelmet, tanácsot adjunk és képezzük a többi tenyésztőt, még ha nem is a mi fajtáinkat tartják, mert a közösség – főleg a szűkebb, földrajzi értelemben vett közösség – egységes tenyésztői munkával, tenyész-alapanyaggal, egységes árualapot tud előállítani, melyet egységesen jobb feltételekkel lehet értékesíteni – magyarázta. A közös értékesítéssel pedig eljutunk a harmadik szintre, ahol a közösség erejét kihasználva a piacon és az érdekképviselet terén is sikereket lehet elérni – mondta – éppen ezért „igencsak elkelne már egy közös, jól működő integráció, kereskedelmi együttműködéssel értékesítő, tenyésztőket összefogó szervezet” – emelte ki – legyen az akár szövetkezet, termelői csoport, vagy egyéb gazdákat tömörítő közösség.

Rácz Ferenc, a Rácz Limousin Kft. tulajdonosa az INTERLIM francia kereskedelmi szervezet különdíját vehette át a „a kiállítás legjobb limousin tenyészbikájának” címéért. A nagy sikert őszinte boldogsággal élte meg a tenyésztő elmondva, hogy élete egyik legjobb döntése volt a limousin fajta. Bár eredetileg charolais üszők vásárlása miatt utazott ki Franciaországba annak idején, ám az országban látott limousin egyedek, és a fajtában rejlő lehetőségek a magasabb vételár ellenére meggyőzték, hogy a limousin hazájából importáljon tenyészállatokat. Véleménye szerint a fajta hazájában lévő alapanyag, és a több százéves tenyésztési múlt záloga annak a „várható sikernek”, amit a limousin tenyésztés egy-egy állományban el tud érni, éppen ezért nem bánta meg, hogy a telepen francia genetikai alapanyaggal dolgozik.

Mivel a Rácz Limousin Farmon az egyik legfontosabb tevékenység a tenyészbikaelőállítás, nagyon fontos, hogy azt a terméket, amire a legtöbb tenyésztési energiát fordítja a vállalkozás, most a kiállításon a francia bírálat eredménye is elismerte.

Fiatal tenyészbikaként az összetett hímivar versenyét megnyerni óriási öröm – büszkélkedett a tenyésztő – kiváltképp abban a kategóriában, abból az állattípusból, amelyből a legtöbb bevételt realizálja a gazdaság.

Németh Antal, a Néma Kft. vezetője több éves fajtagyőztes, nagydíjas blonde d’Aqui-taine tenyésztő három egymást követő éven keresztül blonde d’Aquitaine tenyészbikájával vezette a fajtaközi összevetések versenyének dobogósait, idén pedig megnyerte a legjobb blonde d’Aquitaine tenyészállat díját. Ebben az évben a fajtagyőztes szalaggal a kezében emlékezett a tenyésztő arra az időszakra, amikor a neves francia zsűri elsőként látogatott ide, Hódmezővásárhelyre. Az volt a minőségi húsmarhatenyésztés időszakának kezdete a cég életében – emlékezett vissza, amikor az első 26 blonde d’Aquitaine üsző megérkezett a kiskunsági legelőkre, ahol akkor magyartarkáink legeltek. Később a Néma Kft. charolais állatok vásárlásával bővítette az állományát, ám a blonde d’Aquitaine nukleusz állomány a mai napig fenn-maradt köszönhetően a piaci sikereknek, hiszen a tenyésztő elmondása szerint ez az a minőségi húsmarha fajta hazánkban, amiért a kereskedők mindig sorba állnak, és a legjobb árat adják minden korcsoportban és ivarban.

Varga Ferenc, a Gábor-major Kft. tulajdonosa az előző elnökségi ciklusban alelnöki szerepet töltött be az egyesület életében. Már akkor is nagyon fontosnak tartottam – mesélte – hogy a blonde d’Aquitaine fajtát népszerűsítsük, reklámozzuk, egyedeit minél szélesebb körben bemutassuk a közönségnek, éppen ezért minden kiállításon, ahol eddig lehetőségünk volt megjelentük, több éve töretlenül követve a showbírálati helyszíneket. A fajta nevét az alapján ismeri meg a hazai fogyasztói társadalom – vélekedett – ha sok helyen találkozik vele az átlagember. Sőt, hogyha az élőállat bemutatót húskóstolóval is összeköthetjük, akkor előbb utóbb a minőségi hús előállításához nélkülözhetetlen húsmarhákat is hozzákapcsolják a kiváló húsminőséghez az emberek. Éppen ezért támogatta az egyesület az előző ciklusban kiemelten – és most is – a reklám minden formáját, legyen az élőállat bemutató, szakmai cikk vagy videófilmes ismeretterjesztés – zárta le a gondolatmenetet a gazda.

Mi más reklámozhatná ugyanis jobban egy-egy fajta, egy-egy tenyészet sikerét, és vihetné el hírét a nagyvilágban, mint az a közösség – legyen szakmai, vagy akár csak érdeklődő – mely ezeken a kiállításokon részt vesz. Ez egy újabb lehetőség fajtáink sikerének „publikálásában” a nagyvilág felé.

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: