Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

Fókuszban a marhahús a KÁN Egyetemi Napok kiállításon!

  • 2021. november 23., kedd 11:36

A 2021-es év harmadik kiállítása a KÁN Egyetemi Napok keretein belül megrendezett régiós állatbemutató volt, ahol a tenyészállatok versenyére nem került sor, fajtabemutatót és küllemi bírálati bemutatót ellenben megtekinthettek az érdeklődők. Az október első hétvégéjén megrendezett eseményen 10 tenyészállattal vonult fel 6 tenyésztő a limousin és a blonde d’Aquitaine fajta képviseletében. 

Nagy öröm számunkra, hogy a kiállításon olyan tenyésztők is megjelentek, akik eddig nem hoztak tenyészállatot, így a Döbröközi Mg. Zrt., és a Szilos Farm Kft. képviseletében is mindkét fajta új résztvevőit köszönthettük a bemutatón. Az ünnepélyes díjátadón különdíjat vehettek át a tenyésztők azon tenyésztői munka elismeréseként, amelyet a bemutatott tenyészállataikkal reprezentáltak, illetve az egyesület is különdíjat ajánlott fel a felkészítői munka díjazására.

A tenyésztőszervezetek egy közös nagy sátorban jelentek meg, ahol fókuszban a marhahúsfogyasztás, a vörös húsokkal szemben állított tévhitek és a globális felmelegedés, a klímaváltozás állattenyésztési vonatkozásai szerepeltek. 

Kiváló minőségű hústerméket elállító blonde d’Aquitaine egyedek a KÁN Egyetemi Napok kiállításon

Az egyetemi napok koncepciója ezúttal az élőállat programok mellett az edukációra fókuszált, ezért látványos interaktív előadás keretein belül húskóstolóval egybekötve tudhatott meg a közönség jó pár érdekességet a kérődzők környezetre gyakorolt hatásáról, állattenyésztésünk – különösképpen a kérődzők – világban betöltött szerepéről, és fejlődéséről eloszlatva az olyan tévhiteket, miszerint például a vörös húsok fogyasztása egészségtelen. Az interaktív bemutató rávilágított, hogy a vörös húsok – így a marhahús is – legelőre alapozott állattartást igényel, tehát egészséges módon, szabad környezetben tartott állatok után termel fogyasztható terméket. Ez az összefüggés könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy az izom miozin sűrűsége, vérellátottsága és mioglobin tartalma annál több, minél többet mozog az állat életében, márpedig ezek a molekulák és a vér hemoglobin tartalma okozzák a hús vörösségének mértékét – világított rá prof. dr. Stefler József, a kaposvári egyetem professor emeritusa.

A limousin és blonde d’Aquitaine marhák húsa nem csak hogy egészséges, de nagyon finom is!

A klímaváltozással összefüggésben Mihalecz András, a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője tartott érdekes előadást, végig vezetve az „emberré válás” útján a vad kérődzők által betöltött szerepet, azok létszám-változását és a káros üvegházhatású

gázok kibocsátására gyakorolt hatását a történelem egyes szakaszait bemutatva az őskortól napjainkig. Kiemelte mindazt az összefüggést, amit már többször is publikáltunk, hogy az állattenyésztés klímaváltozásra gyakorolt hatása elenyésző az energiaipar, a szállítmányozás és egyéb nehézipari ágazatokhoz képest. Az előadások egyik „legizgalmasabb” része a húsfogyasztásra, a marhahúsok előkészítésére és elkészítésére vonatkozó rész volt, amit számos érdeklődő figyelemmel hallgatott. Itt került sor a kóstolóra is, ahol húsmarhából készült érlelt, sült marhahúst lehetett megkóstolni, majd utána véleményt mondani. Itt szeretném megjegyezni, hogy negatív véleménnyel nem találkoztunk!

 
A húsmarha-tenyésztés a környezeti egyensúly fenntartását segíti elő

Napjainkban az állattenyésztés és főként a szarvasmarhatenyésztés van kikiáltva a klímaváltozásért felelős ágazatok egyikeként. Tekintettel arra, hogy a világ káros üvegházhatású gázkibocsátásának mindösszesen 10%-ért felelős a mezőgazdaság, és annak 50%-ért az állattenyésztés (ez tehát összesen 5%). Azon belül igaz, hogy a szarvasmarha ágazat teszi ki a 90%-ot, de felfelé egészre kerekítve a káros üvegházhatású gázkibocsátásának ez még mindig csak összesen 5%-a. Azaz globális súlya olyan kevés, hogyha az emberiség egyáltalán nem enne esszenciális fehérjéket és zsírokat tartalmazó marhahúst, valamint semmilyen más húst és állati terméket, akkor is a klímaváltozást elősegítő gázok termelésének csökkentéséhez még mindig 95%-ban nem tudnánk hozzájárulni.


Marhahús kóstoló minőségi húsmarhából

Ha tényleg akarunk tenni a klímaváltozás ellen, és meg akarjuk fogadni a sok helyen hangoztatott tanácsot: miszerint minden egyes százalék számít, akkor először a fosszilis és carbon tüzelésű energiafelhasználásunkat próbáljuk csökkenteni, valamint megújuló energiát használni. – persze ezt nehezebb megtenni, minthogy azt kiabáljunk: ne együnk húst! Pedig, ha ma egy napig nem használnánk például a telefonunk feltöltésére elektromos áramot, azzal most többet tennénk az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen, mintha aznap nem ennénk egy steaket. – de akkor a közösségi médiában mivel tennénk közzé a húsfogyasztás ellenes kommenteket?

A húsmarha-tenyésztés nem károsítja a környezetet 

Sajnos a hazai marhahúsfogyasztás még mindig nagyon alacsony szinten van, s bár felfelé kezd tendálni, egyelőre azt látjuk, hogy a hazai népesség kis része ismeri a kiváló minőségű húsmarhából készült termékek kitűnő ízét, porhanyósságát és élvezeti értékét. Mivel a magyar fogyasztó kifejezetten ár érzékeny, így mi, a „marhahús termékpályán” dolgozó szakemberek sem azt javasoljuk, hogy mindennap húsmarhából készült ételeket egyenek, de arra bíztatjuk a fogyasztókat, hogy néhány alkalommal, amikor lehetőség van, húsmarhából készült termékeket készítsenek el és fogyasszanak, mert egy-egy jól elkészült étel varázslatossá és feledhetetlenné tud tenni néhány étkezést, amelynek különös jelentősége van napjainkban.

Kiállítási szokásunk szerint, idén immár harmadszor is készítettünk riportokat a kiállításon megjelenő tenyésztőkkel.

Ezeket az alábbiakban olvashatják:

PROF. DR. STEFLER JÓZSEF

A Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének társelnöke aktív szerepet vállalt az idei KÁN Egyetemi Napok szervezésében, különösképpen a fajtabemutatók lebonyolításában. Nagy hangsúlyt helyezett a húsmarha-tartás, mint „zöld ágazat” bemutatására, hiszen kevesen tudják, hogy a környezetrombolással vádolt szarvasmarhatartás valójában teljesen másképp alakítja a környezetet, mint ahogy azt a városi közvélemény számára beállítják. A zöld növények a fotoszintézist felhasználva a levegőből felvett szén-dioxidot szénhidráttá alakítják, majd ezt a szénhidrátot transzformálják át többek között a szarvasmarhák „élő hússá”. – mondta a professzor. Mivel a fű, mint a zöld növények egyik „legösszefüggőbb bioszférája” az előbb leírt módon szén-dioxid megkötő, így eleve a húsmarha-tartás nem lehet környezetromboló, mert a gyep, amire ezt a tevékenységet alapozzák, tulajdonképpen ezt a bioszférát testesíti meg. Emellett az emésztés során felszabaduló gázok, a metán és a szén-dioxid pontosan ebből a gyepből, mint takarmányból felvett szénhidrátból alakul vissza, vagyis „az a karbonmennyiség” kerül vissza a levegőbe, amit a gyep ugyanonnan felvett. Belátható tehát, hogy a húsmarha-tartás következtében egyetlen szén-atomnyi mennyiséggel több sem kerül a levegőbe, mint amennyi volt – hiába mondogatják egyesek, hogy milyen káros a kérődzők „böfögése”. Ellenben a fosszilis szénből és olajból kinyert energia minden egyes szénatomja közvetlenül a légkörbe kerül szén-dioxid formájában, így a globális felmelegedésnek kizárólag ez az oka; az energiaipar, mely a feldolgozáshoz, közlekedéshez, villamos áram előállításhoz (stb.) szükséges.


A kaposvári egyetemi campus (MATE 2021)

Mivel a klímaváltozásban jelentős szerepet játszó üvegházhatású gázok kibocsátásáért a mezőgazdaság mindössze 10%-ban felelős, és ennek a fele származik az állattenyésztési szektorból, akkor könnyen kiszámítható, hogy bármennyire csökkentjük a szarvasmarha ágazat által kibocsátott szén-dioxidot – ha az egész szarvasmarhatenyésztést megszüntetnénk tokostul-vonóstul – akkor is mindössze 5%-ot tudnánk csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátáson, ráadásul olyan szén-dioxid és metántermelődést tudnánk kizárólag csökkenteni, mely karbonsemleges. Éppen ezért – folytatta a szakember az érvelést – aki nem fogyaszt húsmarha terméket – mert esetleg a közvélemény arra buzdítja, hogy a fogyasztás elhagyásával védi a környezetet – az kizárólag saját magát szorítja keretek közé, és saját magát fosztja meg jó minőségű, finom élelmiszer termékektől, mert sajnos a káros üvegházhatású gázok csökkentéséhez a fogyasztás mérséklésével egyáltalán nem fog tudni hozzájárulni.

TOLNAI LÁSZLÓ

A Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. állattenyésztési ágazatvezetője először hozott állatot a kiállításra. Nagyon fontos a fajta reklámja – vélekedett – és az ilyen állattenyésztési kiállítások jó lehetőséget adnak arra, hogy az érdeklődők minél közelebb kerüljenek az állatokhoz. Egy ilyen kiállításon az emberek nagyon széles rétege előfordul, a fogyasztótól a tartóig, éppen ezért az egyes tenyészetek híre hasonló rendezvényeken elért eredmények alapján terjed a leginkább. Azt nagyon sajnálta, hogy ebben az évben a kevés állatlétszám miatt nem igazán lehetett versenyt rendezni, de annak örült, hogy a fajtabemutatók nagyon színvonalasan zajlottak le, és az egyesületi standon sok érdeklődő volt. Személy szerint sok időt töltött el az állatok melletti boksznál, ahol kérdésekre válaszolt – szerencsére nem unatkozott, ami azt jelenti, hogy a limousin iránt viszonylag nagy az érdeklődés.

ANTALFI SZILÁRD

A Szilos Farm Kft. tulajdonosa és vezetője szintén először állít ki állattenyésztési kiállításon. Elmondása szerint az őszi időszakban rengeteg mezőgazdasági munka várt a gazdákra, ezért nagyon nehéz az állatok felkészítését elvégezni ebben az időszakban. Azonban mivel először hozott állatot, nagyon örült, hogy Kaposváron a régiós megmérettetésekhez igazodó „ranch típusú bírálat” alapján értékelték az állatokat, vagyis egy zárt ringben tekinthette meg a közönség az egyedeket, miközben a fajtabemutatók folytak. Tekintettel arra, hogy a felvezetett állatok nagyon szépen mutatnak – vélekedett a gazda – érdemes betanítani őket, azonban ez nem könnyű feladat, mert nagy szakértelmet és sok időráfordítást igényel. Sajnos manapság viszont nagyon kevés gazda mondhatja el, hogy ezzel az előbb említett két fontos „erőforrással” korlátlanul rendelkezik.

RÉVÉSZ MÁRTON

A Dörögdi Mező Kft. ügyvezetője már sok éve jár az egyes állattenyésztési kiállításokra. 2009 óta folyamatosan készít fel blonde d’Aquitaine egyedeket, melyeket felvezethető szintre képez, és a francia kiállítási felkészültséget szinte maga mögött hagyva mutat be. Ennek bizonyítéka, hogy 2016-ban Hódmezővásárhelyen az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás fajtagyőztes, nagydíjas állata lett a tenyészet egyik felnőtt tehene. Sőt, még a fajták közötti összevetést is megnyerte, ezzel bevésve a tenyészet nevét a nagydíjasok faragott fa oszlopába, mely a színvonalas kiállítási téren áll. Sajnos azonban ebben az évben ki kellett hagyni az ősszel megrendezett Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok kiállítást – mesélte el – mert a tavaszi kiállítás őszre halasztása olyan nagy fokú „kiállítás-torlódást” eredményezett, amely nem tette lehetővé, hogy minden rendezvényen részt lehessen venni. Mivel kevesebb idő volt a felkészülésre a nyári aratás és az őszi munkák miatt, így jobbnak látták, ha inkább a dunántúli régiós bemutatóra hoznak tenyészállatot. Vagyis nem egészen tenyészállatot – hangsúlyozta – ugyanis az idei kiállításra a hizlaló üzemből választottak egy bikát, mely jól reprezentálja a végtermék típus fogalmát, amelyből az kiváló minőségű hústermék készül, amivel nehezen lehet felvenni a versenyt a húspiacon. A cég egyébként a kiváló, minőségi, hazai marhahústermelés irányába elkötelezett, éppen ezért alakított ki egy hizlaldát, ahol modern módszerekkel, innovatív takarmányok felhasználásával állít elő vágáskész végtermék állatokat, melyeket csak kis részben exportál külföldre, nagy részét hazai vágóhídon vágja, és a kész terméket értékesíti szállodáknak, éttermeknek, ahol a minőségi marhahús ételek alapanyagául szolgál. Elmondása szerint az üzem teljesen felhagyott a hízóalapanyagként szolgáló növendékborjú értékesítéssel, így azon kevés magyarországi cégek közé tartozik, mely a marhahús termékpálya teljes vonalát lefedi. Mivel a kaposvári kiállítás egyik legfontosabb mondanivalója a minőségi marhahús termelés és fogyasztás volt, ezért a tenyészet eme kiállított egyede kifejezetten „stílszerű” eleme volt az ismeretterjesztésnek.

ÁLLATTENYÉSZTŐK NAPJA, IDÉN ELŐSZÖR ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT IS FIGYELEM IRÁNYULT A TENYÉSZTŐKRE

Bár nem a klasszikus állattenyésztési rendezvényeket megjelenítő, de annál fontosabb esemény alapját az Országgyűlés azon döntése képezte, hogy 2020-ban ellenszavazat nélkül az Állattenyésztők Napjává nyilvánította szeptember 29-ét, azaz Szent Mihály napját. A hagyomány szerint Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, amikor a pásztorok és gulyások visszahajtják állataikat a téli szállásra. Bár tudjuk, hogy a húsmarha tenyésztésben ez az esemény napjainkban jóval később történik meg, mégis nagy örömmel fogadta a gazdatársadalom az ő munkájuk, erőfeszítésük eredményét elismerő napot. Nem vitás, hogy az állattenyésztés – a népélelmezés és az élelmiszerelőállítás miatt – nemzetgazdasági, stratégiai kérdés, emellett a termesztésre és egyéb célokra alkalmatlan területek, illetve családok ezreit munkával ellátó lehetősége miatt is kiemelt ágazata a mezőgazdaságnak. Sajnos ezzel egyre kevésbé vannak tisztában – főként a városokban lakó emberek – amikor a polcokról levett, általuk gondosan kiválogatott termékek mögött nem biztos, hogy tudják milyen háttérmunka van. Szeretnénk ez által is felhívni a figyelmet a vidék fontosságára a mai, egyre városiasodó jelenben.


Csomai Géza az IMÁR Bt. színeiben és Dr. Gyulay Gyula, az EMBRIOBOS Kft. tulajdonosa, amint az Állattenyésztés Zászlóshajói oklevelet átvették a hazai állattenyésztésben betöltött innovatív tevékenységükért és szerepükért

2021-ben a Vajdahunyad Várában található Mezőgazdasági Múzeumban gyűlt össze az állattenyésztés „krémjét” alkotó tenyésztők összessége, ahol az ágazatban tett tevékenységeik alapján oklevelet kaptak azok a szereplők, akik innovatív módon, új technológiát, esetleg új alapokat használva javítják, újítják a 2021-ben állattenyésztésként fémjelzett tevékenység valamely ágát. Az Ünnepélyes Oklevélátadás volt a fő pontja a rendezvénynek. Emellett természetesen hasznos információkat hallhattunk az állattenyésztés történelméről, alakulásáról, az állattenyésztők helyzetéről és a jövőbeni lehetőségekről Zászlós Tibortól, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökétől. Dr. Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének  ügyvezető igazgatója az európai kilátásokról tartott előadást, ahol az ágazat vonatkozásában előkerült többek között az Európai Zöld-megállapodás (Green Deal), valamint a Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork) stratégia, ami a környezet ember általi átalakításának hatásait hivatott csökkenteni, és karbonsemlegessé kívánja tenni az Európai Unió tagállamait 2050-re. Ez persze az állattenyésztésre sokkal kisebb hatást gyakorol majd feltehetően, mint az iparra, hiszen az állattenyésztés kibocsátása jóval kisebb. Ám azt nem tudjuk, hogy a megújuló energiára való áttérés milyen hatással lesz a mezőgazdasági termelésre. Például, ha azt tekintjük, hogy a napenergia termeléshez földterületre van szükség, ahol elhelyezik a napelemet – ezek vajon hány hektár termőterületbe, vagy legelőterületbe kerülnek majd, illetve a bioüzemanyag előállítása céljából telepített növényparcellák, hány hektárnyi élelmezési növénytől vonják majd el a területet. Ez utóbbi jelenségeknek a világélelmezésben is kétségtelenül jelentkeznek majd.


Fajtabemutatón Kaposváron, az állattenyésztési kiállításon 

Összességében megállapítható, hogy az idei ősz szintén mozgalmas volt az élőállat kiállításokat tekintve, ahol az állattenyésztők ismét jól szerepeltek, köztük a húsmarha-tenyésztők látványos állataikkal prezentálták a minőségi húsmarha-előállítást, szintetizálva a környezettudatos tevékenységet és eloszlatva a téveszméket, melyek az állattenyésztés ezen ágazatát károsnak, környezetszennyezőnek mutatja be. De ha sokan végiggondolják mindazt az összefüggést, amit ebben a cikkben leírtunk, és amit bizonyítékokkal alátámasztva próbálunk minél szélesebb körben elterjeszteni, akkor még józan ésszel is bárki számára felfogható, hogy melyik oldalon van az igazság. Nem vitás, hogy az állattenyésztők – akik megannyi éve a világ élelmezésén dolgoznak – szem előtt tartják a környezetet, és megőrzik annak értékeit az utókor számára, minden ellenkező híreszteléssel 

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: