| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Ha egy-egy szakmai újság lelkes olvasója rápillant a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének taglétszámbeli, valamint tehénlétszám tekintetében megfigyelhető növekedési ütemére, joggal teheti fel a kérdést; vajon mely fajtánál látható még hazánkban ilyen mértékű növekedés? A válasz egyszerű: egyiknél sem! Ebből a megállapításból máris következik a második kérdés: De mi lehet ennek a páratlan növekedési ütemnek a titka? Erre a kérdésre már nem olyan egyszerű válaszolni. Mi mégis megpróbálunk a következő pár fejezetben elfogadható magyarázatot adni erre a nem mindennapi eredményre.
Egy-egy fajta elterjedéséhez két nagyon fontos tényező kell. Először is kell egy jó piac, mégpedig olyan, ahol az állatok jól eladhatók. Emellett nélkülözhetetlen egy hatékony összefogás, amely kifejezetten ezt a fajtát menedzseli, nemcsak a piacon, hanem termelői és tenyésztői szinten is.
Néhány hete ismertette az agrártárca, hogy véget ért a betakarítás. Most a NAIK AKI közzétette a részletes adatokat is. A november 13-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,7 millió hektár, és a terület közel 100 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés.
A NAK falugazdászainak felmérése alapján a tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,9 millió hektár, melyeknél a talaj-előkészítési munkák a tavalyihoz hasonlóan 45,8 százalékon álltak. Az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 96,7 százalékán végeztek a vetéssel november 13-ig. Az elvégzett munka szinte a végéhez ért a tervezetthez képest: az őszi árpa vetésénél 99,2 százalékon, a tritikálénál 99,8 százalékon, az őszi búzánál 95,8 százalékon állt. A durumbúza esetében 96,6 százalék volt az arány. Az őszi rozs vetését 31,5 ezer hektáron tervezték, a jelentés napjáig be is fejeződött a vetés.
A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól 25 százalékkal több támogatást kapnak a méhészek – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter Gödöllőn.
A tárcavezető a magyar méhészek XI. világtalálkozóján azt mondta: a magyar méhészet stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba. Hangsúlyozta: a méhek által végzett beporzás nélkül a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel a kormány ebben az évben bevezette a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást 1000 forintra emelik – tette hozzá Dr. Nagy István. A 25 százalékos emelés azt jelenti, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül.
Továbbra is bővül a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon: az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások az első három negyedévben mintegy 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet összeállításából.
A 152 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült összeállítás szerint a vevők jelentős része bankhitel segítségével vásárol gépeket. A legkedveltebb forrás a jegybank kedvezményes hitelprogramja, a legtöbben a januárban indított NHP fix keretében elérhető konstrukciót vették igénybe. Az NHP fix összes kihelyezésének csaknem negyede – mintegy 52 milliárd forint – az agrárgazdaságba került. Hozzáteszik, hogy fejlődött az agrárlízing is, a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg 72 milliárd forintra nőtt 2019. I-III. negyedévben. Az agrárgépek esetében a jegybanki finanszírozási program, az NHP aránya 81 százalékos volt.
A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Dr. Nagy István agrárminiszter mutatta be.
A miniszter kijelentette, hogy "ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen". A stratégia szerint érdemi piaci lehetőséget kínál, hogy – a legutóbbi nyugat-európai állatjóléti trendeknek megfelelve – a külpiacokon az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő 1-3 évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik. A hazai koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van, ahol 5 év alatt 40-45 százalékos növekedést is el lehetne érni, ami 75-80 milliárd forintos többlet árbevételt is jelentene.
A precíziós mezőgazdasággal kapcsolatban hat kar részvételével végeznek kutatásokat a Debreceni Egyetemen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében.
A „Vízzel kapcsolatos kutatások” tématerületben mintegy 50 oktató, kutató dolgozik. A projekt fő kutatási területe többek között a szántóföldi növénykultúrák öntözése, a különböző növénykultúrák minőségi vízháztartásának optimalizálása a klíma változásával összhangban, a nitrogén-tartalmú műtrágyák talajvízre gyakorolt hatásainak vizsgálata, a precíziós mezőgazdaság fejlesztése. A kutatók vizsgálják a precíziós szántóföldi termesztéstechnológiák fejlesztését, az aszály és belvízi jelenség előfordulásának térségi értékeléséhez a távérzékelt és földi adatokat, kutatják a növénykultúrák precíziós víz- és energiatakarékos technológiai fejlesztését, a belvizek mennyiségi és minőségi elöntéskockázatának csökkentését a vállalati igényeknek megfelelően. A vállalati projektek hozzájárulnak a kutatási területben vállalt feladatok pénzügyi kivitelezéséhez és az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságához.
A kormány kiemelten támogatja a nagyszabású, bátor és jövőbemutató élelmiszeripari beruházásokat – mondta az agrárminiszter a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban, a Kurucz cégcsoport sertés vágó- és feldolgozó üzemének átadásán.
Dr. Nagy István elmondta, hogy az évi 130 ezer hízósertés levágására, piaci igények szerinti feldolgozására alkalmas üzem 3 milliárd forintos beruházását a kormány az európai vidékfejlesztési alap forrásaiból mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztéssel 120 új munkahelyet hoztak létre Sárrétudvariban. A miniszter szerint a Kurucz cégcsoport tökéletes mintája annak, amit a tárca el szeretne érni: a hagyományokra alapozva, építkezve, a legkorszerűbb, legmodernebb technológiát alkalmazva léptetni be az ágazatot a 21. századba.
Az agrártárca több intézkedéssel is támogatja a tanyás térségek sajátos értékeinek megőrzését, valamint a tanyán élő emberek életszínvonalának és gazdálkodási feltételeinek javítását – emelte ki Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Mórahalmon, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete és Mórahalom Város önkormányzata által szervezett Falugondnoki Konferencián.
Az agrártárca államtitkára az eseményen elmondta, hogy a Tanyafejlesztési Program eddigi 9 éves működése során közel 2800 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, több mint 11 Mrd Ft összeggel. Támogatásban részesültek többek között egyéni tanyagazdaságok, induló tanyagazdaságok, tanyagondnoki szolgálatok, valamint a vidéki tanyás térségek önkormányzatainak külterületi közösségi fejlesztései.
Mintegy 20 ezer család foglalkozik méhészettel, 1,2 millió méhcsalád van Magyarországon és 20-25 ezer tonnát tesz ki évente az országban a méztermelés, amelyet ösztönözni kell intézkedésekkel és támogatásokkal – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a mézfogyasztást népszerűsítő őszi kampányt megnyitó sajtótájékoztatón Budapesten.
A miniszter kiemelte, hogy az unió által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik. Dr. Nagy István szól arról is, hogy a magyar termelésű méz 70 százalékát exportálják. Néhány évvel ezelőtt az egy főre jutó belföldi fogyasztás 40 dekagrammot tett ki, jelenleg egy kilogramm, ez még mindig alacsonynak számít az uniós átlagfogyasztáshoz képest, ezért ösztönözni kell a fogyasztást – mondta.
A kormány a következő időszakban több mint 100 milliárd forint értékű forrást fordít a magyar élelmiszeripari vállalkozások csomagolási, készletezési és piacra lépést elősegítő fejlesztéseinek támogatására – jelentette ki az agrárminiszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.
Dr. Nagy István az élelmiszeripari termékek gyártásával és csomagolásával foglalkozó Pa-Comp Kft. mintegy 230 millió forint összköltségű beruházásának átadásán emlékeztetett, a kabinet 2010 óta több mint 300 milliárd forintot fordított az élelmiszeripar fejlesztésére. A támogatások azt segítik majd elő, hogy a társaságok a termékeiket megfelelő előkészítés után és modern csomagolással tudják piacra vezetni, hiszen az adott termék minősége mellett a külső megjelenés is nagyon fontos a vásárlók számára – fogalmazott a miniszter.
Hektáronként hatmillió forint támogatással számolhatnak azok a családok, amelyek komlótermesztésre vállalkoznak. Az Agrárminisztérium a Heineken Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által az elmúlt évben útjára indított kezdeményezés eredményeit látva újabb területek bevonására nyújt támogatást, így több évtizednyi hanyatlás után ismét fejlődésnek indulhat a komlótermesztés Magyarországon.
Dr. Nagy István miniszter felidézte, hogy a komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt idehaza. A programnak köszönhetően éppen azokon a területeken indulhat újra a sör legfontosabb ízesítőanyagaként ismert komló termesztése, ahol kevés a munkalehetőség.
Közösség
Üzemeltetés
