Agrárvilág

Partnereink

Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Továbbképzést hirdet a húsgalamb-tenyésztés iránt érdeklődők számára a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

A 2019. januárra tervezett szakmai program az egyetemi alapképzésben oktatott haszongalamb-tenyésztés tantárgy tematikájára épül. Az értékmérőktől a tartástechnológián, a takarmányozáson, a különböző fajtákon és a genetikai ismereteken keresztül egészen az állategészségügyi ismeretekig, a húsgalambtenyésztés minden tényezőjére kiterjed a debreceni agrárkar tervezett továbbképzése.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Korszerűsítik Derecskei-főcsatornát, így kivédhetőbbek lesznek az aszályos és árvizes időszakok a térségben, ami a helyi mezőgazdaság számára is előnyös lehet. A beruházás 2020 tavaszára készül el.

A Derecskei-főcsatorna több mint 3 milliárd forintos költségvetésből megvalósuló korszerűsítése korszakváltást hoz a hazai mezőgazdaságba, tudatosítja a gazdálkodókban, hogy nincs eredményes mezőgazdaság vízgazdálkodás nélkül – jelentette ki Dr. Nagy István agárminiszter Derecskén, a csatornakorszerűsítés projektnyitó rendezvényén. Hangsúlyozta: a víz érték, amellyel felelősséggel kell gazdálkodni, továbbá a káros vizek elvezetése, a vízpótlás és az öntözés megoldása az egész térségre kihatással lesz.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Véget ért az idei kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet, amely kiváló eredményeket hozott. A kukorica és a búza után pedig várhatóan a repcét is hasonló módon és módszerrel vizsgálják majd.

Ebből „táplálkozunk”, ez alapján választunk – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) által létrehozott Fajtainnovációs Tanács 2018. november 27-i ülésén, jellemezve így a kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet jelentőségét.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Idén várhatóan 62 ezer hektárnyi szőlőtermő-területről összesen 550 ezer tonna termést takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák – mondta el a mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten, a X. Márton-napi újbor ünnepen. Dr. Feldman Zsolt hozzátette, a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak.

Dr. Feldman Zsolt szerint a szőlőárak némileg elmaradtak ugyan a 2017-estől, azonban a jelentősen magasabb termésátlag kompenzálhatja a termelőket. A beszámolók alapján a hosszabb távú felvásárlási szerződést kötő szőlészek nagyobb biztonsággal értékesítik a termést – tette hozzá az államtitkár.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Az Óvártej Zrt. másfél milliárd forintos fejlesztésű új üzemcsarnokát adta át Mosonmagyaróváron az agrárminiszter. A tárca pedig továbbra is segíti a hazai sajtkészítést is.

Hazánk mezőgazdasági lehetőségeinek és az évszázados gazdálkodási hagyományok megőrzésének köszönhetően a tejtermelésben mára Európa élvonalába tartozunk – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt. üzemcsarnokának avatásán. Dr. Nagy István beszédében arra emlékeztetett, hogy Mosonmagyaróváron 115 évvel ezelőtt kezdődött el a sajtgyártás. A miniszter szerint a fejlesztés nemcsak az Óvártej Zrt, a város, hanem az ágazat számára is fontos lépés. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az iparágat érintő nehézségek ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-ágazat helyzetét. Hozzátette: az állatállomány száma 2011 óta rendületlenül növekszik, a felvásárolt tehéntej minőségén túl, a mennyiségében is jelentős pozitív változás látható.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének frissen megválasztott elnöke.

Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetégének küldöttgyűlésén, Herceghalmon. Hangsúlyozta, a jogszabályban nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos fajták védelmére, megőrzésére. A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást. Kiemelte azt is, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik. Dr. Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában – mondta az agrárminiszter Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

Dr. Nagy István az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán, a gödöllői Szent István Egyetemen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön. A hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak – tette hozzá.

Bővebben...
Datetime: 12 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budapesten tartott Szója fórumon.

A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.

Bővebben...
Datetime: 10 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

A „Pre-, és probiotikum tartalmú takarmánykiegészítő fejlesztése az állatok antioxidáns-, humorális és celluláris immunstátuszának javítására” című projekt célja növényekből és a feldolgozásuk során keletkező melléktermékeikből előállított természetes hatóanyagok hatásigazolása tyúk, pulyka és sertés tenyészállat-nevelésben és hízlalásban különböző korcsoportokban, üzemi körülmények  között.

A projekt konzorciumvezetője a NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt., konzorciumi tagok a Debreceni Egyetem és a HAGE Hajdúsági Agráripari Zrt. A projekt megvalósításának ideje 2017. december 1. és 2021. november 30. közötti időszak. A GINOP-2.2.1-15-2017-00104 azonosítószámú projekt a GINOP-2.2.1-15 kódszámú felhívás keretében részesül 527.460.818 Ft-os támogatásban, a projekt elszámolható összköltsége 714.472.237 Ft, a támogatási intenzitás 73,83%.

Bővebben...
Datetime: 11 dec. 2018
Kategória: Legfontosabbak

Van keresnivalója a magyar boroknak külföldön, ahhoz azonban nincs elég pénze az ágazatnak, hogy a közismert világfajták között mérettesse meg magát - hangzott el a siófoki Agrárszektor Konferencia borászati panelbeszélgetésében. A piac szereplői közül többen is egyetértettek abban, miszerint a magyar bor külföldi bevezetéséhez nem szerkezetátalakításra, hanem marketingre van szükség, vagyis nem lédigben kell eladni, hanem jó áron, palackban.  

Frittmann János, a Frittmann Borászat tulajdonosa, a Kunsági borvidéket az utóbbi 5-6 év legszervezettebbjeként jellemezte, ahol kialakították a megfelelő termékpiramist, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a piramis közepén nem túl erősek. Általánosságban az ágazat kihívásai között említette, hogy jelenleg sok szempontból nem versenyképes, idős, elavult ültetvények vannak, és igazat adott annak a közhelynek is, miszerint „a világhírű magyar bor” csak az ország határain belül világhírű: Amit exportálunk, azt is jellemzően a legalsóbb szegmensekbe.

Bővebben...
: