| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer működtetése miatt 1 milliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után kifizetett kiadásai, és több tízmilliárd forintos kártól védte meg a mezőgazdasági termelők mellett a lakossági és önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, eszközöket, ipari létesítményeket is – közölte Dr. Feldman Zsolt sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, hogy Európában egyedüliként Magyarországon épült ki uniós és nemzeti támogatásból az ország teljes területét lefedve a jégkármérséklő rendszer, amelynek működtetésére az agrártárca a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára.
A szokottnál két héttel korábban fejeződött be idehaza a nyári aratás. Az ország kenyér- és takarmánygabona szükséglete a magtárakba került és jut exportra is a termésből. A magyar búzát magas áron vásárolják fel az európai piacon – mondta el Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Dányban tartott sajtótájékoztatóján.
Magyarországon befejeződött a nyári aratás – tájékoztatott a mezőgazdaságért felelős államtitkár, egy dányi szántóföldi gazdálkodó telephelyén. Dr. Feldman Zsolt elmondta a több mint 1 millió 600 ezer hektáros vetésterületről összesen 7,2 millió tonna termést takarítottak be a gazdák. Legfontosabb kenyérgabonánkból, az őszi búzából több mint ötmillió tonna termett. Az árak meredeken emelkednek, Európa-szerte keresik a magyar búzát – mondta el Dr. Feldman Zsolt.
A Debreceni Egyetem 34 tudósa nyert összesen több mint egymilliárd forint támogatást felfedező kutatásokra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idei pályázatain.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jól illeszkedő pályázati konstrukciókkal támogatja a hazai felfedező kutatási programokat. Idén országosan 12 milliárd forintot ítélt oda 400 magyar kutatónak. A források egyharmadát fiatal szakemberek nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg. Az elnyert források a természeti és társadalmi jelenségek megismerését célzó új módszerek, eljárások kidolgozását megalapozó projekteket és nemzetközi kutatási programok kezdeményezését ösztönzik.
A cél az, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a tanyán való lét- és gazdálkodási formát még vonzóbbá tegyük a XXI. század embere számára és ráirányítsuk a lakosság - ezen belül is elsősorban a fiatalok figyelmét – arra, hogy a tanyasi létforma választása valós alternatíva mai világunkban is - fogalmazott Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár egy tanyás témában tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) - a tavalyi népszerű felhívás után - idén második alkalommal hirdetett pályázatot „Az Év Tanyája” díj elnyerésére. A felhívásra ezúttal négy kategóriában lehet jelentkezni.
Változatlanul őrzi előkelő helyét, s ezzel a legjobb vidéki magyar intézmény a Debreceni Egyetem a Center for World University Rankings (CWUR) listáján. A szervezet hétfőn hozta nyilvánosságra 2018-2019. évi egyetemi rangsorát.
A Debreceni Egyetem idén is dobogós a magyar egyetemek között a listán, amelyen a 696. helyet foglalja el, ezzel a globális felsőoktatás felső 2,5 százalékában foglal helyet.
Közösség
Üzemeltetés
