Agrárvilág

Partnereink

Naponta 12 tonna mozzarella sajt készítésére képes üzemet épít 4,7 milliárd forintos ráfordítással a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. Bartusekpusztán – mondta el Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója. A cégvezető tájékoztatása szerint a zöldmezős beruházással készülő sajtüzem naponta 100 ezer liter tejet dolgoz fel a Komárom külterületén található Bartusekpusztán. A szükséges tejmennyiség felét a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. saját termelése fedezi.

Az elkészült mozzarellát az induláskor teljes egészében Olaszországba exportálják. A beruházáshoz a társaság 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást kap a projekt sikeres befejezése után. A termék 10 és 100 grammos formában lakossági fogyasztásra alkalmas, illetve 1- és 3 kilós hasábokban nagyüzemi pizzakészítésre használható. A társaság vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a későbbiekben saját sajtmárkával lép piacra. A sajtgyár 32 új munkahelyet hoz létre.

Bővebben...

Jól tejelnek a hazai tehenek

2019. július 16., kedd 12:40 Kategória: Állattenyésztés

Az elmúlt évben európai uniós forrásból 21,2 milliárd forint támogatás érkezett a tejágazatba, amit a magyar kormány nemzeti forrásból 15,5 milliárd forinttal egészített ki – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a 2001 óta minden évben megrendezett Tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. A kedvező nemzetközi környezetnek és a támogatásoknak köszönhetően az ágazat stabil, és jövedelmező – tette hozzá.

Az államtitkár az ágazat egyik húzóágazatának nevezte a tejtermelést, amely az egy tehénre jutó hozamokat tekintve az EU élmezőnyében van, miután 2010 óta 10 százalékkal nőtt a fajlagos tejtermelés. Igaz – főként takarmányozási okokból – beltartalmi értékben elmarad a vezető tejtermelő országokban jellemzőtől. Ugyanezen időszak alatt 30 százalékkal emelkedett a tehénlétszám is, és elérte a 403 ezret. Utóbbival kapcsolatban Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy az elmúlt időszakban inkább stagnált a tehénlétszám.

Bővebben...

A Topigs Norsvin új spermahígítót vezet be

2019. július 08., hétfő 09:18 Kategória: Állattenyésztés

A Topigs Norsvin egy új spermahígítót vezet be, a neve Solusem Bio+. Ez a hígító meghosszabbítja az eltarthatóságot, új antibiotikum-összetétele révén a spermiumsejtek hosszabb ideig maradnak termékenyítőképesek. Lehetővé teszi az adagok gyártástól számított hosszabb időn át való felhasználását a termékenység vagy az alomméret csökkenése nélkül. Az új hígító segítségével a mesterséges termékenyítő állomások még tovább tudják emelni termékeik minőségét. A hosszabb eltarthatóság megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a kansperma forgalmazását.

Az új, hosszú élettartamot biztosító hígítót laboratóriumi-, és széles körben telepi körülmények között is tesztelték. Hollandiában 12 hízó előállító telepen több, mint 6500 kocát termékenyítettek a Solusem Bio+ hígítóval előállított kanspermával. A termékenyítéseket a spermaadagok gyártását követően különböző időpontokban végezték, melyeknek nem volt szignifikáns hatása a termékenységi eredményekre. Ezzel megegyezően nem tapasztaltak romlást az alomnagyság és a termékenyülési arány tekintetében sem, mindkettő ugyan olyan magas volt mind a friss, mind a hosszabb ideig tárolt kansperma esetében.

Bővebben...

Sikeres állattenyésztési korszakot alapoz meg az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van – mondta az agrárminiszter Domonyban.

Dr. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta: az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani a magyar szabályozást, a törvény elfogadását követően adja ki a minisztérium a végrehajtási rendeleteket.

Bővebben...

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon közölte, a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására.

Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira – mondta a politikus. Farkas Sándor az elmúlt időszak közösen elért eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült emelni. Farkas Sándor az elmúlt évek sikerei között említette az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmiadó-csökkentéseket.

Bővebben...

A DODA® cég több mint fél évszázados tapasztalattal rendelkezik a hígtrágya kezelő és kijuttató gépek gyártása és fejlesztése terén, termékei a legmagasabb minőséget képviselik. A köldökcsöves rendszer egy rendkívül hatékony, nagy kapacitású, folyamatos munkavégzést lehetővé tevő hígtrágya kijuttatási módszer, mellyel jelentősen csökkenthető az egy köbméterre eső fajlagos költség. A Pap-Agro Kft. a márka magyarországi képviseleteként igyekszik minél szélesebb körben megismertetni a technológiát és a gazdákkal együttműködve javítani a magyarországi állattartók versenyképességén.

Magas követelmények

Az állattartó telepeken keletkező nagy mennyiségű hígtrágya kijuttatásakor számos komoly követelménynek kell megfelelni, amik teljesítése jelentős terhet jelent a gazdaságoknak. Fontos a nagy teljesítmény, mivel a kijuttatásra alkalmas terület megközelítését nehezítheti a kedvezőtlen időjárás, valamint vegetációs időben csak bizonyos időintervallumban juttatható ki a hígtrágya. Figyelembe kell venni az egy hektárra kijuttatandó, a növények számára optimális mennyiséget is, tehát jelentős területet kell bejárni a kijuttatás során, minimális talajtaposás mellett. Emellett biztosítani kell a hígtrágya precíz, egyenletes terítését is, legyen szó talajba injektálásról, vagy felszínre juttatásról.  Ezeknek az igényeknek a figyelembe vételével lett kifejlesztvea köldökcsöves megtáplálású kijuttató rendszer, mely nagy hatékonyságával, minimális talajtaposással és kedvező fajlagos beruházási költségével versenyképes alternatívája a tartálykocsis és egyéb kijuttatási módszereknek.

Bővebben...

Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter Baján.

Dr. Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán elmondta, a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ, ezért szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.

Bővebben...

A baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta a hazai mezőgazdasági kibocsátásának több mint 14 százalékát mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkár a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián, Budapesten.

Az államtitkár a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen kiemelte: a magyar és a kínai kormány április végén Pekingben aláírt egy, a magyar baromfitermékek kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, amely új piacokat nyithat a hazai baromfiágazat előtt.

Bővebben...

Stabilitás jellemezheti idén a tejpiacot

2019. április 02., kedd 10:35 Kategória: Állattenyésztés

A világpiaci folyamatokból arra lehet következtetni, hogy a nyers tej felvásárlási ára emelkedhet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője szerint a termelők számára most minden adott, hogy fejlesszenek.

A hazai tejtermelők nyugodtabban készülhetnek az idei ártárgyalásokra, részben azért, mert az EU csaknem teljes egészében megszabadult 380 ezer tonnás soványtejpor-készletétől, és tavaly, az év második felében több nagy tejtermelő tagállamban csökkent a termelés – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A stabilitás, amelyből végre jutott a szektornak az elmúlt évben, úgy tűnik, nem múlik el.

Bővebben...

„Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendeztek tudományos tanácskozást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében Herceghalmon. A településen újraindulnak a lótenyésztési kutatások.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is foglalkoztatta az agrártársadalmat. Így van ez ma is. Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tenni is tudunk azért, hogy nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat, és annak tudományos hátországának fejlesztésének érdekében egyaránt – emelte ki a főigazgató.

Bővebben...

Rekordévet zárt a mezőgazdasági géppiac

2019. április 02., kedd 10:31 Kategória: Állattenyésztés

A magyar mezőgép-piac 2018-ban is dinamikusan növekedett, ezzel rekordforgalmat ért el. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai alapján Magyarországon a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozók 2018-ban 175 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ez 15 százalékkal haladta meg az előző évi gépforgalom értékét. Az alkatrészekre is 11 százalékkal többet, összesen 49 milliárd forintot fordítottak. Ezt a folyamatot a beruházási támogatások, a kedvező finanszírozási lehetőségek – a hitelezés és a lízing –, valamint a mezőgazdasági termelés növekvő jövedelmezősége és a jövedelempótló támogatások által biztosított stabil pénzügyi háttér egyaránt segítették.

A gazdálkodók továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. A mezőgazdasági gépberuházások értékének 55 százalékát adták az erőgépek, 45 százalékát a munkagépek, valamint egyéb gépek. A teljes érékesítésen belül a traktorok 34 százalékos, a gabonakombájnok 12 százalékos arányt képviseltek. A mezőgazdasági célú szállító járművekből 15 százalékkal, az új mezőgazdasági pótkocsikból 20 százalékkal többet értékesítettek. A növényvédő gépek piacán 2018-ban 31 százalékkal nőtt a forgalom.

Bővebben...

Idén először népszerűsíti önálló kampánnyal a mangalicahús fogyasztását az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet védett őshonos sertésfajtánk különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

A mangalicahús nagyon gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitamin tartalma is jelentős” – hívta fel a figyelmet a sertésféle egészséges mivoltára Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese. A szakember hozzátette: a kampány során összesen 27 napon keresztül kóstoltatnak mangalica termékeket Budapesten, és hét vidéki városban.

Bővebben...

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az állattenyésztési ágazatra, ezen belül a baromfi és a sertéságazat termelőire.

A baromfi állatjóléti támogatás keretösszegét az agrártárca 2018 őszén már két alkalommal, összesen 1,2 milliárd forinttal megemelte, amelyeket maradéktalanul kifizettek. Az évi igénylések után kifizethető összeg most, immár harmadik alkalommal, és mintegy 1,1 milliárd forinttal növekszik. A többletforrás lehetővé teszi, hogy a 2019 márciusában lezáródó program végkifizetésénél az összes jogos igény teljes mértékben teljesüljön. A fenti intézkedésekkel a 2018. évi igénylések után kifizethető összeg az eredetileg tervezett 12 milliárd forint helyett 14,3 milliárd forint, amely mintegy 2.000 termelőt érint.

Bővebben...

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel. A programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata.

Bővebben...

A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be - mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a 12. Budapesti Mangalicafesztivál hivatalos megnyitóján.

Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése. Dr. Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Meg kell becsülni azokat a genetikai örökségeket, amelyekkel rendelkezünk - mutatott rá.

Bővebben...

Kacsa- és libafeldolgozót avattak Mélykúton

2019. február 18., hétfő 08:31 Kategória: Állattenyésztés

Felavatták és üzembe helyezték a Bács-Kiskun megyei Mélykúton a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új gyárát. A beruházás 40 millió euróba került.

Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt. A 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba. Az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.

Bővebben...

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez. 

Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.

Bővebben...

A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.

Bővebben...

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron csaknem 10 milliárd forintból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a francia tulajdonú cég 8,17 milliárd forintos befektetését a kormány további 1,63 milliárd forinttal segíti. Az állami támogatást azzal indokolta, hogy az új üzem magasan képzett alkalmazottaknak fog munkát adni és innovatív technológiát hoz Magyarországra.

Bővebben...
: