Agrárvilág

Partnereink

Az Agrárminisztérium (AM) és a nyúl terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re hétmillió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők - mondta az agrárminiszter Baján.

Dr. Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán elmondta, a magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ, ezért szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.

Bővebben...

A baromfiágazat az egyik legfontosabb szektora a magyar gazdaságnak, ezt támasztja alá, hogy 2018-ban a baromfiágazat adta a hazai mezőgazdasági kibocsátásának több mint 14 százalékát mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkár a baromfi világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián, Budapesten.

Az államtitkár a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, valamint a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége által szervezett rendezvényen kiemelte: a magyar és a kínai kormány április végén Pekingben aláírt egy, a magyar baromfitermékek kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, amely új piacokat nyithat a hazai baromfiágazat előtt.

Bővebben...

Stabilitás jellemezheti idén a tejpiacot

2019. április 02., kedd 10:35 Kategória: Állattenyésztés

A világpiaci folyamatokból arra lehet következtetni, hogy a nyers tej felvásárlási ára emelkedhet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője szerint a termelők számára most minden adott, hogy fejlesszenek.

A hazai tejtermelők nyugodtabban készülhetnek az idei ártárgyalásokra, részben azért, mert az EU csaknem teljes egészében megszabadult 380 ezer tonnás soványtejpor-készletétől, és tavaly, az év második felében több nagy tejtermelő tagállamban csökkent a termelés – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A stabilitás, amelyből végre jutott a szektornak az elmúlt évben, úgy tűnik, nem múlik el.

Bővebben...

„Fenntartható-e eredményesen a magyar lótenyésztés?” címmel rendeztek tudományos tanácskozást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében Herceghalmon. A településen újraindulnak a lótenyésztési kutatások.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, hogy egy olyan témakörről van szó, amely már évszázadok óta mindig is foglalkoztatta az agrártársadalmat. Így van ez ma is. Napjainkban pedig végre olyan időszakot élünk, amikor tenni is tudunk azért, hogy nagyot lépjünk előre a hazai lovas ágazat, és annak tudományos hátországának fejlesztésének érdekében egyaránt – emelte ki a főigazgató.

Bővebben...

Rekordévet zárt a mezőgazdasági géppiac

2019. április 02., kedd 10:31 Kategória: Állattenyésztés

A magyar mezőgép-piac 2018-ban is dinamikusan növekedett, ezzel rekordforgalmat ért el. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai alapján Magyarországon a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozók 2018-ban 175 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ez 15 százalékkal haladta meg az előző évi gépforgalom értékét. Az alkatrészekre is 11 százalékkal többet, összesen 49 milliárd forintot fordítottak. Ezt a folyamatot a beruházási támogatások, a kedvező finanszírozási lehetőségek – a hitelezés és a lízing –, valamint a mezőgazdasági termelés növekvő jövedelmezősége és a jövedelempótló támogatások által biztosított stabil pénzügyi háttér egyaránt segítették.

A gazdálkodók továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. A mezőgazdasági gépberuházások értékének 55 százalékát adták az erőgépek, 45 százalékát a munkagépek, valamint egyéb gépek. A teljes érékesítésen belül a traktorok 34 százalékos, a gabonakombájnok 12 százalékos arányt képviseltek. A mezőgazdasági célú szállító járművekből 15 százalékkal, az új mezőgazdasági pótkocsikból 20 százalékkal többet értékesítettek. A növényvédő gépek piacán 2018-ban 31 százalékkal nőtt a forgalom.

Bővebben...

Idén először népszerűsíti önálló kampánnyal a mangalicahús fogyasztását az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet védett őshonos sertésfajtánk különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.

A mangalicahús nagyon gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitamin tartalma is jelentős” – hívta fel a figyelmet a sertésféle egészséges mivoltára Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese. A szakember hozzátette: a kampány során összesen 27 napon keresztül kóstoltatnak mangalica termékeket Budapesten, és hét vidéki városban.

Bővebben...

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az állattenyésztési ágazatra, ezen belül a baromfi és a sertéságazat termelőire.

A baromfi állatjóléti támogatás keretösszegét az agrártárca 2018 őszén már két alkalommal, összesen 1,2 milliárd forinttal megemelte, amelyeket maradéktalanul kifizettek. Az évi igénylések után kifizethető összeg most, immár harmadik alkalommal, és mintegy 1,1 milliárd forinttal növekszik. A többletforrás lehetővé teszi, hogy a 2019 márciusában lezáródó program végkifizetésénél az összes jogos igény teljes mértékben teljesüljön. A fenti intézkedésekkel a 2018. évi igénylések után kifizethető összeg az eredetileg tervezett 12 milliárd forint helyett 14,3 milliárd forint, amely mintegy 2.000 termelőt érint.

Bővebben...

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel. A programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata.

Bővebben...

A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be - mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a 12. Budapesti Mangalicafesztivál hivatalos megnyitóján.

Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése. Dr. Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Meg kell becsülni azokat a genetikai örökségeket, amelyekkel rendelkezünk - mutatott rá.

Bővebben...

Kacsa- és libafeldolgozót avattak Mélykúton

2019. február 18., hétfő 08:31 Kategória: Állattenyésztés

Felavatták és üzembe helyezték a Bács-Kiskun megyei Mélykúton a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új gyárát. A beruházás 40 millió euróba került.

Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt. A 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba. Az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.

Bővebben...

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez. 

Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.

Bővebben...

A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.

Bővebben...

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron csaknem 10 milliárd forintból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a francia tulajdonú cég 8,17 milliárd forintos befektetését a kormány további 1,63 milliárd forinttal segíti. Az állami támogatást azzal indokolta, hogy az új üzem magasan képzett alkalmazottaknak fog munkát adni és innovatív technológiát hoz Magyarországra.

Bővebben...

A bizalom kiépítése az első kapavágásnál kezdődik.

Az élelmiszeripar és élelmiszer termékgyártás origója nem más, mint a termőföld, az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, mely napjainkban egyre inkább a megújult fogyasztói igények és érdeklődés középpontjába kerül. A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre. Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az információk nem elérhetőek a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.

Bővebben...

Növekedett a mezőgazdasági kibocsátás értéke

2019. január 18., péntek 09:42 Kategória: Állattenyésztés

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1 százalékkal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg a 2017. évit. – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából.

2018-ban az előző évhez képest a növénytermesztés kibocsátásának volumene 1,8 százalékkal nőtt az első előzetes adatok szerint. A gabonafélék kibocsátása összességében 5 százalékkal lett nagyobb.

Bővebben...

Több forrás juthat állatjóléti támogatásra

2019. január 16., szerda 14:56 Kategória: Állattenyésztés

Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.

Az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de megemelt támogatási kerettel kívánja meghirdetni az Agrárminisztérium (AM) a 2018 végén kifutott támogatási program helyébe tervezett, 2025-ig tartó állatjóléti támogatást – közölte a tárca. Az ügyben már áprilisban megkezdték a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. A tavaly év végén véget ért program 2007 óta nemzeti forrásból működött.

Bővebben...

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége új elnöke – egyben a NAK alelnöke –, Zászlós Tibor szerint az innovatív szemlélet mellett az összefogást is erősíteni kell a különböző egyesületek között, hiszen nemzetközi szinten csak akkor őrizheti meg eddig elért eredményeit az ágazat, ha közös célok mentén dolgoznak.

Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.

Bővebben...

A növénytermesztők számára a tavalyi év legnagyobb kihívása az időjárás volt: 2018 elején rengeteg csapadék esett, így a szántóföldi növénytermesztők a szokásosnál két héttel később láthattak hozzá a tavaszi munkákhoz. Áprilisban és májusban viszont a rekordmeleg felgyorsította a növények fejlődését.

A rendkívüli időjárás nyáron is folytatódott: augusztustól Európa nagy részén aszály volt. A meleg miatt az őszi betakarítási munkák is korábban kezdődtek. Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke büszke arra, hogy jóformán nem kellett szárítani a kukoricákat, holott egy hónappal hamarabb befejezték a betakarítási munkákat. Mint mondta, egy hónappal hamarabb elvégezték a vetési munkákat, ezt a száraz talajok rendkívül nehézzé tették. Nehéz volt vetőágyat készíteni, és a kollégák nagyon megszenvedtek a rendkívüli száraz időjárással – tette hozzá. A szélsőséges időjárás ellenére a szántóföldi növénytermesztők jó évet zártak. Az őszi betakarítású növényeknél átlagos, vagy picivel átlag fölött termeltünk; ezzel nagyon meg lehetünk elégedve ilyen időjárási körülmények mellett, ez egy jó közepes év volt a szántóföldi növénytermesztés életében. – ismertette a GOSZ elnök.

Bővebben...

Az idei év novemberében Bikalon került megrendezésre a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. hagyományos éves hazai workshopja. A rendezvény címe „Genetikai fejlesztéseink és az állategészségügyi kockázatok a közép-európai régióban” már mutatta, hogy számos, a sertéstenyésztőket a napi munkájuk során érintő téma kerül megvitatásra, mely magyarázta a rendezvény iránti igen nagy érdeklődést is. A rendezvényre nemcsak hazánkból, de Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából is jöttek érdeklődők.

Az első előadás a globális trendekről és a Topigs Norsvinnak erre adott válaszairól szólt. Ma az állati fehérje iránti igény egyre növekszik, míg az ennek előállítását szolgáló erőforrások folyamatosan csökkenek. Ilyen körülmények között nagy jelentőséggel bír, hogy egy tenyésztő cég milyen kutatásokra és fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt és milyen irányokat jelöl ki a vonalai fejlesztésénél.

Bővebben...
: