Még nem késő tenyészbikát vásárolni mindazoknak, akik támogatást szeretnének igényelni szeptemberben, az idén is elérhető „tenyészbika beállítás de minimis támogatás” igénybevételével. A nyár első felében még elég nagy csend volt jellemző a piacra, most azonban elindultak a vásárlások. Mivel az Agrárminisztérium által tervezett változtatások a célegyenesben vannak – bár ennek kihirdetése még nem történt meg – sokan vásárolnak fiatal minősített tenyészbikát, mert a változások érvénybelépésével kizárólag ezekre az egyedekre lehet majd felvenni a támogatást. Tekintettel arra, hogy a kínálat csak kismértékben nő, így most a tavalyihoz képest jóval kevesebb túligénylésre számítanak a szakmai szervezetek.

AZ IDEI TENYÉSZBIKA KÍNÁLAT

Az olvasóközönség már bizonyára tisztában van vele, hogy a 41/2019. (VIII. 30.) AM rendelet a tenyészbika tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról az aktuálisan támogatott év – jelen esetben a 2021-es év – szeptemberében nyílik meg, elektronikus felületen. A kérelmeket szeptember 1. és 20. között lehet elektronikusan benyújtani az Államkincstár oldalán, azonban a rendelet szövege szerint „ebben az időpontban a kérelmet megelőző időszakban tenyésztésbe állított tenyészbikák után lehet támogatást igényelni.” A kérelmet megelőző időszak pedig (szintén a rendelet szövege szerint) a tárgyévet megelőző év szeptember 1. és tárgyév augusztus 31. közötti időszak (jelen esetben 2020 szeptember 1. és 2021 augusztus 31. közötti periódus).

A tőgygyulladás a legnagyobb költséggel járó betegség a tejtermelő gazdaságokban. Hatással van a tej minőségére, mennyiségére, a tehén közérzetére. Súlyos esetben az állat selejtezéséhez vezethet. Sokan még mindig alábecsülik a költségvonzatát, ami pedig igen jelentős lehet. A költség oldal elemei a teljesség igénye nélkül: selejt tej, csökkent tejmennyiség, kezelési költség, gyógyszerek, beteg állat takarmányozása, kieső genetikai érték stb.

Mint minden más betegségnél, a megelőzés itt is olcsóbb, mint a kezelés. A tőgygyulladás kialakulásának megakadályozása folyamatos odafigyelést, ellenőrzést és védelmet követel meg. Ez magában foglalja a tőgygyulladás kialakulásának megértését, majd egy olyan prevenciós program kialakítását, mely a telepi és állományi adottságainak megfelel. A DeLaval minden szükséges eszközzel és megoldással rendelkezik egy hatékony átfogó program kialakításához.

Lassan egy éve már a pándémia okozta „magány” uralja az ország lakosságát, beleértve a szakmában dolgozó tenyésztőket is. Hiába a részleges intézkedések, az online felületek, ahol a közember tarthatja a kapcsolatot barátaival, kollégáival, esetleg rokonaival – és hiába a média, a hírműsorok – mégis egyedül érzi magát a legtöbb ember ebben a koronavírus járványhelyzet által okozott, korlátozott lehetőségekre kárhoztatott világban… Bár sokszor nyilatkozták a szarvasmarha-tenyésztők, hogy az állatokat ilyenkor is etetni kell, a munka az állattenyésztésben nem állhat meg – különösen a húsmarha-tenyésztésben, mely azért kisebb nagy munkaerő-létszámú telepet működtet – ugyanakkor az egész éves munka elismerésére a szokásos ünnepi keretek között nincs lehetőség.

A SZAKMA SIKERÉNEK ÜNNEPI ELISMERÉSÉRE SZÜKSÉG VAN!

Az állattenyésztők – köztük a húsmarha-tenyésztők – nap mint nap dolgoznak, hogy megéljenek, és hogy élelmiszer alapanyaggal lássák el a világot. Ez a munka nem csak abból áll, hogy etetnek, itatnak, legelőre hajtanak, elletnek, választanak, válogatnak, hanem komoly szakmai döntéseket hozva a tenyésztés elősegítése érdekében folyamatosan „monitoringozzák” állományukat. Az ehhez nélkülözhetetlen ismereteket pedig a saját ágazatuk fejlődésének követésével, a külföldi és belföldi hírek figyelésével tudják beszerezni. Ez állandó éberséget és felkészültséget igényel. Az információk szűrésével és szintetizálásával születnek meg azok a döntések, amelyek a tenyésztésben alkalmazva feltehetően egyre jobb minőségű tenyészállatot eredményeznek. A probléma azonban ott kezdődik, hogy nincs mód ezeknek a tenyésztési eredményeknek a tényleges, fizikai bemutatására. Természetesen nem lehet panaszkodni, hiszen a tenyészállatok elfogynak és jó áron vásárolják meg mostanság is a vevők őket, sőt a tenyésztési eredmények is megtekinthetők bizonyos fórumokon, vagy akár szabad környezetben a farmon is. De az igazi, ünnepélyes keretek közötti bemutatók, fajtaversenyek sajnos mind elmaradtak az utóbbi egy évben. Sajnos ez azért nagy baj, mert ezek a szakmai programok (az állattenyésztési kiállítások, nemzeti bajnokságok) olyan ünnepélyes szervezett események a tenyésztők életében, amelyek ténylegesen megmutatják, hogy mit sikerült elérni az adott évben a tenyésztés terén. Reményeink szerint a 2021-es év azonban ezen a téren is pozitív változásokat hoz.

Bizonyára sokan hallottak a hírről, hogy Angliában világrekord áron kelt el egy limousin fajtájú tenyészállat. Eddig a hús-marha fajták között ilyen magas áron nem került kalapács alá egyed, kizárólag a tejelő fajták közül, és ott is csak a holstein-fríz tehenek között jegyeztek fel magasabb értékesítési árat. Kiváltképp érdekes, hogy ezt az árat egy limousin üsző egyedért fizették ki, melynek összege 262 ezer angol font (106 és fél millió forintnak megfelelő összeg) volt. De vajon mennyire jellemző az ilyen árfekvés húsmarha fajták esetén?

Természetesen ez az ár egyátalán nem mondható megszokottnak a tenyészállatok között. Nem csak a limousin egyedek esetén, hanem egyéb fajtákban sem gyakori, a legtöbb tenyésztő rendkívül boldog lenne, ha ezen az áron értékesíthetne, pláne fiatal üszőt. Ebben a tenyészállat-aukciós értékesítésben egyébként egy holstein-fríz tehén tartja a rekordot, Amerikában ugyanis 1,2 millió dollárért kelt el egy ilyen tenyészállat. Ez a mai árfolyamon átszámítva 360 millió forint körül van. Ha visszatérünk az említett limousin fajtára, elmondhatjuk, hogy a fajta hazájában, Franciaországban, valamint a nyugati országok nagy részében egy-egy árverésen igen értékes egyedek kerülnek kalapács alá, amelyekért hasonlóan szép summát képesek fizetni a vásárlók, ha ezt kiemelkedő tenyészérték, tulajdonság, egyéb hozzáadott érték indokolja.

A fejőrobotok csoportos elhelyezése rendkívül rugalmas megoldás, sokféle elrendezést tesz lehetővé, ami a nagy telepek számára új lehetőséget kínál a DeLaval VMS™ V300 és V310 fejőrobotok nyújtotta előnyök kihasználására.

Világszerte egyre inkább megfigyelhető a gazdaságok méretének növekedése. Ezzel párhuzamosan okozott érdeklődés mutatkozik a nagy telepi környezetben is hatékony, automatikus megoldások iránt.

„A DeLaval VMS™ V300 és V310 fejési rendszerek sikeres bevezetése és a fejőrobot egységek nagy teljesítménye lehetőséget biztosított arra, hogy a robotokat csoportos fejési rendszerbe szervezzük, így rugalmas automatikus fejési megoldást tudunk ajánlani a nagy gazdaságok számára.” – tájékoztatott Robert Jensen, a DeLaval európai részlegének a nagy telepek számára készült automatikus megoldásokért felelős szakembere. “Egy robot egységen a fejések száma meghaladhatja akár a napi 200-at is.