| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A Knauf Insulation Kft. a Zalaegerszeg melletti Heraklith gyárában már hosszú ideje készít fagyapotból U zsalu termékeket, amelyek – mivel használata esetén megtámasztó zsaluzatot nem igényel a koszorú kialakítása – jelentősen meggyorsítják az építés ezen részének folyamatát.
2019. nyarán kereste meg cégünket egy ismert helyi kivitelező azzal a kéréssel, hogy a kivitelezésében készülő sertéshizlaldához készítsünk neki a járatos mérettől eltérő, magasabb elemet, hogy az építmény méretét figyelembe véve nagyobb, erősebb koszorút tudjon készíteni.
Az alginit fosszilis alga biomasszából és elmállott bazalttufából álló, természetes eredetű, nagy ásványi - és szervesanyag-tartalommal rendelkező talajjavító és kondicionáló anyag. Több célú hasznosíthatóságát számos szabadalom és kísérleti eredmény igazolta.
Kémhatása semleges, ill. lúgos. Minden olyan elemet tartalmaz, mely az élővilág fejlődéséhez szükséges. Talajra, állatra, növényre pozitív hatást gyakorolhat. Értékét növeli nagy humusz, nitrogén, kálium, kálcium, magnézium és mikroelem, valamint kolloid készlete.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági kihatásai az agrárgazdaságot is elérték, magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érintik.
A vírus terjedése a gazdaság minden szektorát befolyásolja, a hatások viszont nagymértékben eltérhetnek. Ez az időszak jelentős negatív hatással bír a nemzetgazdaságra. Legalább 2 hónapos időtávon követel meg érdemi lépéseket a gazdaság szereplőitől, a kormányzati döntéshozóktól és hatósági szervektől. A terjedés megállását követően kezdhet majd el a gazdaság is újra a megszokott rend alapján működni.
Elmondhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a húsmarhatartás felfelé ívelő karriert fut Magyarországon. A világfajták és hazai fajták jelenléte, a termelés módja, a technológia és a tenyésztéstechnikai módszerek tárháza is igen széles, mely igen összetett, heterogén állományokat eredményez. Ezt fűszerezi a gazdák „szakmai hitvallása” mely betartja a kardinális szabályokat ugyan, ámde meglehetősen különböző elméletek alapján hajtja végre a tenyésztési, vagy termelési tevékenységét. Azonban egy jelenség minden gazdaságban azonos: tehénből jóval többre van szükség, mint bikából…!
A tenyésztők nagyjából tisztában vannak vele, hogy csak akkor várható eredményes előrehaladás egy-egy gazdaság tenyésztési ütemében, ha megalapozott szelekciót folytat. Azaz mindig a legjobb tenyészállatokat párosítja lehetőleg a legjobb kvalitású utódok előállításának reményében. Ehhez azonban a felmenők pontos „megismerésére” van szükség, mely adatgyűjtés és több évig tartó adatmegőrzés nélkül aligha képzelhető el. Ha azonban szorgalmasan gyűjtjük a mért adatokat, és azokat jó módszerekkel kiértékeljük, az eredményeket könnyedén felhasználhatjuk további tenyésztői munkánk során.
MILYEN ADATOKAT ÉRDEMES GYŰJTENI?
A húshasznú szarvasmarhák egyik legfontosabb tulajdonsága a hústermelő képesség. Azonban ezzel önmagában semmit nem nyerünk, ha nem párosul mellé megfelelő reprodukciós képesség. Vagyis hiába rendelkezünk jó gyarapodást örökítő szülőkkel, ha a szaporasági mutatókban nem jeleskednek, pl. rosszul vemhesülnek, vagy esetleg a nehézellésre való hajlam miatt nem tudják megelleni utódaikat. Az adatgyűjtés főleg a nőivarú állományban és az utódok nevelése során fontos, hiszen a tenyészbikák – persze ha azokat megfelelő helyről vásároltuk – rendelkeznek teljesítményvizsgálati vagy ivadékvizsgálati eredménnyel. A teheneknél már a termékenyítésnél oda kell figyelnünk, főleg mesterséges termékenyítésnél, ahol érdemes rögzíteni a rakások számát. Amikor a tehén vemhes lesz, egy normál alaptakarmányozásra kell ráállnunk, hiszen ilyenkor a tehén takarmányértékesítő-képessége javul. Az ellés előtti utolsó két hónapban ajánlott a „csak szénával” történő ellátás, és a mozgáslehetőségek maximális biztosítása. Ezt követően a borjú átlagos mérettel születik feltehetően, melyet érdemes mérni. Természetesen a takarmányozás helytelen beállítása ronthat a születendő borjú mért eredményein, mégis egy tehén 4-5 borjának mérése után (4-5 év elteltével) már jól látható a tehén „ellési képességére” utaló mérőszám (könnyűellési képesség). Hasonlóan fontos a tehenek esetében a két ellés között eltelt idő. Ha figyelembe vesszük, hogy a szarvasmarha vemhessége 285 nap, az újra-vemhesülés pedig az ellés után 60-90 nappal már biztonsággal megtörténhet – természetesen jó körülmények között –, akkor belátható, hogy a két ellés közötti idő 365 nap körül tartása egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ez pedig kulcskérdés a szarvasmarha fajnál, amely egy évente egy borjút ellik.
Folytatódik a mezőgazdaság megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
Átfogó védelem kórokozók, penész, szagok és élősködők ellen ózonnal!
A higiénia nem játék! Számtalan probléma merül fel rendszeresen otthonunkban, tárolókban, pincékben, vagy épp gépjárművekben, amely megoldhatatlannak tűnik a hagyományos módszerekkel. A felbukkanó és tovább burjánzó vírusok, baktériumok, penész komoly betegségek forrása lehet. A kellemetlen szagok és bizonyos élősködők jelenlétének megszüntetése örök harcot jelent, ha nem a megfelelően lépünk fel ellene. Egy átfogó eljárásra van szükség, mely egyszerre teremt higiéniát, kellemes tiszta levegőt, és mindezt vegyszermentesen.
Amikor elérkezik az év vége, egy kicsit mindig ünnepiesebb hangulat lengi körül az embereket, köztük a gazdákat is. Ilyenkor valamelyest mindenki elmélyed önmagában számot vetve az évben végzett tevékenységekről, tapasztalatokról. Ezután a „belső évösszegzés” után azonnal felismerjük, hogy az Új Év már el is kezdődött, amikor a tapasztalatokból összegyűjtött ötleteket, észrevételeket alkalmazni lehet, esetleg beépíteni a következő évi gazdálkodási tervbe. Ráadásul idén beléptünk az új évtizedbe, mely pszichológiailag arra sarkallja az embert, hogy hosszabb távra próbáljon tekinteni és átfogóbb terveket, stratégiát gyártson a jövőre nézve. Nos, a tenyésztésszervezés képviselőitől mi más útravalót is adhatnánk olvasóinknak, mint a „Sikerekben Gazdag Új Év” mellé járó szakmai „jótanácsokat”, melyek nélkülözhetetlenek az „általános jókívánságok” megvalósulásához!
HOGYAN VÉGEZHETÜNK IGAZÁN JÓ SZAKMAI MUNKÁT?
A szaporítás és a tenyésztés között bizonyára jól ismerjük a különbséget. A tenyésztéshez jól végrehajtott szelekciós programra van szükség, mely nem több, mint egyes tulajdonságok preferálása, vagy éppen kerülése, kizárása. Azt is tudják sokan, hogy a szelekció lehet pozitív (pl. tenyészutánpótlás kiválogatása esetén), amikor egy populáció legjobb egyedeit válogatjuk továbbtenyésztésre, illetve lehet negatív (idősebb állatok selejtezése esetén), amely során a populáció legrosszabb egyedeit zárjuk ki a továbbtenyésztésből. A két módszer között van egy alapvető populációgenetikai különbség. Míg negatív szelekció esetén a kerülendő tulajdonságok nagy hányada kikerül ugyan az állományból, addig a populáció megtartja közepes és kiemelkedő értékmérőit prezentáló genotípusainak arányát. Pozitív szelekció esetén ez az arány a kiemelkedő mutatók felé mozdul el, hiszen a negatív és közepes teljesítményű fenotípust kevesebb szülő fogja örökíteni (mert nem kerülnek be az utánpótlás közé). Azonban a mennyiségi és minőség mutatók során történő szelekció nem tüntet el átlag alatti teljesítményeket és nem szaporít fel átlag feletti értékmérő tulajdonságokat, mert a génrekombináció során – melyekért számtalan intraallél és interallél kölcsönhatás a felelős – teljesen új tulajdonságok, termelési szintek is megjelenhetnek. Éppen ezért kell valami, ami a szelekcióhoz megfelelő kiindulópontot jelenthet.
Dóczi Ferenc Krisztián vagyok, 2002-ben kertészmérnökként végeztem a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán. 2009-óta foglalkozom a homoktövis termesztésével. Haszon- és társállataink egészségének megőrzése mindig is fontos szerepet töltött be az állattartással foglalkozók életében. Ebben kiváló segítséget nyújtanak számunkra mai napig a gyógynövények. Ezek közül, kiemelkedik a homoktövis.
A homoktövis védi, erősíti az immunrendszert, növeli a szervezet védekezőképességének hatékonyságát. A szervezet öregedési folyamatát lassítja, növeli az ellenálló képességet. Véd a fertőzések ellen, javítja a szervezet általános állapotát. Az epe termelődésére is igen jó hatással van, a tápanyagok lebontását nagymértékben segíti. A ló emésztő-szervrendszere epehólyaggal nem rendelkezik, így számára kiemelkedően fontos az epe folyamatos termelése. Növeli a fizikai és szellemi erőnlétet, azonban ezzel párhuzamosan csökkenti a stresszt. Kedvezően hat a lovaknál gyakrabban előforduló gyomorfekélyre, hiszen fokozza a nyálkahártya felszínének víztaszító képességét, gyorsítja regenerációját, ezáltal megóvja a sérülésektől. Rendkívül magas vitamintartalma miatt csillogó fényessé teszi a szőrt, a bőr és a pata minőségére is kiváló hatással van. Ajánlom vemhes kancák részére is a magas folsav tartalom miatt, hiszen az lovaink számára is nélkülözhetetlen a méhen belüli fejlődéshez.
Bizonyára mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy egy-egy húsmarha fajta felemelkedése mögött milyen folyamatok állnak. Ebben a cikkben arra a tenyésztői munkára szeretnénk felhívni a figyelmet, amely nélkülözhetetlen a tenyészállatok minőségi javulásához, ami az árutermelő állatok termelésében kulcsszerepet játszó genetikai alapanyag előrehaladásáért felelős. Hiszen csak akkor tudunk gazdasági fejlődést és piaci fellendülést elérni, ha a minőség javul. A folyamat alapja pedig a tenyészállatok minőségi javulása. Ehhez olyan megalapozott állattenyésztési döntések kellenek, melyek pontos tenyésztési, teljesítményadatokon alapulnak. Nem titok, hogy „csak az javítható, aminek ismerjük a mértékét”. Vagyis tenyészállataink teljesítményével tisztában kell lennünk, ha ezeket javítva fejlődni akarunk.
Hogyan induljunk?
Napjainkban a minőségi tenyészállat-előállításhoz a legfontosabb kiindulópont kiválogatni a megfelelő szülőket. A tehenek tekintetében általában adottak a lehetőségek, ám a bikaválasztáson sok múlik. Mind tudjuk, egy-egy jó vagy rossz tulajdonság örökítéséhez egy bika is elég, ezért a tenyészbikaelőállításnál szigorú szabályokra van szükség, ha a hazai populációk termelési mutatóiban nem kívánunk csökkenést tapasztalni (1. ábra).
A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Dr. Nagy István agrárminiszter mutatta be.
A miniszter kijelentette, hogy "ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen". A stratégia szerint érdemi piaci lehetőséget kínál, hogy – a legutóbbi nyugat-európai állatjóléti trendeknek megfelelve – a külpiacokon az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő 1-3 évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik. A hazai koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van, ahol 5 év alatt 40-45 százalékos növekedést is el lehetne érni, ami 75-80 milliárd forintos többlet árbevételt is jelentene.
A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak – mondta az agrárminiszter Hernádon.
Dr. Nagy István a Her-Csi-Hús Kft. baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén elmondta, hogy az ágazatnak a versenyképesség fokozása és a beruházások ösztönzése a legfontosabb célkitűzése, ami a technológia modernizálása nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai, 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben.
Az Agrárminisztérium több állattenyésztési támogatási program keretösszegének emeléséről döntött, amellyel a baromfi, illetve húsmarha-ágazat helyzetének érdemi javulásához járul hozzá.
A szaktárca – a 2019. április 16-tól 2020. április 15-ig tartó támogatási évben – a baromfi állatjóléti támogatási program Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 12,2 milliárd forint keretösszeget 13,8 milliárd forintra, míg a mezőgazdasági csekély összegű támogatásként igénybe vehető intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 1 milliárd forint keretösszeget 2,5 milliárd forintra emelte. A megemelt keretösszegek az állatjóléti programban résztvevő baromfitartók I. illetve II. negyedévre benyújtott kérelmeinek kifizetéseikor jelentkezik majd.
Tavaly május óta jó a pulykapiaci helyzet, az állatvédők nyomása miatt várhatóan csökkenő nyugat-európai termelést pedig ki lehetne használni, ha végrehajtanák az ágazat fejlesztési stratégiáját, amely öt év alatt 55 milliárd forint forrást igényelne – mondta egy szakmai konferencián Erdélyi István, a magyarországi tenyésztő és szaporító cégeket, pulykahizlalókat és -feldolgozó üzemeket tömörítő Magyar Pulykaszövetség elnöke.
Magyarország évi 97-98 ezer tonna pulykát állít elő, ezzel az uniós tagországok között a hetedik helyen áll – mondta el Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója. A pulykahús beltartalmi értékei sok húsféleségénél jobbak, bizonyos tulajdonságaiban a csirkehúsénál is, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúsnak pedig jó helyettesítője. Nyugat-Európában a következő években 20 százalékkal csökkenhet az egységnyi területen előállítható pulyka mennyisége a szakértők kalkulációi szerint, az így keletkező űrt pedig jelentős részben a magyar export tölthetné ki.
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
Itthon Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy az évnek ezen szakaszában kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.
Most következik a lúdfogyasztás fő szezonja. A hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez, illetve hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.
Az agrárminiszter döntése értelmében a baromfi- és sertéságazatban dolgozó szakképzett munkaerő megtartása érdekében, a 2019-ben meghirdetett támogatás mértéke 200 ezer forintról 500 ezer forintra nő, közölte az agrártárca.
A szaktárca 2019 júniusában hirdette meg a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottak után igénybe vehető, a termelés költségeit csökkentő foglalkoztatási célú jövedelempótló támogatási programját, emlékeztetnek. A minisztérium a támogatást igénylők javára módosította a támogatás néhány fontos elemét, így a foglalkoztatottanként járó támogatás 200 ezer forintról 500 ezer forintra, míg a támogatási programra 2019. évre betervezett támogatási keretösszeg 2 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra nőtt, részletezik. A megemelt költségvetési támogatáson keresztül a kormányzat még hangsúlyosabbá szeretné tenni a baromfi- és sertés termékpályák zavartalan működésének elősegítése iránti elkötelezettségét, amely az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson át a forgalmazásig több egymásra épülő tevékenységet foglal magába, mutat rá az Agrárminisztérium.
A "kiskérődző" ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztási rendszerről is beszélt Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve„ címmel megrendezett szakmai konferencián.
A NAIK-Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének herceghalmi telephelyén tartott eseményen az államtitkár elmondta: az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt kiemelt támogatást érdemel a juhágazat. Az elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot már ki is fizettek a juh-és kecsketartók beruházásainak támogatására – telepkorszerűsítésre, trágyatárolók építésére. Ezen túl a juhtartók a 75 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatás mellett anyajuhonként 8900 forint kifizetésre is számíthatnak. Ez mintegy 7 ezer gazdálkodó számára jelent segítséget.
A 21. századi magyar és európai élelmiszeripari feldolgozás egyik fontos alapja a felelősségvállalás a vásárlók és a fogyasztók védelmében – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter az Európai Baromfi Vágóhidak és Kereskedők Szövetségének éves közgyűlésén Budapesten.
A tárcavezető nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75 százalékát hét tagállam biztosította, köztük 3,5 százalékot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 170 százalékot.
Még...
Közösség
Üzemeltetés
