| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
Itthon Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy az évnek ezen szakaszában kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.
Most következik a lúdfogyasztás fő szezonja. A hazai lúdtartásban érdekelt termelők, vállalkozások bíznak abban, hogy a hazai kereslet hozzájárul a kiegyensúlyozott piaci helyzet eléréséhez, illetve hogy a terület a jövőben is megőrzi hazai és uniós támogatottságát, és fontos szereplője marad a hazai baromfiágazatnak.
Az agrárminiszter döntése értelmében a baromfi- és sertéságazatban dolgozó szakképzett munkaerő megtartása érdekében, a 2019-ben meghirdetett támogatás mértéke 200 ezer forintról 500 ezer forintra nő, közölte az agrártárca.
A szaktárca 2019 júniusában hirdette meg a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottak után igénybe vehető, a termelés költségeit csökkentő foglalkoztatási célú jövedelempótló támogatási programját, emlékeztetnek. A minisztérium a támogatást igénylők javára módosította a támogatás néhány fontos elemét, így a foglalkoztatottanként járó támogatás 200 ezer forintról 500 ezer forintra, míg a támogatási programra 2019. évre betervezett támogatási keretösszeg 2 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra nőtt, részletezik. A megemelt költségvetési támogatáson keresztül a kormányzat még hangsúlyosabbá szeretné tenni a baromfi- és sertés termékpályák zavartalan működésének elősegítése iránti elkötelezettségét, amely az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson át a forgalmazásig több egymásra épülő tevékenységet foglal magába, mutat rá az Agrárminisztérium.
A "kiskérődző" ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztási rendszerről is beszélt Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve„ címmel megrendezett szakmai konferencián.
A NAIK-Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének herceghalmi telephelyén tartott eseményen az államtitkár elmondta: az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt kiemelt támogatást érdemel a juhágazat. Az elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárd forintot már ki is fizettek a juh-és kecsketartók beruházásainak támogatására – telepkorszerűsítésre, trágyatárolók építésére. Ezen túl a juhtartók a 75 ezer forintos hektáronkénti területalapú támogatás mellett anyajuhonként 8900 forint kifizetésre is számíthatnak. Ez mintegy 7 ezer gazdálkodó számára jelent segítséget.
A 21. századi magyar és európai élelmiszeripari feldolgozás egyik fontos alapja a felelősségvállalás a vásárlók és a fogyasztók védelmében – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter az Európai Baromfi Vágóhidak és Kereskedők Szövetségének éves közgyűlés Budapesten.
A tárcavezető nyitóelőadásában arról beszélt, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75 százalékát hét tagállam biztosította, köztük 3,5 százalékot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 170 százalékot.
Ha egy-egy szakmai újság lelkes olvasója rápillant a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének taglétszámbeli, valamint tehénlétszám tekintetében megfigyelhető növekedési ütemére, joggal teheti fel a kérdést; vajon mely fajtánál látható még hazánkban ilyen mértékű növekedés? A válasz egyszerű: egyiknél sem! Ebből a megállapításból máris következik a második kérdés: De mi lehet ennek a páratlan növekedési ütemnek a titka? Erre a kérdésre már nem olyan egyszerű válaszolni. Mi mégis megpróbálunk a következő pár fejezetben elfogadható magyarázatot adni erre nem mindennapi eredményre.
Egy-egy fajta elterjedéséhez két nagyon fontos tényező kell. Először is kell egy jó piac, mégpedig olyan, ahol az állatok jól eladhatók. Emellett nélkülözhetetlen egy hatékony összefogás, amely kifejezetten ezt a fajtát menedzseli, nemcsak a piacon, hanem termelői és tenyésztői szinten is.
Magyarországon két fecskefaj él, amely épületen fészkel, ők a molnárfecske és a füsti fecske. Küllemükben, életmódjukban, de még a fészkük alakjában is különböznek, az azonban közös bennük, hogy a hagyományos vidéki életforma fontos számukra. Az állattartás, a hagyományos istállók, a sárgyűjtő helyek évszázadokig ideális állapotokat teremtettek számukra a magyar településeken. Ez a harmónia az ezredfordulón bomlott meg, főleg az ország olyan iparosodottabb részein, mint a Közép-Dunántúl.
A laikusok azt látják, hogy eltűntek a gyermekkorunkban oly jellegzetes nyár végi és őszi csivitelő fecskecsapatok, pedig régen minden háznál ott fészkeltek az istállóban a füsti fecskék. Az elektronikus sajtó nem egyszer túlzó cikkei olyan sötét képet festenek a hazai fecskehelyzetről, mintha villásfarkú madaraink már végóráikat élnék.
Nincs annál bosszantóbb, mint amikor a befektetett energia és tőke kárba vész. Ez igaz a mezőgazdaság bármely területére. Elkerülhetetlen a célzott védelem a vírusok, baktériumok, penész, élősködők, egyéb kártevők ellen.
A gazdálkodók folyamatosan keresik a legmegfelelőbb eljárást, hogy megvédjék a terményt vagy az állatokat. Hibázni nem szabad, mert hatalmas anyagi kár származik belőle. Átfogó módszerre van szükség, olyanra, amely megoldást jelent számos problémára.
Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019. január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is – mondta el Dr. Juhász Anikó az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bonyhádon. Kiemelte: a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált, vagyis az élő marha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot.
A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt – ismertette a helyettes államtitkár. Dr. Juhász Anikó elmondta, hogy az export harmadát Törökország veszi fel, és növekszik a tíz-húsz százalékot kitevő osztrák, illetve horvát piacra irányuló export.
A hazai állattenyésztés jövőjét meghatározó törvény után már a jogszabály részleteit tartalmazó rendelet is megjelent. Az intézkedések érvénybe léptek, céljuk, hogy megerősítsék a magyarországi tenyésztésszervezést.
Augusztus elsején életbe léptek a parlament által nemrég elfogadott törvény rendelkezései. A jogszabály célja a hazai tenyésztésszervezési rendszer megerősítése, a törvényalkotók egyben harmonizálják a hazai előírásokat a múlt év végén hatályba lépett uniós rendelettel. A Magyar Közlönyben megjelent a parlament által korábban jóváhagyott jogszabály részleteit tartalmazó kormányrendelet. A kormányrendelet kijelöli a tenyésztési hatóságot, meghatározza az állattenyésztési bírság mértékét, megállapítja a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészérték becslésének részletes szabályait, emellett a tenyésztőszervezetek elismeréséről és munkájáról is számos előírást tartalmaz.
A felelősen gondolkodó gazdálkodók számára komoly problémát okoz az állatok számára megfelelő minőségű alom és takarmány biztosítása. Magyarországon a legolcsóbb megoldás nyilvánvalóan a szalma és széna használata lenne, de fedett tárolók híján a tavaszi hónapokra komoly problémát okoz a nyári frissesség megőrzése. Erre talált megoldást a MIXIO KER Kft., akik 2011 óta forgalmazzák a Toptex kazaltakaró ponyvát.
Mészáros Gáborral, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Mi az a Toptex, és hogyan érdemes használni?
A Toptex kazaltakaró végtelenített rostokból álló, nem lebomló légáteresztő anyag, melynek alapanyaga 100% UV-stabil polipropilén. Az anyagot egy kedves barátom, a Gerber-lovasbirtok tulajdonosa mutatta meg, tudomásom szerint ők alkalmazták Magyarországon először.
2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.
A mezőgazdaság a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,3%-át állította elő. A beruházások 4,1%-át, 347,7 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, összehasonlító áron számolva 8,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ez részben annak köszönhető, hogy folytatódott a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus keretében a Vidékfejlesztési Program támogatásainak kifizetése. A munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,8%-a, 214,9 ezer fő dolgozott a szektorban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (256 ezer forint) csaknem 12%-kal múlta felül a 2017. évit.
Interjú Dr. Senánszky Csabával, a Herbamix Trade Kft. ügyvezetőjével.
- Az agrárminiszter 11/2019. (IV. 1.) AM rendelete szerint 2019. április elsejétől változott az állami rendelet, a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről, ezen túl új feltételek teljesülése alapján kaphatja meg az állattartó a támogatást. Mi ennek a lényege, és mit kell erről tudnia a gazdálkodóknak?
A 19/055. számú Magyar Közlönyben megjelent fenti rendelet 10. §-a és 5. melléklete szerint, a baromfihús és más baromfitermék előállításban érdekelt termelők számára (tojótyúkosokra, brojlercsirkésekre, pecsenyekacsásokra, pecsenyelibásokra és pulykásokra) vonatkozó egyik nagyon fontos változás az, hogy ahhoz, hogy megkapják 2019 április elseje utántól az állatjóléti támogatást, annak az egyik feltétele, hogy elfogadják a csökkentett fehérje tartalmú befejező tápokat a hízlalás és a tojástermelés során.
Naponta 12 tonna mozzarella sajt készítésére képes üzemet épít 4,7 milliárd forintos ráfordítással a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. Bartusekpusztán – mondta el Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója. A cégvezető tájékoztatása szerint a zöldmezős beruházással készülő sajtüzem naponta 100 ezer liter tejet dolgoz fel a Komárom külterületén található Bartusekpusztán. A szükséges tejmennyiség felét a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. saját termelése fedezi.
Az elkészült mozzarellát az induláskor teljes egészében Olaszországba exportálják. A beruházáshoz a társaság 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást kap a projekt sikeres befejezése után. A termék 10 és 100 grammos formában lakossági fogyasztásra alkalmas, illetve 1- és 3 kilós hasábokban nagyüzemi pizzakészítésre használható. A társaság vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a későbbiekben saját sajtmárkával lép piacra. A sajtgyár 32 új munkahelyet hoz létre.
Az elmúlt évben európai uniós forrásból 21,2 milliárd forint támogatás érkezett a tejágazatba, amit a magyar kormány nemzeti forrásból 15,5 milliárd forinttal egészített ki – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a 2001 óta minden évben megrendezett Tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. A kedvező nemzetközi környezetnek és a támogatásoknak köszönhetően az ágazat stabil, és jövedelmező – tette hozzá.
Az államtitkár az ágazat egyik húzóágazatának nevezte a tejtermelést, amely az egy tehénre jutó hozamokat tekintve az EU élmezőnyében van, miután 2010 óta 10 százalékkal nőtt a fajlagos tejtermelés. Igaz – főként takarmányozási okokból – beltartalmi értékben elmarad a vezető tejtermelő országokban jellemzőtől. Ugyanezen időszak alatt 30 százalékkal emelkedett a tehénlétszám is, és elérte a 403 ezret. Utóbbival kapcsolatban Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy az elmúlt időszakban inkább stagnált a tehénlétszám.
A Topigs Norsvin egy új spermahígítót vezet be, a neve Solusem Bio+. Ez a hígító meghosszabbítja az eltarthatóságot, új antibiotikum-összetétele révén a spermiumsejtek hosszabb ideig maradnak termékenyítőképesek. Lehetővé teszi az adagok gyártástól számított hosszabb időn át való felhasználását a termékenység vagy az alomméret csökkenése nélkül. Az új hígító segítségével a mesterséges termékenyítő állomások még tovább tudják emelni termékeik minőségét. A hosszabb eltarthatóság megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a kansperma forgalmazását.
Az új, hosszú élettartamot biztosító hígítót laboratóriumi-, és széles körben telepi körülmények között is tesztelték. Hollandiában 12 hízó előállító telepen több, mint 6500 kocát termékenyítettek a Solusem Bio+ hígítóval előállított kanspermával. A termékenyítéseket a spermaadagok gyártását követően különböző időpontokban végezték, melyeknek nem volt szignifikáns hatása a termékenységi eredményekre. Ezzel megegyezően nem tapasztaltak romlást az alomnagyság és a termékenyülési arány tekintetében sem, mindkettő ugyan olyan magas volt mind a friss, mind a hosszabb ideig tárolt kansperma esetében.
Sikeres állattenyésztési korszakot alapoz meg az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van – mondta az agrárminiszter Domonyban.
Dr. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta: az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani a magyar szabályozást, a törvény elfogadását követően adja ki a minisztérium a végrehajtási rendeleteket.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon közölte, a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására.
Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira – mondta a politikus. Farkas Sándor az elmúlt időszak közösen elért eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült emelni. Farkas Sándor az elmúlt évek sikerei között említette az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmiadó-csökkentéseket.
A DODA® cég több mint fél évszázados tapasztalattal rendelkezik a hígtrágya kezelő és kijuttató gépek gyártása és fejlesztése terén, termékei a legmagasabb minőséget képviselik. A köldökcsöves rendszer egy rendkívül hatékony, nagy kapacitású, folyamatos munkavégzést lehetővé tevő hígtrágya kijuttatási módszer, mellyel jelentősen csökkenthető az egy köbméterre eső fajlagos költség. A Pap-Agro Kft. a márka magyarországi képviseleteként igyekszik minél szélesebb körben megismertetni a technológiát és a gazdákkal együttműködve javítani a magyarországi állattartók versenyképességén.
Magas követelmények
Az állattartó telepeken keletkező nagy mennyiségű hígtrágya kijuttatásakor számos komoly követelménynek kell megfelelni, amik teljesítése jelentős terhet jelent a gazdaságoknak. Fontos a nagy teljesítmény, mivel a kijuttatásra alkalmas terület megközelítését nehezítheti a kedvezőtlen időjárás, valamint vegetációs időben csak bizonyos időintervallumban juttatható ki a hígtrágya. Figyelembe kell venni az egy hektárra kijuttatandó, a növények számára optimális mennyiséget is, tehát jelentős területet kell bejárni a kijuttatás során, minimális talajtaposás mellett. Emellett biztosítani kell a hígtrágya precíz, egyenletes terítését is, legyen szó talajba injektálásról, vagy felszínre juttatásról. Ezeknek az igényeknek a figyelembe vételével lett kifejlesztvea köldökcsöves megtáplálású kijuttató rendszer, mely nagy hatékonyságával, minimális talajtaposással és kedvező fajlagos beruházási költségével versenyképes alternatívája a tartálykocsis és egyéb kijuttatási módszereknek.
Közösség
Üzemeltetés
