| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Agrárgazdaság | Agrárpolitika | Stratégia | Agrárstratégia | Vidékfejlesztés | Fejlesztés | Piac |
| Földpiac | Gazdaportré | Ellenőrzés | Együttműködés | Vízügy | Halászat | Állattenyésztés | Növénytermesztés | Kertészet | Biotermesztés | Vadgazdálkodás |
| Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Gasztro | Élelmiszerbiztonság | Egészség | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Pályázati Sajtókommunikáció
Partnereink
A felelősen gondolkodó gazdálkodók számára komoly problémát okoz az állatok számára megfelelő minőségű alom és takarmány biztosítása. Magyarországon a legolcsóbb megoldás nyilvánvalóan a szalma és széna használata lenne, de fedett tárolók híján a tavaszi hónapokra komoly problémát okoz a nyári frissesség megőrzése. Erre talált megoldást a MIXIO KER Kft., akik 2011 óta forgalmazzák a Toptex kazaltakaró ponyvát.
Mészáros Gáborral, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Mi az a Toptex, és hogyan érdemes használni?
A Toptex kazaltakaró végtelenített rostokból álló, nem lebomló légáteresztő anyag, melynek alapanyaga 100% UV-stabil polipropilén. Az anyagot egy kedves barátom, a Gerber-lovasbirtok tulajdonosa mutatta meg, tudomásom szerint ők alkalmazták Magyarországon először.
Kiemelt génmegőrzési fejlesztési program indul 12,3 milliárd forintos támogatásból a következő öt évben a nemzeti identitás szempontjából fontos mezőgazdasági örökség megőrzésére - mondta Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány által elfogadott génmegőrzési program történeti léptékű, hiszen Magyarországon az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló fejlesztés a génmegőrzésre és a nemzeti kincsek védelmére nem volt. A program célja a magyar növényi genetikai örökség fenntartása és gyarapítása, valamint az őshonos állatfajták megőrzése. Dr. Fazekas Sándor kifejtette, hogy a támogatást a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a nemzeti parkok, az erdészetek, a génmegőrző intézmények, és a Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium használja fel, de a programból jó néhány szakmai műhely és oktatóintézet is részesül.
Az Agrármarketing Centrum (AMC) sertéshús fogyasztásösztönző kampányának részeként szervezett „Merre tovább sertéságazat?” konferencián elhangzott: a kedvező piaci folyamatok, az export és a beruházási kedv élénkülése, valamint egyes szabályozói döntések, mint például az áfacsökkentés eredményeként kedvező irányba mozdult el a hazai sertéságazat.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője köszöntőjében kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fél évtizeddel ezelőtt indította el a sertéságazatot támogató kampányát, amelynek marketing és kommunikációs feladatait az Agrármarketing Centrumra (AMC) bízta. A kampány idén, február elején, a SIRHA rendezvényen indult, alkotóelemei között a televíziós és rádió reklámok, az online és print megjelenések, a külföldi kiállítások és belföldi rendezvények, kóstoltatások és közterületi kreatívok egyaránt megtalálhatóak.
A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete bruttó 300 ezer euró, mintegy 90 millió forint uniós forrást nyert el a fajta hústermékeinek harmadik országbeli promóciójához - mondta el Dr. Feldman Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a támogatásnak köszönhetően a fajta fenntartásáért felelős egyesület új értékesítési csatornát találhat a különleges értékű, hagyományos magyar élelmiszereknek. Kiemelte, a magyar szürke marha húsa különleges minőségű termék, amit 2011 óta az unió is elismer, hiszen európai oltalom alá helyezte, és ezek miatt is érdemes minél szélesebb körben megismertetni.
Az AGROKING silókukorica 2017-es termesztési tapasztalatairól kérdeztük Wirth Antalt, a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdaságának vezetőjét.
– Kérem, mutassa be a gazdaságukat és tevékenységüket!
– 100 ha-on gazdálkodunk, melyből 95 ha a szántóföldi kultúrák területe. 5 ha-os a kertészetünk, ahol zöldségeket, első sorban gyökérzöldségeket és paprikát, paradicsomot termesztünk saját célra, azaz az iskolánk saját konyhájára. Mennyivel másképp is fogyaszthatják a diákok az ilyen alapanyagokból készült ételt, hiszen tudják, hogy kétkezi munkájuk „gyümölcsét” eszik! Büszkén említem meg, hogy 3 hektárnyi gyümölcsösünkből kb. 1 hektárnyi csepegtető öntözéssel ellátott, intenzív ültetvény, ami 2017-ben 33 tonna almát adott.
A talaj egy természeti erőforrás, minőségének megőrzése nemzetgazdasági cél. Az intenzív mezőgazdasági termelés sajátos velejárója lett a talajok minőségének romlása, termékenységének csökkenése.
Az elmúlt évtizedekben Európában és Hazánkban is drasztikusan csökkent a talajok szerves anyag készlete. Bár az istállótrágyával történő szerves anyag pótlásának évezredes hagyományai vannak, azonban napjainkban a lecsökkent állatállomány trágyatermelése nem fedezi a növénytermesztés szükségleteit. Ugyanakkor, a környezetbarát termékek köre folyamatosan bővül, eladási áraik ma már versenyképessé teszik mind a szántóföldi növénytermesztés, mind a zöldség és gyümölcs termesztés termékeit.
A hazai pulykaágazat túl van az utóbbi évek nehézségein, az áfacsökkentés segítette a belső kereskedelem bővülését, azon túl, hogy külföldön is kelendő a magyar pulykahús – tájékoztatott a Magyar Pulykaszövetség.
A szervezet közleménye szerint az ágazat stabil, és a felvásárlási árak jobbak mind a német, mind a lengyel árakhoz viszonyítva és igazodnak a költségek jelentős részét kitevő takarmányárakhoz. A pulykaszövetség a kilátásokat stabilnak ítéli, nem számít hirtelen ármozgásokra.
A Magyar Államkincstár a 2017. október 31.-i benyújtási határidőt követően azonnal megkezdte az egyes állatbetegségek és zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) felszámolására igényelhető támogatási kérelmek feldolgozását és mára több mint 1,25 milliárd Ft összegű támogatás kifizetéséről intézkedett – közölte a Kincstár.
A támogatás közel fele, mintegy 672 millió Ft – a megyei kormányhivatalokon keresztül – közvetlenül az állattartókhoz került a baromfiállományok szalmonella elleni immunizálásához szükséges oltóanyag beszerzésére, illetve a szalmonellával fertőzött állatállományok felszámolása miatt keletkezett kár enyhítésére.
A francia húsmarhatenyésztésben már évek óta alkalmazott genomikai pontszámok immár a hazai húsmarhatenyésztésben is felhasználhatók a tenyészérték becslésére, melynek jelentősége óriási a genetikai előrehaladás szempontjából, hiszen a tenyészállatkiválogatást felgyorsíthatja.
Ez a rendkívül új módszer nagyon fiatal életkorban tudja összehasonlítani egy adott egyed potenciális küllemi és termelési tulajdonságait a DNS, azaz a genom vizsgálatával. Ennek pontossága nagyban függ attól, hogy adott egyed rokonságáról és a vele azonos környezetben termelő társairól mekkora adatbázis áll rendelkezésre – ezt szoktuk referencia populációnak nevezni. Minél több adatunk van, vagyis minél nagyobb a referencia populáció, annál nagyobb pontossággal tudjuk a genom vizsgálatból megjósolni, hogy az egyed mire lesz képes.
Jelentősen nőtt a vágómarha ára a hazai piacon, egy év alatt csaknem 69 forintot emelkedett a kilónkénti termelői ár. A marhahúst exportáló termelők a tavalyinál öt százalékkal nagyobb bevételre tettek szert.
Átalakulóban van a hazai élőszarvasmarha-export szerkezete. A legtöbb állatot továbbra is Törökországba szállítják a hazai tenyésztők, az oda irányuló kivitel három százalékkal tovább bővült az év első hét hónapjában, míg jelentős bővülés mutatkozott Horvátország irányába, ahová 30 százalékkal emelkedett a kivitel.
Közösség
Üzemeltetés
