| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Ellenőrzés | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Sajnos a 2022-es év egy nem mindennapi év a húsmarhatenyésztők számára. Noha ezt a megállapítást kinyilatkoztathattuk akár 2020 és 2021 év végén is, mégis idén teljesen kiszámíthatatlan helyzetbe került az ágazat.
Ha a kronológiát tekintjük, 2020-ban a COVID-19 vírus miatti járványhelyzet kényszerítette bezárások – melyek elsősorban a vendéglátóipart érintették – teljesen megállították szinte a magas minőségű marha-húsfeldolgozást és a vágásokat világszerte. A legnagyobb probléma az európai vágó-hidakon jelentkezett, majd ezt követte Amerika, Ázsia és Afrika. A legkisebb termelés-csökkenés a közel-keleti, jellemzően arab országokban volt tapasztalható.
Több mint 330 kiállítóval, 17 ezer négyzetméteren várta látogatóit a 31. FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeri Szakkiállítás augusztus 17. és 20. között. Ezúttal is a Debreceni Egyetem Böszörményi Campusa adott otthont a hazai agrárium nagy múltú rendezvényének, hogy az agrárium színe-java együtt ünnepeljen, együtt gondolkodjon és beszéljen az aktuális problémákról, illetve arról, hogy merre is tart a világ – így fogalmazott köszöntőjében Vaszkó László, a kiállítás igazgatója.
Elmondta, hogy a négynapos expo ideje alatt minden olyan téma szóba került a programokon, előadásokon, amelyek fontosak a gazdák életben maradásához. „A világ farmereinek legkorszerűbb technológiai megoldásai, illetve a magyar állatállomány színe-java is megjelent a rendezvényen. Ez mintegy bizonyítéka annak a törekvésnek, annak az optimizmusnak, amely a gazdák kitartását táplálja, amivel gondozzák, etetik állataikat, elvetik és betakarítják állataik számára a takarmánynövényeket, és amely optimizmus, elhivatottság egyszer, ha véget ér, az az állattenyésztés végét, és minden bizonnyal az emberiség végét is jelenti” – hangsúlyozta.
Egyesületünk igen mozgalmas időszakot élt meg 2022-ben. Különösen igaz ez az augusztus végétől október közepéig tartó időszakra. Több kiállításon is részt vettünk, ápoltuk a külföldi kapcsolatokat nyugati és keleti határainkon túl is, valamint a közösségi médiában is elérhető versenyeket bonyolítottunk, küllemi bírálati bemutatókat tartottunk, sőt négy év után ismét megrendeztük fajtáink nemzeti bajnokságát.
Bár a világgazdasági válság, és a hazánkat sújtó aszály nem kedvezett a húsmarha-tenyésztésnek, a tenyésztésszervezés, és a fajtanemesítő munka nem állhat le, a tenyésztőknek pedig visszajelzés kell az „elvégzett nemesítői munkáról”. Ezt legkönnyebben azokon a versenyeket kaphatják meg, ahol több tenyésztő mutatja be „munkájának gyümölcsét”, olyan szakemberek értékelése segítségével, akik a hazai tenyésztésszervezésben tevékenykednek (ez segít összehasonlítani az állatokat hazai szempontok szerint), valamint olyan külföldi ítészek közreműködésével, akik a fajta hazájából érkeztek (az eredmények összehasonlíthatók külföldi szemmel, az európai irányvonalak, tenyésztési célok nézőpontjából).
Még nem késő tenyészbikát vásárolni mindazoknak, akik támogatást szeretnének igényelni szeptemberben, a minden bizonnyal idén is elérhető „tenyészbika beállítás de minimis támogatás” igénybevételével.
A tavalyi évhez képest nagy különbség, hogy idén tavasszal nagyon sok bikát vásároltak az áru-előállítók (limousin esetén rekord számú bika fogyott). Mivel a tenyészbikák nagy része tavasszal született, ezért a 390-420 napos koruk közötti „tenyészbikává minősítés” időpontja is tavaszra esett, így a keresletet ki tudta elégíteni a törzstenyésztők által áruba bocsátott „tenyészbika mennyiség”. Most azonban, hogy már a nyár elkezdődött, egyre kevesebb minősítést regisztrálunk, vagyis a kínálat a következő két hónapban erősen csökkenni fog, ezért aki az utolsó pillanatban vásárol, bizonyosan nem fog tudni nagy választékból válogatni – sőt az is előfordulhat, hogy nem jut limousin vagy blonde d’Aquitaine tenyészbikához.
Egyszer egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem: Minek szakember az állattenyésztéshez? Ehhez mindössze nőivarú és hímivarú egyedekre van szükség, a többi részét a feladatnak pedig, ha hiszem, ha nem, vígan meg fogják oldani nélkülünk is az állatok – mondta. Természetesen nem szakmabeli a személy, noha félig igaza van! De csak azért, mert nem tudja, hogy a „tenyésztő” és a „szaporító” között óriási különbség van! Amire ő gondol, az a „szaporító”, azonban a tenyésztőnek jóval több feladata van ebben az „egyszerűnek tűnő” mechanizmusban. Például a tenyésztő munkája a tenyészállat-kiválogatás, amely már szigorú szempontok alapján végzett, igencsak szakmai feladat.
Ám a genetikai előrehaladáshoz elég lehet a szelekció? Ha feltételezzük, hogy a válasz „igen”, akkor milyen szisztéma alapján kell ezt véghez vinnünk? Milyen alaposak az ismereteink ahhoz, hogy megfelelően válogassunk? Milyen módszert választunk, és milyen metódust követnek a világban? Egyáltalán hogyan épül fel a szelekciós séma és a teljesítményvizsgálat környezetünkben? Erre keressük a választ az alábbi fejezetekben.
Sajnos Európa egyik legmélyebb válságát éli, mely következménye a 2020-ban kezdődő COVID-19 vírushelyzet világgazdaságra gyakorolt hatásának, a 2021-es takarmányár emelkedésnek, a 2022-ben elkezdett orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az egész Európát érintő extrém hőhullámok okozta szárazságnak. Ezek a hatások együttesen állítják kihívás elé az egész európai gazdaságot, igen súlyosan érintve a mezőgazdaság ágazatait, direkt módon a növénytermesztést és közvetett módon az állattenyésztést.
2020 óta elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió idejét éli. A fejlődő gazdaságokat kettétörő COVID-19 vírus járványintézkedései korlátozták a kereskedelmet, ugyanis a kereskedelem lebonyolítását jelentő vektorok (pl. a szállítmányozók) a kontaktusok csökkentése miatt kénytelenek voltak korlátozni szállítmányozási kapacitásukat, majd az oltások és a védekezési eszközök piacon való megjelenése után – amelyek az első fél évben egyáltalán nem voltak elérhetők – ezek a korlátozások javultak.
A 2022. május 5-6-7-én megtartott XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán húsmarha kategóriában 55 tenyészet 115 állatával jelent meg. A limousin tenyészállatok bírálatát a francia Gilles Lequeuex és Rikke Benoit, a blonde d’Aquitaine tenyészállatok bírálatát a francia Jean Blanc ésPierre Etchecoparvégezte.
Ismét a megszokott tavaszi időpontban került megrendezésre a hazai állattenyésztés talán legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Az esemény színvonalát emelték és nemzetköziségét erősítették a szarvasmarha fajták show-bírálatában közreműködő külföldi bírók is. Ez azért is fontos, mert azon túl, hogy a fajták versenyeiben a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg értékelésükkel a díjazási sorrendet, lehetőség nyílik a szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi és hazai tapasztalatok cserélhetők ki szakértői észrevételekkel.
A hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztőket összefoglaló egyesület sok éve jó kapcsolatot ápol keleti partnerországaival. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy tenyészállat exportunk legjelentősebb része Románia, Ukrajna és Szerbia felé hagyja el az országot, ami elsősorban nőivarú, másodrészben pedig tenyészbika exportot jelent. Éppen ezért fontos, hogy a rendszeresen megjelenő, külföldi nyelvű szakcikkeken kívül is segítsük a határon túl élő gazdákat, termelésük optimalizálását és szakmai fejlődésüket tekintve. Éppen ezért fogalmazódott meg az alábbi „továbbképzés” ötlete, mely Románia országhatárán túli tenyésztőnk, a Schontal Innovative Agricol telepén valósult meg.
Ezzel a kezdeményezéssel a februári-márciusi időszak ténylegesen a külföldi kapcsolatokról szólt, ugyanis nem csak egyesületünk fogadott szakembereket fajtáink hazájából (melyről már több fórumon beszámoltunk), hanem az egyesület munkatársai is meglátogatták a román határ túloldalán gazdálkodó magyar húsmarha tartókat. A Schontal Innovative Agricol gazdaság az egyesület – országhatárunkon túl gazdálkodó – rendes tagja, akik törzskönyvezési és teljesítmény-vizsgálati munkájukat a hazai technikusok segítségével végzik el.
Két év „karantén sújtotta időszak” után, a legújabb COVID-19 hullám leszálló ágában ismét sikerült országos szakmai programot szerveznie a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének.
Nem vitás, hogy az eseményre nagy volt az igény – hiszen mindkét országrészben több mint 30 gazda jelentkezett a szakmai programra, így nagyjából 70 tenyésztő ismerkedhetett meg a szelekciós szempontokkal, párosítási tervekkel, valamint az egyes „kevésbé kívánatos tulajdonságok kijavítási lehetőségeivel” Hajdúszoboszlón, Városlődön és Nemesvámos mellett. De természetesen nem csak magunkat képezzük külföldi szakemberek „bevetésével”, hanem mi is „informáljuk” partnereinket a fajtáink szelekciós munkáit illetően. Ilyen aspektusból a keleti szomszédunknak, a határon túl gazdálkodó magyar-ajkú húsmarha-tenyésztők körének is fórumot tartottunk.
Az állattenyésztés fejlődését a kezdetektől, egészen a domesztikációtól két nagyon fontos tényező befolyásolta napjainkig. Bár az ősember az állat-ember kapcsolat hajnalán a vadászattól az állatok fogságban történő szaporításáig mit sem tudott erről a két fontos összetevőről, napjainkra az egyik legfontosabb összefüggést kell felfedeznünk, mely e két „elem” kapcsolatával viszonylagosan kiszámíthatóvá teszi az állattenyésztés irányát… Ez a kapcsolat a genotípus-környezet kölcsönhatás.
Tudjuk, hogy a fenotípusos manifesztációt a genotípus és a környezet hatása együttesen alakítja ki (F=G+K) nagyjából 50-50%-os arányban, ám ezt a viszonyszámot sokan vitatják. Annyi bizonyos, hogy eltérő genetikai felépítettségű egyedek adott környezet hatására különbözőképpen reagálnak, valamint azonos genotípusú állatok eltérő viszonyok közt más és más fenotípusos értéket mutatnak. Az előző összefüggés tekintetében könnyen belátható, hogy a termelés volumene és kvalítása mind a genetikával, mind a környezettel nagymértékben befolyásolható.
Érdemes-e belevágni?
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az ágazat helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarha-tenyésztés egyre jobb mutatókkal rendelkezik; mintegy „sikerágazatként” hódít napjainkban is, annak ellenére, hogy az input költségek az utóbbi időben igencsak megnövekedtek. Az utóbbi években ebben a szektorban emelkedett a legjobban az állatlétszám, és a legtöbb új gazda is ebbe a tevékenységbe vágta fejszéjét – noha sokan mondják, hogy jelenleg nem éri meg az ágazat egyik jelentős eleme, a hizlalás.
Sajnos a 2021-es év nem kimondottan az állattenyésztők éveként vonul be a történelembe. Bár a tenyészállat előállítás és forgalmazás nem támasztja alá az előbbi megállapítást – noha az ágazat ezen szektorában is tapasztalható volt egy enyhe visszaesés – a termelési szektor azonban nagyon negatív hangulatban volt kénytelen zárni az évet. Természetesen az előbb leírt megállapítás a húsmarha ágazatra vonatkozik.
TAKARMÁNYÁR EMELKEDÉSEK AZ ÉV ELEJÉN
Már a 2020-as év végén emelkedő pályára léptek a takarmányárak, ami az idei év elején nagy félelmet okozott főként a hízlalásban érdekelt gazdáknak. Sajnos ez nem csak hazánkat, vagy Európát érintette, hanem az egész világ takarmánypiacát felborította.
A mező-, erdő - és vadgazdálkodásban két fő kerítéstípus terjedt el hazánkban, mechanikus és elektromos kerítésrendszereket használ a szakma.
A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerűek, ezek bárki számára egyszerűen telepíthetők, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. A feszített drótfonatos mechanikus kerítések jelentik a megnyugtató megoldást, készülhetnek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó csúszásmentes csomózással készült TORNADO TITAN drótfonat nyújt. A vízszintes huzalsorokat a függőleges kötőszál – amely csak a fej, illetve a lábdróton van hurkolva – metszéspontjaiknál külön anyagú kötőszálakkal létrehozott biztonsági csomó, kapcsolja és rögzíti. Itt a technológia akár 8 méteres oszlop osztásközt említ, azonban az igazán hosszútávon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5-6 méterenként kerül oszlopozásra. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba szerelésre kész hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat).
A 2021-es év harmadik kiállítása a KÁN Egyetemi Napok keretein belül megrendezett régiós állatbemutató volt, ahol a tenyészállatok versenyére nem került sor, fajtabemutatót és küllemi bírálati bemutatót ellenben megtekinthettek az érdeklődők. Az október első hétvégéjén megrendezett eseményen 10 tenyészállattal vonult fel 6 tenyésztő a limousin és a blonde d’Aquitaine fajta képviseletében.
Nagy öröm számunkra, hogy a kiállításon olyan tenyésztők is megjelentek, akik eddig nem hoztak tenyészállatot, így a Döbröközi Mg. Zrt., és a Szilos Farm Kft. képviseletében is mindkét fajta új résztvevőit köszönthettük a bemutatón. Az ünnepélyes díjátadón különdíjat vehettek át a tenyésztők azon tenyésztői munka elismeréseként, amelyet a bemutatott tenyészállataikkal reprezentáltak, illetve az egyesület is különdíjat ajánlott fel a felkészítői munka díjazására.
Az 1991-ben alapított Cont-Eco Kft. az elmúlt évtizedben a vadkár-elhárítás, legeltetéstechnika és vadászkertek létesítése terén figyelemre méltó eredményeket ért el.
A Cont-Eco Kft. 2003 évtől Európa egyik legnagyobb, villanypásztorokat és kellék-anyagokat gyártó cége, a francia LACME kereskedelmi vezérképviseletét látja el, valamint 2005 évtől az angol TORNADO kerítéstermékek gyári raktára és képviselete.
A mikotoxinok másodlagos – Vomitoxin vagy Deoxynivalenol (DON) – metabolitok, amelyeket egyes fonalas gombák termelnek, amelyek képesek toxicitást okozni az állatfajokban és az emberekben is. Magas toxikológiai hatásuk miatt a mikotoxinok jelentős figyelmet kaptak, ami a szigorú jogszabályok meghatározásához vezetett, főleg a gabonák minőségi osztályozásában, mely bevezetett küszöböknek és korlátoknak a beiktatása már érvényes a világ számos területén.
A mikotoxinok nemcsak a gazdaság nyereségét csökkentik – miután a termés minőségének csökkenésével az állati termelékenység is csökken, párhuzamban az egészség veszélyeztetésével –. E cikkben most a mikotoxin szennyezésekre, és azok állatok és emberek egészségére vonatkozó hatásaira kívánunk rámutatni, elsődlegesen ismertetve a betakarítás utáni megelőzési- védekezési rendszereket, valamint az ezek ellenőrzésére alkalmazott kémiai és fizikai módszereket, amelyek lehetővé teszik az I. osztályú gabona minőségi szintjének el-érését és megtartását!
A 2021-es év szeptemberében az állattenyésztés egyik legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás) társrendezvényeként került megrendezésre. A hagyományosan tavasszal kivitelezett rendezvény idén őszre kényszerült a vírushelyzet miatt, azonban a késői időpont lehetővé tette, hogy több szarvasmarha fajta show-bírálatában külföldi bírók közreműködjenek. Ez nem csak azért fontos, mert rendszerint a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg a sorrendet a fajták versenyeiben, hanem azért is, mert lehetőség nyílik a terített asztal melletti szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi tapasztalatok kicserélhetők a hazai észrevételekkel.
A VÍRUSHELYZET UTÁN ISMÉT NEMZETKÖZI BÍRÓK BÍRÁLTAK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
Az idei év második megmérettetése (a debreceni FARMER-EXPO után), az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás társrendezvényeként megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezgazda Napok tenyészállat bírálati versenye volt Hódmezővásárhelyen, ahol 9 limousin és 5 blonde d’Aquitaine tenyészet állatai versenyeztek különböző kategóriákban.
Az idén ünnepli 30. éves jubileumát a Cont-Eco Kerítéstechnikai és Kereskedelmi Kft. Ennek a jeles évfordulónak a kapcsán beszélgettünk a szombathelyi székhelyű vállalat ügyvezető-tulajdonosával, Vargyas Csabával.
Hogyan is kezdődött ez a már több, mint negyedszázados történet?
A céget édesapám, dr. Vargyas Csaba alapította 1991-ben. Ő agrármérnök volt, és a szakmérnöki munkája, valamint a tudományos kutatásai révén a szakmája kiválóságának tartották nemcsak hazánkban, de külföldön is. A tevékenységünket immár 30 éve végezzük folyamatosan korszerű technológiai háttérrel, felkészült, képzett szakembergárdával.
HERBAMIX kutatás-fejlesztés!
Még 2018 őszén döntött úgy a Magyar Államkincstár, hogy a HERBAMIX TRADE Kft. kutatás-fejlesztési projektjét támogatja, amelyekkel olyan probléma-megoldó állatgyógyászati termékeket fejleszt az állattartó gazdák számára, amelyekkel csökkenteni tudják az intenzív állattartás antibiotikum felhasználását. A 2020-as debreceni FARMER-EXPO óta eltelt bő egy évben a HERBAMIX TRADE Kft. a legújabb kutatás-fejlesztési projektjének sikeres befejezésével foglalkozott.
A 2020-as FARMER-EXPO-n a 2018-ban elkezdett és 2019-ben befejezett fejlesztéseiket mutatták be:
- HERBAMIX INDÍTÓ
- HERBAMIX NEVELŐ
- HERBAMIX BEFEJEZŐ
- HERBAMIX SZAPORÍTÓ
- HERBAMIX HASFOGÓ
termékeiket, melyek azóta kivívták az állattartó gazdák elismerését.
Még...
- HOSSZÚ IDŐ UTÁN AZ ELSŐ „SZEREPLÉS”
- Közönségsikert arattak a lovas programok a 30. FARMER-EXPO-n!
- NUTRIMAN = mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből új, értéknövelt és biztonságos biotápanyag termékek alacsonyabb költségen!
- Tejtermelő tehenek automatikus testkondíció pontozása DeLaval BCS kamerával
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.