Átfogó védelem kórokozók, penész, szagok és élősködők ellen ózonnal!

A higiénia nem játék! Számtalan probléma merül fel rendszeresen otthonunkban, tárolókban, pincékben, vagy épp gépjárművekben, amely megoldhatatlannak tűnik a hagyományos módszerekkel. A felbukkanó és tovább burjánzó vírusok, baktériumok, penész komoly betegségek forrása lehet. A kellemetlen szagok és bizonyos élősködők jelenlétének megszüntetése örök harcot jelent, ha nem a megfelelően lépünk fel ellene. Egy átfogó eljárásra van szükség, mely egyszerre teremt higiéniát, kellemes tiszta levegőt, és mindezt vegyszermentesen.

Amikor elérkezik az év vége, egy kicsit mindig ünnepiesebb hangulat lengi körül az embereket, köztük a gazdákat is. Ilyenkor valamelyest mindenki elmélyed önmagában számot vetve az évben végzett tevékenységekről, tapasztalatokról. Ezután a „belső évösszegzés” után azonnal felismerjük, hogy az Új Év már el is kezdődött, amikor a tapasztalatokból összegyűjtött ötleteket, észrevételeket alkalmazni lehet, esetleg beépíteni a következő évi gazdálkodási tervbe. Ráadásul idén beléptünk az új évtizedbe, mely pszichológiailag arra sarkallja az embert, hogy hosszabb távra próbáljon tekinteni és átfogóbb terveket, stratégiát gyártson a jövőre nézve. Nos, a tenyésztésszervezés képviselőitől mi más útravalót is adhatnánk olvasóinknak, mint a „Sikerekben Gazdag Új Év” mellé járó szakmai „jótanácsokat”, melyek nélkülözhetetlenek az „általános jókívánságok” megvalósulásához!

HOGYAN VÉGEZHETÜNK IGAZÁN JÓ SZAKMAI MUNKÁT?

A szaporítás és a tenyésztés között bizonyára jól ismerjük a különbséget. A tenyésztéshez jól végrehajtott szelekciós programra van szükség, mely nem több, mint egyes tulajdonságok preferálása, vagy éppen kerülése, kizárása. Azt is tudják sokan, hogy a szelekció lehet pozitív (pl. tenyészutánpótlás kiválogatása esetén), amikor egy populáció legjobb egyedeit válogatjuk továbbtenyésztésre, illetve lehet negatív (idősebb állatok selejtezése esetén), amely során a populáció legrosszabb egyedeit zárjuk ki a továbbtenyésztésből. A két módszer között van egy alapvető populációgenetikai különbség. Míg negatív szelekció esetén a kerülendő tulajdonságok nagy hányada kikerül ugyan az állományból, addig a populáció megtartja közepes és kiemelkedő értékmérőit prezentáló genotípusainak arányát. Pozitív szelekció esetén ez az arány a kiemelkedő mutatók felé mozdul el, hiszen a negatív és közepes teljesítményű fenotípust kevesebb szülő fogja örökíteni (mert nem kerülnek be az utánpótlás közé). Azonban a mennyiségi és minőség mutatók során történő szelekció nem tüntet el átlag alatti teljesítményeket és nem szaporít fel átlag feletti értékmérő tulajdonságokat, mert a génrekombináció során – melyekért számtalan intraallél és interallél kölcsönhatás a felelős – teljesen új tulajdonságok, termelési szintek is megjelenhetnek. Éppen ezért kell valami, ami a szelekcióhoz megfelelő kiindulópontot jelenthet.

Bizonyára mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy egy-egy húsmarha fajta felemelkedése mögött milyen folyamatok állnak. Ebben a cikkben arra a tenyésztői munkára szeretnénk felhívni a figyelmet, amely nélkülözhetetlen a tenyészállatok minőségi javulásához, ami az árutermelő állatok termelésében kulcsszerepet játszó genetikai alapanyag előrehaladásáért felelős. Hiszen csak akkor tudunk gazdasági fejlődést és piaci fellendülést elérni, ha a minőség javul. A folyamat alapja pedig a tenyészállatok minőségi javulása. Ehhez olyan megalapozott állattenyésztési döntések kellenek, melyek pontos tenyésztési, teljesítményadatokon alapulnak. Nem titok, hogy „csak az javítható, aminek ismerjük a mértékét”. Vagyis tenyészállataink teljesítményével tisztában kell lennünk, ha ezeket javítva fejlődni akarunk.

Hogyan induljunk?

Napjainkban a minőségi tenyészállat-előállításhoz a legfontosabb kiindulópont kiválogatni a megfelelő szülőket. A tehenek tekintetében általában adottak a lehetőségek, ám a bikaválasztáson sok múlik. Mind tudjuk, egy-egy jó vagy rossz tulajdonság örökítéséhez egy bika is elég, ezért a tenyészbikaelőállításnál szigorú szabályokra van szükség, ha a hazai populációk termelési mutatóiban nem kívánunk csökkenést tapasztalni (1. ábra).

A Vidékfejlesztési program keretében az eddig odaítélt több mint 150 milliárd forint támogatásból 34 milliárd forint jutott a húsfeldolgozó ágazatnak – mondta az agrárminiszter Hernádon.

Dr. Nagy István a Her-Csi-Hús Kft. baromfifeldolgozó üzemének átadó ünnepségén elmondta, hogy az ágazatnak a versenyképesség fokozása és a beruházások ösztönzése a legfontosabb célkitűzése, ami a technológia modernizálása nélkül elképzelhetetlen. Hozzátette, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai, 2018-ban 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, ami 11 százalékkal több, mint 2017-ben.

Tavaly május óta jó a pulykapiaci helyzet, az állatvédők nyomása miatt várhatóan csökkenő nyugat-euró­pai termelést pedig ki lehetne használni, ha végrehajtanák az ágazat fejlesztési stratégiáját, amely öt év alatt 55 milliárd forint forrást igényelne – mondta egy szakmai konferencián Erdélyi István, a magyarországi tenyésztő és szaporító cégeket, pulykahizlalókat és -feldolgozó üzemeket tömörítő Magyar Pulykaszövetség elnöke.

Magyarország évi 97-98 ezer tonna pulykát állít elő, ezzel az uniós tagországok között a hetedik helyen áll – mondta el Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója. A pulykahús beltartalmi értékei sok húsféleségénél jobbak, bizonyos tulajdonságaiban a csirkehúsénál is, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúsnak pedig jó helyettesítője. Nyugat-Európában a következő években 20 százalékkal csökkenhet az egységnyi területen előállítható pulyka mennyisége a szakértők kalkulációi szerint, az így keletkező űrt pedig jelentős részben a magyar export tölthetné ki.