Agrárvilág

Médiaajánlat

Pályázati Sajtókommunikáció

Partnereink

Mikotoxinok előfordulása és kockázata hazánkban

2017. szeptember 12., kedd 12:38 Kategória: Állattenyésztés

Az egyes gabonák terméshozamait erősen befolyásolják a tavasz és a nyár során a hirtelen esőzések és a nagy forróság, elősegítve ezzel a terményben bizonyos penészgombák szaporodását.

Az általánosan a kukorica virágzás- megtermékenyítés- szemképződésekor jelentkező aszályos időjárás, a magas hőmérsékleti értékek és az ezzel párosuló vízhiány hátrányosan érinti a kukorica termésátlagát, egyben elősegíti egyes Fusarium és Aspergillus gombafajok elterjedését. Az ezt követően fellépő heves esőzések pedig megnehezítik és késleltetik a betakarítási munkálatokat, tovább kedvezve a penészgombák kialakulásának, ezzel is növelve a tároláskori mikotoxin képződést.

Bővebben...

Javult a magyartarkák tej- és húshozama

2017. szeptember 12., kedd 12:04 Kategória: Állattenyésztés

A 2010. óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.

A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe – mondta Dr. Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult - tette hozzá.

Bővebben...

A juhok felvásárlása több mint 14 százalékkal nőtt 2017 első öt hónapjában az előző év hasonló időszakához képest – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) a KSH adatai alapján.

A KSH adatai szerint a juhok felvásárlása több mint 14 százalékkal nőtt 2017 első öt hónapjában az előző év hasonló időszakához képest. Az összes forgalom 96,6 százalékát a növendék bárány adta.

Bővebben...

A nagy állatlétszámmal üzemelő állattartó telepek sokféle hatást gyakorolnak a környezetre. Az állattartás fő környezetvédelmi hatásai az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, az állatok takarmányt fogyasztanak és emésztenek, majd a felesleget ürítik, ennek következményeként keletkezik a tápanyagokban gazdag trágya.

A trágyából eredő emissziók vizsgálata során a figyelem középpontjában hosszú idő óta az ammónia, valamint a N és P kibocsájtások állnak. Az ammónia jelentős mennyiségben megtalálható az állattartó épületek levegőjében, a koncentráció műszerekkel is kiválóan mérhető, de jellegzetes szaghatása miatt ezek nélkül is jól behatárolható a mennyisége:

Bővebben...

Kapós lett a hazai sertés

2017. július 26., szerda 12:11 Kategória: Állattenyésztés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 11 százalékkal nőtt 2017 január–áprilisában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. Legfőbb partnereink Románia, Szlovákia, Ausztria és Horvátország voltak.

A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 17 százalékkal, értéke 35 százalékkal emelkedett 2017 első négy hónapjában az előző év hasonló időszakot lefedő adataihoz képest  – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A legtöbb sertéshúst Romániába, Kínába és Japánba szállítottuk. A sertéshúsimport volumene 15 százalékkal, értéke 37 százalékkal nőtt. A sertéshús 54 százaléka Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban.

Bővebben...

Fontos szempont a takarmányhatékonyság

2017. július 14., péntek 11:15 Kategória: Állattenyésztés

A modern takarmányozás szerves részét képezi az alapanyagok emészthetőségének figyelembevétele. Az emészthetőség segítésére egyre több gyártó nyújt megoldást, enzimatikus vagy enzim készítmények használatával.

Az enzimeknek elsősorban az elérhetetlen, erős kémiai és fizikai kötésekben lévő táplálóanyagok felszabadításánál van szerepük. Az első ilyen enzimek között volt például a fitáz, amely a foszfor felszabadításban segített, ezzel javítva az állat energiaellátottságát. Az elérhető foszforhoz viszont olyan alapanyagok kellenek, amelyek biztosítják a lehetőséget, hogy az enzim teljesen kifejthesse a hatását.

Bővebben...

3 módszer, amit a hőstressz ellen tenni lehet

2017. június 16., péntek 07:30 Kategória: Állattenyésztés

Az istállók klíma megoldásainak tekintetében sokféle variációval találkozhatunk, azonban a legelterjedtebb szélszellőzésű pajták sem képesek megbirkózni a legforróbb nyári napokkal.

A meleg időszakban fokozódó hőmérséklet az állatokat is arra kényszeríti, hogy változtassanak hőháztartásukon. Ez, az esetek túlnyomó többségében azonban nem ideális. Ezért bemutatunk három módszert arra, hogyan vehetjük fel a kesztyűt a hőstressz elleni harcban.

Bővebben...

A kocák megfelelő mikroelem ellátottsága elengedhetetlen a nagyteljesítményű tenyészállatok hasznos élettartamának növeléséhez. A fő táplálóanyagok, valamint a kalcium és foszfor szerepe mindenki számára jól ismert, azonban a vas, a szelén és a mangán élettani szerepéről már kevesebb szó esik.

Általánosságban elmondható, hogy a mikroelemek segítik az enzimek hatékonyságát, a gyógyszerek és vakcinák hatásait. Lássuk két példán keresztül, hogy a kocák számára milyen előnyei is vannak az Alltech Mikroelem programjának.

Bővebben...

Az utóbbi 5 évben vitathatatlan sikerek kisérték a hazánkban tenyésztett két világfajta, a limousin és a blonde d’Aquitaine pályafutását. Már 4 éve minden évben a blonde d’Aquitaine Tenyészállatok nyerték a fajták közötti versenyt Magyarország egyik legnagyobb állattenyésztési seregszemléjén, az Alföldi Állattenyésztési Napok Kiállításon, idén pedig a limousin került ki győztesként a húshasznú szarvasmarha fajták versenyében.

A győztes tenyészbikát Mozsgai József, sellyei tenyésztő állította ki, aki egyike azoknak az új farmereknek, akik az utóbbi pár évben adták fejüket az állattenyésztésre. Nem véletlen, hogy a limousin fajtát választotta, hiszen a blonde d’Aquitaine mellett az egyik legnagyobb érdeklődés ezután a fajta után mutatkozott az utóbbi időben.

Bővebben...

A borjúnevelés célja a szaporulat veszteségmentes, gazdaságos felnevelése. A tenyésztési céloknak megfelelő, egészséges, jól fejlett utód különösen fontos a kis szaporaságú, egyet ellő szarvasmarha faj esetében. A szaporulat ugyanis mind a tejtermelés, mind a hústermelés alapja. A tehénállomány utánpótlását szolgáló tenyészüszők és a hízóalapanyag minősége nagymértékben a borjak szakszerű felnevelésétől függ. A borjúnevelés időtartama 6-8 hónapos életkorig tart. A különböző tejelő- vagy húshasznosítású tehéntartás ugyanis eltérő borjúnevelési módszert feltételez.

Kutatási eredmények szerint itassunk a borjakkal kolosztrumot, annyit, amennyit csak lehet, és amilyen hamar csak lehet. Egy Holstein Fríz borjú számára 4 liternyi mennyiség a javaslat, lehetőség szerint rögtön a születése után. Kisebb borjak számára 3 liter is elegendő lehet. Körülbelül 6 órával később szükséges egy második itatás is, ilyenkor is kb. 3-4 liter kolosztrum a megfelelő mennyiség. Az itatás cumisüvegből történjen, amely biztosítja, hogy a borjú a teljes mennyiséget megkapja, és ezen túl még mérhető és ellenőrizhető is. A kolosztrum minőségét mindenképpen ellenőrizzük kolosztrométerrel, és nagyon fontos hogy a legjobb minőséget az első itatásnál adjuk a borjúnak. A kolosztrum itatását követően átválthatunk teljes tej vagy tejpótló használtára is a technológia szerint.

Bővebben...
: