| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
A 2022. május 5-6-7-én megtartott XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán húsmarha kategóriában 55 tenyészet 115 állatával jelent meg. A limousin tenyészállatok bírálatát a francia Gilles Lequeuex és Rikke Benoit, a blonde d’Aquitaine tenyészállatok bírálatát a francia Jean Blanc ésPierre Etchecoparvégezte.
Ismét a megszokott tavaszi időpontban került megrendezésre a hazai állattenyésztés talán legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Az esemény színvonalát emelték és nemzetköziségét erősítették a szarvasmarha fajták show-bírálatában közreműködő külföldi bírók is. Ez azért is fontos, mert azon túl, hogy a fajták versenyeiben a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg értékelésükkel a díjazási sorrendet, lehetőség nyílik a szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi és hazai tapasztalatok cserélhetők ki szakértői észrevételekkel.
A hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztőket összefoglaló egyesület sok éve jó kapcsolatot ápol keleti partnerországaival. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy tenyészállat exportunk legjelentősebb része Románia, Ukrajna és Szerbia felé hagyja el az országot, ami elsősorban nőivarú, másodrészben pedig tenyészbika exportot jelent. Éppen ezért fontos, hogy a rendszeresen megjelenő, külföldi nyelvű szakcikkeken kívül is segítsük a határon túl élő gazdákat, termelésük optimalizálását és szakmai fejlődésüket tekintve. Éppen ezért fogalmazódott meg az alábbi „továbbképzés” ötlete, mely Románia országhatárán túli tenyésztőnk, a Schontal Innovative Agricol telepén valósult meg.
Ezzel a kezdeményezéssel a februári-márciusi időszak ténylegesen a külföldi kapcsolatokról szólt, ugyanis nem csak egyesületünk fogadott szakembereket fajtáink hazájából (melyről már több fórumon beszámoltunk), hanem az egyesület munkatársai is meglátogatták a román határ túloldalán gazdálkodó magyar húsmarha tartókat. A Schontal Innovative Agricol gazdaság az egyesület – országhatárunkon túl gazdálkodó – rendes tagja, akik törzskönyvezési és teljesítmény-vizsgálati munkájukat a hazai technikusok segítségével végzik el.
Két év „karantén sújtotta időszak” után, a legújabb COVID-19 hullám leszálló ágában ismét sikerült országos szakmai programot szerveznie a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének.
Nem vitás, hogy az eseményre nagy volt az igény – hiszen mindkét országrészben több mint 30 gazda jelentkezett a szakmai programra, így nagyjából 70 tenyésztő ismerkedhetett meg a szelekciós szempontokkal, párosítási tervekkel, valamint az egyes „kevésbé kívánatos tulajdonságok kijavítási lehetőségeivel” Hajdúszoboszlón, Városlődön és Nemesvámos mellett. De természetesen nem csak magunkat képezzük külföldi szakemberek „bevetésével”, hanem mi is „informáljuk” partnereinket a fajtáink szelekciós munkáit illetően. Ilyen aspektusból a keleti szomszédunknak, a határon túl gazdálkodó magyar-ajkú húsmarha-tenyésztők körének is fórumot tartottunk.
Az állattenyésztés fejlődését a kezdetektől, egészen a domesztikációtól két nagyon fontos tényező befolyásolta napjainkig. Bár az ősember az állat-ember kapcsolat hajnalán a vadászattól az állatok fogságban történő szaporításáig mit sem tudott erről a két fontos összetevőről, napjainkra az egyik legfontosabb összefüggést kell felfedeznünk, mely e két „elem” kapcsolatával viszonylagosan kiszámíthatóvá teszi az állattenyésztés irányát… Ez a kapcsolat a genotípus-környezet kölcsönhatás.
Tudjuk, hogy a fenotípusos manifesztációt a genotípus és a környezet hatása együttesen alakítja ki (F=G+K) nagyjából 50-50%-os arányban, ám ezt a viszonyszámot sokan vitatják. Annyi bizonyos, hogy eltérő genetikai felépítettségű egyedek adott környezet hatására különbözőképpen reagálnak, valamint azonos genotípusú állatok eltérő viszonyok közt más és más fenotípusos értéket mutatnak. Az előző összefüggés tekintetében könnyen belátható, hogy a termelés volumene és kvalítása mind a genetikával, mind a környezettel nagymértékben befolyásolható.
Érdemes-e belevágni?
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az ágazat helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarha-tenyésztés egyre jobb mutatókkal rendelkezik; mintegy „sikerágazatként” hódít napjainkban is, annak ellenére, hogy az input költségek az utóbbi időben igencsak megnövekedtek. Az utóbbi években ebben a szektorban emelkedett a legjobban az állatlétszám, és a legtöbb új gazda is ebbe a tevékenységbe vágta fejszéjét – noha sokan mondják, hogy jelenleg nem éri meg az ágazat egyik jelentős eleme, a hizlalás.
Sajnos a 2021-es év nem kimondottan az állattenyésztők éveként vonul be a történelembe. Bár a tenyészállat előállítás és forgalmazás nem támasztja alá az előbbi megállapítást – noha az ágazat ezen szektorában is tapasztalható volt egy enyhe visszaesés – a termelési szektor azonban nagyon negatív hangulatban volt kénytelen zárni az évet. Természetesen az előbb leírt megállapítás a húsmarha ágazatra vonatkozik.
TAKARMÁNYÁR EMELKEDÉSEK AZ ÉV ELEJÉN
Már a 2020-as év végén emelkedő pályára léptek a takarmányárak, ami az idei év elején nagy félelmet okozott főként a hízlalásban érdekelt gazdáknak. Sajnos ez nem csak hazánkat, vagy Európát érintette, hanem az egész világ takarmánypiacát felborította.
A mező-, erdő - és vadgazdálkodásban két fő kerítéstípus terjedt el hazánkban, mechanikus és elektromos kerítésrendszereket használ a szakma.
A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerűek, ezek bárki számára egyszerűen telepíthetők, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. A feszített drótfonatos mechanikus kerítések jelentik a megnyugtató megoldást, készülhetnek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó csúszásmentes csomózással készült TORNADO TITAN drótfonat nyújt. A vízszintes huzalsorokat a függőleges kötőszál – amely csak a fej, illetve a lábdróton van hurkolva – metszéspontjaiknál külön anyagú kötőszálakkal létrehozott biztonsági csomó, kapcsolja és rögzíti. Itt a technológia akár 8 méteres oszlop osztásközt említ, azonban az igazán hosszútávon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5-6 méterenként kerül oszlopozásra. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba szerelésre kész hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat).
A 2021-es év harmadik kiállítása a KÁN Egyetemi Napok keretein belül megrendezett régiós állatbemutató volt, ahol a tenyészállatok versenyére nem került sor, fajtabemutatót és küllemi bírálati bemutatót ellenben megtekinthettek az érdeklődők. Az október első hétvégéjén megrendezett eseményen 10 tenyészállattal vonult fel 6 tenyésztő a limousin és a blonde d’Aquitaine fajta képviseletében.
Nagy öröm számunkra, hogy a kiállításon olyan tenyésztők is megjelentek, akik eddig nem hoztak tenyészállatot, így a Döbröközi Mg. Zrt., és a Szilos Farm Kft. képviseletében is mindkét fajta új résztvevőit köszönthettük a bemutatón. Az ünnepélyes díjátadón különdíjat vehettek át a tenyésztők azon tenyésztői munka elismeréseként, amelyet a bemutatott tenyészállataikkal reprezentáltak, illetve az egyesület is különdíjat ajánlott fel a felkészítői munka díjazására.
Az 1991-ben alapított Cont-Eco Kft. az elmúlt évtizedben a vadkár-elhárítás, legeltetéstechnika és vadászkertek létesítése terén figyelemre méltó eredményeket ért el.
A Cont-Eco Kft. 2003 évtől Európa egyik legnagyobb, villanypásztorokat és kellék-anyagokat gyártó cége, a francia LACME kereskedelmi vezérképviseletét látja el, valamint 2005 évtől az angol TORNADO kerítéstermékek gyári raktára és képviselete.
A mikotoxinok másodlagos – Vomitoxin vagy Deoxynivalenol (DON) – metabolitok, amelyeket egyes fonalas gombák termelnek, amelyek képesek toxicitást okozni az állatfajokban és az emberekben is. Magas toxikológiai hatásuk miatt a mikotoxinok jelentős figyelmet kaptak, ami a szigorú jogszabályok meghatározásához vezetett, főleg a gabonák minőségi osztályozásában, mely bevezetett küszöböknek és korlátoknak a beiktatása már érvényes a világ számos területén.
A mikotoxinok nemcsak a gazdaság nyereségét csökkentik – miután a termés minőségének csökkenésével az állati termelékenység is csökken, párhuzamban az egészség veszélyeztetésével –. E cikkben most a mikotoxin szennyezésekre, és azok állatok és emberek egészségére vonatkozó hatásaira kívánunk rámutatni, elsődlegesen ismertetve a betakarítás utáni megelőzési- védekezési rendszereket, valamint az ezek ellenőrzésére alkalmazott kémiai és fizikai módszereket, amelyek lehetővé teszik az I. osztályú gabona minőségi szintjének el-érését és megtartását!
A 2021-es év szeptemberében az állattenyésztés egyik legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás) társrendezvényeként került megrendezésre. A hagyományosan tavasszal kivitelezett rendezvény idén őszre kényszerült a vírushelyzet miatt, azonban a késői időpont lehetővé tette, hogy több szarvasmarha fajta show-bírálatában külföldi bírók közreműködjenek. Ez nem csak azért fontos, mert rendszerint a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg a sorrendet a fajták versenyeiben, hanem azért is, mert lehetőség nyílik a terített asztal melletti szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi tapasztalatok kicserélhetők a hazai észrevételekkel.
A VÍRUSHELYZET UTÁN ISMÉT NEMZETKÖZI BÍRÓK BÍRÁLTAK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
Az idei év második megmérettetése (a debreceni FARMER-EXPO után), az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás társrendezvényeként megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezgazda Napok tenyészállat bírálati versenye volt Hódmezővásárhelyen, ahol 9 limousin és 5 blonde d’Aquitaine tenyészet állatai versenyeztek különböző kategóriákban.
Az idén ünnepli 30. éves jubileumát a Cont-Eco Kerítéstechnikai és Kereskedelmi Kft. Ennek a jeles évfordulónak a kapcsán beszélgettünk a szombathelyi székhelyű vállalat ügyvezető-tulajdonosával, Vargyas Csabával.
Hogyan is kezdődött ez a már több, mint negyedszázados történet?
A céget édesapám, dr. Vargyas Csaba alapította 1991-ben. Ő agrármérnök volt, és a szakmérnöki munkája, valamint a tudományos kutatásai révén a szakmája kiválóságának tartották nemcsak hazánkban, de külföldön is. A tevékenységünket immár 30 éve végezzük folyamatosan korszerű technológiai háttérrel, felkészült, képzett szakembergárdával.
HERBAMIX kutatás-fejlesztés!
Még 2018 őszén döntött úgy a Magyar Államkincstár, hogy a HERBAMIX TRADE Kft. kutatás-fejlesztési projektjét támogatja, amelyekkel olyan probléma-megoldó állatgyógyászati termékeket fejleszt az állattartó gazdák számára, amelyekkel csökkenteni tudják az intenzív állattartás antibiotikum felhasználását. A 2020-as debreceni FARMER-EXPO óta eltelt bő egy évben a HERBAMIX TRADE Kft. a legújabb kutatás-fejlesztési projektjének sikeres befejezésével foglalkozott.
A 2020-as FARMER-EXPO-n a 2018-ban elkezdett és 2019-ben befejezett fejlesztéseiket mutatták be:
- HERBAMIX INDÍTÓ
- HERBAMIX NEVELŐ
- HERBAMIX BEFEJEZŐ
- HERBAMIX SZAPORÍTÓ
- HERBAMIX HASFOGÓ
termékeiket, melyek azóta kivívták az állattartó gazdák elismerését.
Nagy izgalom előzte meg hosszú várakozás után az első szakmai összejövetelt a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének életében. A 2021. évben megrendezett FARMER-EXPO forgatókönyve megegyezett a 2018 és 2019 években szervezett „menetrenddel”, ami a szakmai programokat illeti. Most is a tenyészállat bírálat „vitte el a prímet”, melyre sokan összegyűltek. Ebben az évben először élőben közvetítette az egyesület a szakmai programot a hivatalos közösségi médiacsatornáján, mely mindmáig visszanézhető.
ÚJRA „RANCH TÍPUSÚ” SHOW-BÍRÁLAT
Nagy örömmel üdvözölték a tenyésztők az idén megrendezett FARMER-EXPO kiállítást. Mindenki nagyon várta a hosszú ideig tartó „COVID-presszió” utáni szabad találkozást, az állandósult on-line felületen bonyolódó értekezések helyett az eredeti helyszínen megrendezett, hús-vér állatokkal bemutatott szakmai programot.
A 30. jubileumi Farmer Expo rendezvényeinek sorában a lovas programok megszervezése különös figyelemmel történt, hiszen az esemény súlya és a lovas programok húzó szerepe ezt indokolttá tette.
20 kiállító, 86 kiállított lovat mutatott be, a versenyeken pedig közel 80 ló mérte össze tudását és további 15 egyed vett részt a közönségprogramokban. A gördülékeny lebonyolítás érdekében több mint 100 fő igyekezett munkájával a közönség igényeit kiszolgálni.
Az EU H2020 NUTRIMAN CSA projekt (H2020 szerződésszám 818470) 2021. szeptember 30-án befejeződik.
Az EU mezőgazdasági tápanyagok agráripari újra hasznosításának egyedi és specifikus NUTRIMAN tematikus hálózatának bővített fenntartása és szervezése 2031-ig folytatódik, melynek uniós központja a Fejér megyei Kajászó BIOFARM Agrár Kutató Állomáson található. Honlap: www.3Rbiofarm.com
A tejtermelő telepeken jól ismert, hogy a testkondíció pontozás nagyon hasznos eszköz a telepirányítás kezében. Az állatorvosok és takarmányozási szakemberek által is rendkívül fontosnak tartott testkondíció méréssel kapcsolatban számos kutatás és tanulmány készült világszerte, melyek bizonyítják, hogy a testzsír-tartalom ellenőrzése és kezelése kritikus fontosságú a jó termékenység, a magas tejhozam és az állategészség néha ellentétes céljainak eléréséhez.
A nagy gyakorlatot igénylő és időigényes – éppen ezért egy laktációs ciklus alatt csak néhány alkalommal elvégzett – emberi szemre-vételezés helyett a DeLaval BCS testkondíció pontozó kamera naponta pontos értékelést ad az állatok állapotáról, amely a gazdaság számítógépén közvetlenül megtekinthető. A DeLaval BCS testkondíció pontozó rendszer két fő komponensből áll: a kamerából, amely 3D-s képet készít minden egyes tehénről, és a speciális szoftverből, amely a DelPro Farm Manager telepirányítási programhoz kapcsolódik.
A hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztők végre elmondhatják (ami már nagyon régóta a tenyésztésszervezés vágya), hogy tenyésztői döntéseiket mért, megbízható teljesítményvizsgálati adatok alapján hozhatják meg. Közép-Európai országban hasonló mérési rendszert kevés országban találunk (ha találunk egyáltalán), nyugaton is inkább a pontokon alapuló becslési eljárások fordulnak elő. Magyarországon a küllem értékelésére az összes húsmarha-fajta esetén a küllemi bírálati pontozást használják, a limousin és blonde d’Aquitaine egyedek esetében azonban 2021-ben már rendelkezésre áll a „méretfelvételek által leírt küllem” – persze a legfontosabb értékmérő tulajdonságok tekintetében.
AZ IDEI ÚJÍTÁS „INDÍTÉKA”
2020 novemberében az egyesület Szak-bizottsága ülésén egységesen megszavazta azokat a változásokat, amelyek a teljesítményvizsgálat megújítását, és ezzel korszerű adatgyűjtési eljárást eredményeztek. Erre azért volt szükség, mert az egyesület – pár évvel ezelőtt látva a hazai limousin és blonde d’Aquitaine fajták létszámnövekedését – felismerte az általa törzskönyvezett fajták minőségi előrehaladásának szükségszerűségét a nemesítésben. Mivel a vezetőség és a törzstenyésztők nagy része is elkötelezett a két fajta nemesítésében, megszületett az alapelv; – nem elég a létszámnövekedés, a minőségi előrehaladás is nélkülözhetetlen. A minőségi előrehaladáshoz hatékony szelekció szükséges, amely csak megbízható, mért teljesítményvizsgálati adatok alapján lehetséges. Itt ezt a két szót kiemelten ki kell hangsúlyozni: „MÉRT”, és „MEGBÍZHATÓ”. A teljesítményvizsgálat átszervezése után büszkén állapíthatjuk meg 8 hónapnyi munka után, hogy az „egykor tenyésztők önbevallása alapján leadott súlyok”, mint teljesítményvizsgálati „kiindulópont” a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők egyesülete tenyésztésszervezési programjában: már a múlté!
Még nem késő tenyészbikát vásárolni mindazoknak, akik támogatást szeretnének igényelni szeptemberben, az idén is elérhető „tenyészbika beállítás de minimis támogatás” igénybevételével. A nyár első felében még elég nagy csend volt jellemző a piacra, most azonban elindultak a vásárlások. Mivel az Agrárminisztérium által tervezett változtatások a célegyenesben vannak – bár ennek kihirdetése még nem történt meg – sokan vásárolnak fiatal minősített tenyészbikát, mert a változások érvénybelépésével kizárólag ezekre az egyedekre lehet majd felvenni a támogatást. Tekintettel arra, hogy a kínálat csak kismértékben nő, így most a tavalyihoz képest jóval kevesebb túligénylésre számítanak a szakmai szervezetek.
AZ IDEI TENYÉSZBIKA KÍNÁLAT
Az olvasóközönség már bizonyára tisztában van vele, hogy a 41/2019. (VIII. 30.) AM rendelet a tenyészbika tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról az aktuálisan támogatott év – jelen esetben a 2021-es év – szeptemberében nyílik meg, elektronikus felületen. A kérelmeket szeptember 1. és 20. között lehet elektronikusan benyújtani az Államkincstár oldalán, azonban a rendelet szövege szerint „ebben az időpontban a kérelmet megelőző időszakban tenyésztésbe állított tenyészbikák után lehet támogatást igényelni.” A kérelmet megelőző időszak pedig (szintén a rendelet szövege szerint) a tárgyévet megelőző év szeptember 1. és tárgyév augusztus 31. közötti időszak (jelen esetben 2020 szeptember 1. és 2021 augusztus 31. közötti periódus).
Közösség
Üzemeltetés
Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget.