| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A bizalom kiépítése az első kapavágásnál kezdődik.
Az élelmiszeripar és élelmiszer termékgyártás origója nem más, mint a termőföld, az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, mely napjainkban egyre inkább a megújult fogyasztói igények és érdeklődés középpontjába kerül. A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre. Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az információk nem elérhetőek a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.
A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1 százalékkal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg a 2017. évit. – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából.
2018-ban az előző évhez képest a növénytermesztés kibocsátásának volumene 1,8 százalékkal nőtt az első előzetes adatok szerint. A gabonafélék kibocsátása összességében 5 százalékkal lett nagyobb.
Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.
Az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de megemelt támogatási kerettel kívánja meghirdetni az Agrárminisztérium (AM) a 2018 végén kifutott támogatási program helyébe tervezett, 2025-ig tartó állatjóléti támogatást – közölte a tárca. Az ügyben már áprilisban megkezdték a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. A tavaly év végén véget ért program 2007 óta nemzeti forrásból működött.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége új elnöke – egyben a NAK alelnöke –, Zászlós Tibor szerint az innovatív szemlélet mellett az összefogást is erősíteni kell a különböző egyesületek között, hiszen nemzetközi szinten csak akkor őrizheti meg eddig elért eredményeit az ágazat, ha közös célok mentén dolgoznak.
Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.
A növénytermesztők számára a tavalyi év legnagyobb kihívása az időjárás volt: 2018 elején rengeteg csapadék esett, így a szántóföldi növénytermesztők a szokásosnál két héttel később láthattak hozzá a tavaszi munkákhoz. Áprilisban és májusban viszont a rekordmeleg felgyorsította a növények fejlődését.
A rendkívüli időjárás nyáron is folytatódott: augusztustól Európa nagy részén aszály volt. A meleg miatt az őszi betakarítási munkák is korábban kezdődtek. Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke büszke arra, hogy jóformán nem kellett szárítani a kukoricákat, holott egy hónappal hamarabb befejezték a betakarítási munkákat. Mint mondta, egy hónappal hamarabb elvégezték a vetési munkákat, ezt a száraz talajok rendkívül nehézzé tették. Nehéz volt vetőágyat készíteni, és a kollégák nagyon megszenvedtek a rendkívüli száraz időjárással – tette hozzá. A szélsőséges időjárás ellenére a szántóföldi növénytermesztők jó évet zártak. Az őszi betakarítású növényeknél átlagos, vagy picivel átlag fölött termeltünk; ezzel nagyon meg lehetünk elégedve ilyen időjárási körülmények mellett, ez egy jó közepes év volt a szántóföldi növénytermesztés életében. – ismertette a GOSZ elnök.
Az idei év novemberében Bikalon került megrendezésre a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. hagyományos éves hazai workshopja. A rendezvény címe „Genetikai fejlesztéseink és az állategészségügyi kockázatok a közép-európai régióban” már mutatta, hogy számos, a sertéstenyésztőket a napi munkájuk során érintő téma kerül megvitatásra, mely magyarázta a rendezvény iránti igen nagy érdeklődést is. A rendezvényre nemcsak hazánkból, de Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából is jöttek érdeklődők.
Az első előadás a globális trendekről és a Topigs Norsvinnak erre adott válaszairól szólt. Ma az állati fehérje iránti igény egyre növekszik, míg az ennek előállítását szolgáló erőforrások folyamatosan csökkenek. Ilyen körülmények között nagy jelentőséggel bír, hogy egy tenyésztő cég milyen kutatásokra és fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt és milyen irányokat jelöl ki a vonalai fejlesztésénél.
Továbbképzést hirdet a húsgalamb-tenyésztés iránt érdeklődők számára a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
A 2019. januárra tervezett szakmai program az egyetemi alapképzésben oktatott haszongalamb-tenyésztés tantárgy tematikájára épül. Az értékmérőktől a tartástechnológián, a takarmányozáson, a különböző fajtákon és a genetikai ismereteken keresztül egészen az állategészségügyi ismeretekig, a húsgalambtenyésztés minden tényezőjére kiterjed a debreceni agrárkar tervezett továbbképzése.
A jövőben is a genetikailag nem módosított szója termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budapesten tartott Szója fórumon.
A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.
Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének frissen megválasztott elnöke.
Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetégének küldöttgyűlésén, Herceghalmon. Hangsúlyozta, a jogszabályban nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos fajták védelmére, megőrzésére. A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást. Kiemelte azt is, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik. Dr. Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére.
Az Óvártej Zrt. másfél milliárd forintos fejlesztésű új üzemcsarnokát adta át Mosonmagyaróváron az agrárminiszter. A tárca pedig továbbra is segíti a hazai sajtkészítést is.
Hazánk mezőgazdasági lehetőségeinek és az évszázados gazdálkodási hagyományok megőrzésének köszönhetően a tejtermelésben mára Európa élvonalába tartozunk – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt. üzemcsarnokának avatásán. Dr. Nagy István beszédében arra emlékeztetett, hogy Mosonmagyaróváron 115 évvel ezelőtt kezdődött el a sajtgyártás. A miniszter szerint a fejlesztés nemcsak az Óvártej Zrt, a város, hanem az ágazat számára is fontos lépés. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az iparágat érintő nehézségek ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-ágazat helyzetét. Hozzátette: az állatállomány száma 2011 óta rendületlenül növekszik, a felvásárolt tehéntej minőségén túl, a mennyiségében is jelentős pozitív változás látható.
A Vidékfejlesztési Program pályázatai komoly lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az uniós források felhasználásával a termelés, a feldolgozás, a piacra jutás erősödjön és a hazai sajtkészítés méltó helyet töltsön be az ágazatban - mondta Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az Agrárminisztérium fontosnak tartja a hagyományos ízek megtartását, átörökítését, elsősorban az ezt elősegítő támogatásokkal és jogszabályok létrehozásával. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a fogyasztókat elkötelezetté tegyük az egészséges, jó minőségű magyar tej és tejtermékek vásárlása iránt - hangsúlyozta köszöntőjében a szaktárca államtitkára.
Idén is hozzájárul a mezőgazdaság a GDP növekedéséhez. Ezt elsősorban a szántóföldi növénytermesztés jó éve alapozta meg.
A mezőgazdaság várhatóan idén is jelentősen hozzájárul a hazai gazdaság egészének növekedéséhez – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Balatonfüreden, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) konferenciáján. Dr. Feldman Zsolt kiemelte, a mezőgazdaság teljesítményének a növekedése elsősorban a kukorica, a repce, az alma és a baromfi ágazatoknak köszönhető.
Együttműködés jött létre október közepén az osztrák Pöttinger és a szolnoki Magtár Kft. között.
A szolnoki székhelyű Magtár Kft. 30 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, pótalkatrész-ellátással, valamint az értékesített gépek teljes körű szervizelésével. A vállalat alapítása óta minőségi termékeket forgalmaz, és biztos háttérszolgáltatást nyújt. A cég minden méretű mezőgazdasági vállalkozás részére kínál a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges gépeket.
A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárminisztériumban megrendezett szakmai fórumon. Dr. Feldman Zsolt hozzátette, a magyar húsmarha ma döntően külföldön kel el.
A hazai húsmarha állomány az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett, mára meghaladta a 300 ezres létszámot, amelynek több mint a fele tehén. Az állomány döntő részben családi gazdaságok kezében van – fogalmazott Dr. Feldman Zsolt -, az ágazat szervezettsége ugyanakkor még messze elmarad a kívánatostól, amelyen változtatni kell. A magyar húsmarhának jó piaca van, túlnyomó részt külföldön talál vevőre. A mezőgazdaságért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy idehaza a marhahús fogyasztás elmarad az uniós átlagtól, ennek növelése előnyös lenne a fogyasztónak és biztos piacot adna a termelőknek.
Mintegy 9 milliárd forint értékű vállalati beruházásaként új üzemet épített a Bunge Zrt. a martfűi gyárában, ahol hazai alapanyagból magas fehérjetartalmú, GMO-mentes termelésnél felhasználható, napraforgó-alapú növényi takarmány-alapanyagot állítanak elő, és forgalmaznak SunPro márkanéven.
A Bunge Zrt. vezetőjének tájékoztatása szerint a beruházás két évvel ezelőtt indult és a tervek szerint több mint 10 milliárd forint árbevételt generál majd éves szinten. A beruházással tovább erősödött a Bunge martfűi jelenléte, az új üzemben 21 új munkahely jött létre.
Mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új vidékfejlesztési pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium (AM), a pályázatok az élelmiszer-feldolgozás és a borászat, az ökológiai gazdálkodás, valamint a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakításának támogatását szolgálják – közölte a szaktárca.
Tájékoztatásuk szerint a kiírással újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati forrással számolhatnak azok, akik ökológiai gazdálkodást folytatnak. Hozzátették, hogy 2016-ban az irányító hatóság közel 2200 kérelmet támogatott, 62 milliárd forint értékben ezen a területen.
Átadták a Bábolna TETRA Kft. baromfi-genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban. Itt olyan új hibridek kitenyésztésén dolgoznak, amelyek jobban tűrik a magasabb környezeti hőmérsékletet és különleges krémszínű tojásokat adnak.
A Bábolna TETRA Kft. 2014-ben a Vas megyei Uraiújfalu község határában csaknem kétmilliárd forintos beruházással, a Darányi Ignác Terv 769 millió forintos pályázati forrásának felhasználásával építtette meg baromfikeltető üzemét. A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. a világ tojóhibrid nemesítésének egyik meghatározó szereplője. Sikereik alapja a cég vezetői szerint az az 50 éve konzekvensen folyó genetikai munka, melynek érdekében, különösen az elmúlt tíz évben, több kutatási-infrastrukturális fejlesztés is történt.
Megjelent a VP4-11.1.-11.2.-18 kódszámú, ,,Ökológiai gazdálkodásra való áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című pályázat.
Az ökológiai gazdálkodást folytató vagy arra átálló gazdálkodók számára 2018. október 29-én új pályázati felhívás jelent meg. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 12 milliárd forint. A támogatott kérelmek darabszáma várhatóan 900 lehet.
Közösség
Üzemeltetés
