Agrárvilág

Partnereink

A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-vel. A programot több mint 600 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A mintegy 940 millió forintos összköltségvetésű projekt célja tudományosan megalapozott diagnosztikai eljárás kidolgozása az állattenyésztés számára, ehhez kapcsolódóan kiegészítő takarmányok fejlesztése és azok fiziológiai hatásának diagnosztikai vizsgálata.

Bővebben...

A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be - mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a 12. Budapesti Mangalicafesztivál hivatalos megnyitóján.

Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése. Dr. Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Meg kell becsülni azokat a genetikai örökségeket, amelyekkel rendelkezünk - mutatott rá.

Bővebben...

Kacsa- és libafeldolgozót avattak Mélykúton

2019. február 18., hétfő 08:31 Kategória: Állattenyésztés

Felavatták és üzembe helyezték a Bács-Kiskun megyei Mélykúton a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. új gyárát. A beruházás 40 millió euróba került.

Kiss István, a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke köszöntőjében kifejtette: 2013-ban döntöttek a beruházás megindításáról, az alapkőletétel 2017-ben történt meg, és bő egy év alatt megvalósult a projekt, létrejött Európa egyik legkorszerűbb víziszárnyas-vágóhídja. A fő cél a kapacitásbővítés és hatékonyságnövelés volt. A 8,5 hektáros telken létrejött új üzem vágási kapacitása naponta 50 ezer kacsa vagy 25 ezer liba. Az üzemben a legújabb technológiákat alkalmazzák: létrehoztak egyebek mellett egy egyedi logisztikai központot egy számítógép-vezérlésű hűtőházzal.

Bővebben...

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez. 

Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.

Bővebben...

A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.

Bővebben...

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron csaknem 10 milliárd forintból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a francia tulajdonú cég 8,17 milliárd forintos befektetését a kormány további 1,63 milliárd forinttal segíti. Az állami támogatást azzal indokolta, hogy az új üzem magasan képzett alkalmazottaknak fog munkát adni és innovatív technológiát hoz Magyarországra.

Bővebben...

A bizalom kiépítése az első kapavágásnál kezdődik.

Az élelmiszeripar és élelmiszer termékgyártás origója nem más, mint a termőföld, az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, mely napjainkban egyre inkább a megújult fogyasztói igények és érdeklődés középpontjába kerül. A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre. Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az információk nem elérhetőek a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.

Bővebben...

Növekedett a mezőgazdasági kibocsátás értéke

2019. január 18., péntek 09:42 Kategória: Állattenyésztés

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1 százalékkal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg a 2017. évit. – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatójából.

2018-ban az előző évhez képest a növénytermesztés kibocsátásának volumene 1,8 százalékkal nőtt az első előzetes adatok szerint. A gabonafélék kibocsátása összességében 5 százalékkal lett nagyobb.

Bővebben...

Több forrás juthat állatjóléti támogatásra

2019. január 16., szerda 14:56 Kategória: Állattenyésztés

Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.

Az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de megemelt támogatási kerettel kívánja meghirdetni az Agrárminisztérium (AM) a 2018 végén kifutott támogatási program helyébe tervezett, 2025-ig tartó állatjóléti támogatást – közölte a tárca. Az ügyben már áprilisban megkezdték a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. A tavaly év végén véget ért program 2007 óta nemzeti forrásból működött.

Bővebben...

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége új elnöke – egyben a NAK alelnöke –, Zászlós Tibor szerint az innovatív szemlélet mellett az összefogást is erősíteni kell a különböző egyesületek között, hiszen nemzetközi szinten csak akkor őrizheti meg eddig elért eredményeit az ágazat, ha közös célok mentén dolgoznak.

Nemcsak veszélyt, lehetőségeket is rejt magában az állattenyésztésre vonatkozó új szabályozás – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) nemrég megválasztott elnöke. November elsejétől minden tagállamban, így hazánkban is alkalmazni kell az új európai uniós irányelv rendelkezéseit. A módosítás liberalizálja a piacot, így a tenyésztőszervezetek bármely országban megjelenhetnek.

Bővebben...

A növénytermesztők számára a tavalyi év legnagyobb kihívása az időjárás volt: 2018 elején rengeteg csapadék esett, így a szántóföldi növénytermesztők a szokásosnál két héttel később láthattak hozzá a tavaszi munkákhoz. Áprilisban és májusban viszont a rekordmeleg felgyorsította a növények fejlődését.

A rendkívüli időjárás nyáron is folytatódott: augusztustól Európa nagy részén aszály volt. A meleg miatt az őszi betakarítási munkák is korábban kezdődtek. Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke büszke arra, hogy jóformán nem kellett szárítani a kukoricákat, holott egy hónappal hamarabb befejezték a betakarítási munkákat. Mint mondta, egy hónappal hamarabb elvégezték a vetési munkákat, ezt a száraz talajok rendkívül nehézzé tették. Nehéz volt vetőágyat készíteni, és a kollégák nagyon megszenvedtek a rendkívüli száraz időjárással – tette hozzá. A szélsőséges időjárás ellenére a szántóföldi növénytermesztők jó évet zártak. Az őszi betakarítású növényeknél átlagos, vagy picivel átlag fölött termeltünk; ezzel nagyon meg lehetünk elégedve ilyen időjárási körülmények mellett, ez egy jó közepes év volt a szántóföldi növénytermesztés életében. – ismertette a GOSZ elnök.

Bővebben...

Az idei év novemberében Bikalon került megrendezésre a Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. hagyományos éves hazai workshopja. A rendezvény címe „Genetikai fejlesztéseink és az állategészségügyi kockázatok a közép-európai régióban” már mutatta, hogy számos, a sertéstenyésztőket a napi munkájuk során érintő téma kerül megvitatásra, mely magyarázta a rendezvény iránti igen nagy érdeklődést is. A rendezvényre nemcsak hazánkból, de Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából is jöttek érdeklődők.

Az első előadás a globális trendekről és a Topigs Norsvinnak erre adott válaszairól szólt. Ma az állati fehérje iránti igény egyre növekszik, míg az ennek előállítását szolgáló erőforrások folyamatosan csökkenek. Ilyen körülmények között nagy jelentőséggel bír, hogy egy tenyésztő cég milyen kutatásokra és fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt és milyen irányokat jelöl ki a vonalai fejlesztésénél.

Bővebben...

Húsgalamb tenyésztői képzés indul Debrecenben

2018. december 13., csütörtök 11:49 Kategória: Állattenyésztés

Továbbképzést hirdet a húsgalamb-tenyésztés iránt érdeklődők számára a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

A 2019. januárra tervezett szakmai program az egyetemi alapképzésben oktatott haszongalamb-tenyésztés tantárgy tematikájára épül. Az értékmérőktől a tartástechnológián, a takarmányozáson, a különböző fajtákon és a genetikai ismereteken keresztül egészen az állategészségügyi ismeretekig, a húsgalambtenyésztés minden tényezőjére kiterjed a debreceni agrárkar tervezett továbbképzése.

Bővebben...

A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést

2018. december 12., szerda 12:20 Kategória: Állattenyésztés

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budapesten tartott Szója fórumon.

A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.

Bővebben...

Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének frissen megválasztott elnöke.

Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetégének küldöttgyűlésén, Herceghalmon. Hangsúlyozta, a jogszabályban nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos fajták védelmére, megőrzésére. A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást. Kiemelte azt is, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik. Dr. Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére.

Bővebben...

Az Óvártej Zrt. másfél milliárd forintos fejlesztésű új üzemcsarnokát adta át Mosonmagyaróváron az agrárminiszter. A tárca pedig továbbra is segíti a hazai sajtkészítést is.

Hazánk mezőgazdasági lehetőségeinek és az évszázados gazdálkodási hagyományok megőrzésének köszönhetően a tejtermelésben mára Európa élvonalába tartozunk – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt. üzemcsarnokának avatásán. Dr. Nagy István beszédében arra emlékeztetett, hogy Mosonmagyaróváron 115 évvel ezelőtt kezdődött el a sajtgyártás. A miniszter szerint a fejlesztés nemcsak az Óvártej Zrt, a város, hanem az ágazat számára is fontos lépés. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az iparágat érintő nehézségek ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-ágazat helyzetét. Hozzátette: az állatállomány száma 2011 óta rendületlenül növekszik, a felvásárolt tehéntej minőségén túl, a mennyiségében is jelentős pozitív változás látható.

Bővebben...

A Vidékfejlesztési Program pályázatai komoly lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy az uniós források felhasználásával a termelés, a feldolgozás, a piacra jutás erősödjön és a hazai sajtkészítés méltó helyet töltsön be az ágazatban - mondta Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az Agrárminisztérium fontosnak tartja a hagyományos ízek megtartását, átörökítését, elsősorban az ezt elősegítő támogatásokkal és jogszabályok létrehozásával. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a fogyasztókat elkötelezetté tegyük az egészséges, jó minőségű magyar tej és tejtermékek vásárlása iránt - hangsúlyozta köszöntőjében a szaktárca államtitkára.

Bővebben...

Szépen teljesít az ágazat

2018. december 12., szerda 12:08 Kategória: Állattenyésztés

Idén is hozzájárul a mezőgazdaság a GDP növekedéséhez. Ezt elsősorban a szántóföldi növénytermesztés jó éve alapozta meg.

A mezőgazdaság várhatóan idén is jelentősen hozzájárul a hazai gazdaság egészének növekedéséhez – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Balatonfüreden, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) konferenciáján. Dr. Feldman Zsolt kiemelte, a mezőgazdaság teljesítményének a növekedése elsősorban a kukorica, a repce, az alma és a baromfi ágazatoknak köszönhető.

Bővebben...
: