Agrárvilág

Partnereink

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten.

A miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is tette hozzá.

Bővebben...

Hungarikum lehet a gönci barack

2019. március 13., szerda 14:16 Kategória: Élelmiszerbiztonság

A gönci térség kitűnő példája lehet annak, hogyan képes egy régió a saját értékeit középpontba állítva és kiaknázva felemelkedni. A gönci barack köré szerveződött, a falvak és a vállalkozások összefogásával létrejövő kezdeményezés célja, hogy a hamarosan hungarikummá váló kajszi feldolgozása olyan gasztrológiai, kulturális és turisztikai folyamatokat indítson el, amelyek munkát és megélhetést biztosítanak az itt élőknek – mondta el Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Pálinkás Gönci Gasztrofesztivál keretében rendezett szakmai napon.

A Gönc és Térsége Fejlesztéséért és Kultúrájáért Alapítvány és a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium, a Pálinkavédjegy-rendszer üzemeltetője által rendezett konferencián szó esett még többek között a pálinka jogi szabályozásáról, a Kiváló Magyar Élelmiszer minősítésről és a Pálinkavédjegy-rendszerről is.

Bővebben...

A bizalom kiépítése az első kapavágásnál kezdődik.

Az élelmiszeripar és élelmiszer termékgyártás origója nem más, mint a termőföld, az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, mely napjainkban egyre inkább a megújult fogyasztói igények és érdeklődés középpontjába kerül. A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre. Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az információk nem elérhetőek a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.

Bővebben...

A magyar méhészet óriási szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a vidék népességmegtartó erejében, valamint az ökológiai egyensúly megtartásában – mondta az agrárminiszter Gödöllőn, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán.

Dr. Nagy István az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) XI. kongresszusán, a gödöllői Szent István Egyetemen elmondta, nem elég jó minőséget előállítani, azt el is kell adni, lehetőleg belföldön. A hazai boltokban, valamint a termelőktől közvetlenül megvásárolható mézek biztonságosak, antibiotikum- és GMO-mentesek, káros anyagot nem tartalmaznak – tette hozzá.

Bővebben...

Az Ipar 4.0 révén óvatos becslések alapján is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Most az élelmiszeriparon a sor, hogy a már meglévő technológiákat ésszerűen alkalmazza sajátos feladataira – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Szent István Egyetemen tartott „FoodConf” című nemzetközi konferencián, amelynek kiemelt témája volt az Ipar 4.0 az élelmiszerszektorban, ezen belül pedig szó esett az élelmiszergyártás, -logisztika, -kereskedelem, -biztonság és a táplálkozás témakörökről is.

Zsigó Róbert előadásában elmondta: a 2015-ben elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégia is megfogalmazta, hogy Magyarország nemzeti érdeke a hazai lakosság egészséges, biztonságos és megbízható élelmiszer ellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásokból biztosítani. A tárca meghatározó célja a lehető legmagasabb hozzáadott értéket itthon előállítani, és a hazai szükségletet meghaladó élelmiszerek exportjával javítani a nemzetgazdaság helyzetét.

Bővebben...

2018. október 5-én hatályba lépett az afrikai sertéspestis miatt a mangalicasertés-ágazatot sújtó gazdasági veszteségek részleges ellentételezéséhez nyújtott jövedelempótló támogatásról szóló rendelet, amely alapján a mangalicát tenyésztők legfeljebb 70 000 forint/állategyed mértékű támogatásban részesülhetnek. A támogatási kérelmeket 2018. október 10. és 25-e között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz.

A rendkívül magas genetikai értéket képviselő, őshonos mangalica termékek iránti kereslet ideiglenes visszaesése és az afrikai sertéspestis betegség elterjedésének megakadályozása érdekében tett kötelező védekező intézkedések gazdasági terhet róttak a mangalicatartókra.

Bővebben...

A Boehringer Ingelheim elkötelezett az állatokat érintő fertőző betegségek leküzdésében és megelőzésében, ezért a Boehringer Ingelheim Állatorvosi Közegészségügyi Központja (Veterinary Public Health Center, VPH) az egészségügyi hatóságokkal, kormányokkal és a nem kormányzati szervezetekkel működik együtt, és a gyógyszeripar legnagyobb oltóanyag portfóliójával rendelkezik a kormányzatok által szabályozott módon kezelt betegségekkel szemben.

A VPH Központ víziója

Az állatok fertőző betegségeinek járványszerű kitörései nemcsak gazdaságromboló hatásúak, hanem veszélyeztetik a világ élelmiszer-ellátásának biztonságát is. Néhány betegség – például a veszettség – közvetlen befolyást gyakorol az emberiség egészségére. Eredendően ezek miatt állították fel a Boehringer Ingelheim VPH Központját, melynek víziója, hogy kormányok és lakossági ügyfelek preferált partnere legyen, lehetővé téve számukra azon állati betegségek megelőzését és kontrollálását, melyek globális közegészségügyi és szociális hatással bírnak.

Bővebben...

A kutatásközpontú gyógyszeripari vállalat, a Boehringer Ingelheim nagyon sikeres 2017-es pénzügyi évre tekinthet vissza. A nettó árbevétel növekedéséhez minden üzletág hozzájárult. A K+F kiadások meghaladták a 3 milliárd eurót.

„Mind a humán mind az állategészségügyi gyógyászat terén még mindig több kérdés van, mint válasz. Szeretnénk továbbra is minden erőfeszítést megtenni azért, hogy a kutatásban rejlő kihívásokkal szembenézzünk. A K+F-be történő befektetések magas aránya ezért jól tükrözi a vállalat identitását.” – mondta el az igazgatótanács elnöke, Hubertus von Baumbach.

Bővebben...

A nagy állatlétszámmal üzemelő állattartó telepek sokféle hatást gyakorolnak a környezetre. Az állattartás fő környezetvédelmi hatásai az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, az állatok takarmányt fogyasztanak és emésztenek, majd a felesleget ürítik, ennek következményeként keletkezik a tápanyagokban gazdag trágya.

A trágyából eredő emissziók vizsgálata során a figyelem középpontjában hosszú idő óta az ammónia, valamint a N és P kibocsájtások állnak. Az ammónia jelentős mennyiségben megtalálható az állattartó épületek levegőjében, a koncentráció műszerekkel is kiválóan mérhető, de jellegzetes szaghatása miatt ezek nélkül is jól behatárolható a mennyisége:

Bővebben...
: