| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Együttműködésre ösztönözzük és biztatjuk a zöldség- és gyümölcstermelőket, hiszen közös fellépéssel nagyobb eséllyel érhetnek el olyan felvásárlási árat, amely biztosítja a megélhetésüket. Az integráció mellett a kiszolgáltatottságot mérséklő, a betakarítási szezon előtt megkötött írásbeli szerződés nyújthat további biztonságot a termelőnek a felvásárlóval szemben – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) évzáró konferenciáján.
Dr. Feldman Zsolt a termelői integráció és a szerződéskötés fontosságáról, az állami ösztönző és kényszerítő eszközök lehetőségéről is beszélt előadásában. Megemlítette, hogy Magyarországon 2018-ban több tízezer gazdálkodó 184 ezer hektáron 2 444 ezer tonna zöldség-gyümölcsöt termelt. Jelenleg 65 zöldség-gyümölcs termelői szervezet működik az országban, a termelői szervezettség aránya mindössze 16,18 százalék. A minisztérium ebben a jelentős méretű ágazatban a piacszabályozás eszközeivel is szeretné segíteni a termelőket értékesítési tevékenységükben. A kiszámíthatóságot, a biztonságot erősíti az ezévi rendelkezés, amely az ipari alma-és meggy felvásárlók számára kötelezővé teszi az írásbeli szerződéskötést a termelőkkel. A szerződésnek rögzítenie kell a beszállított termékekért fizetendő árat is vagy egy olyan árképletet, amely alapján a felvásárlási ár a termelő számára is előrelátható módon kalkulálható a szezonban. Ezeket a szerződéseket meggy esetében legkésőbb május 15-ig, alma esetében legkésőbb augusztus 1-ig kell megkötni. Fontos, hogy ezek a kötelező szerződések a feldolgozásra szánt gyümölcsök értékesítésében résztvevő minden szereplőre, azaz a kereskedelemre is vonatkoznak.
A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Dr. Nagy István agrárminiszter mutatta be.
A miniszter kijelentette, hogy "ha növelni akarjuk baromfitermék-kibocsátásunkat, a több évtizede épült baromfitartó telepek korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen". A stratégia szerint érdemi piaci lehetőséget kínál, hogy – a legutóbbi nyugat-európai állatjóléti trendeknek megfelelve – a külpiacokon az egységnyi területen felnevelhető állatszámot a következő 1-3 évben legalább 20 százalékkal csökkentik, új állattartó telep létesítését pedig környezetvédelmi okokból nem engedélyezik. A hazai koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van, ahol 5 év alatt 40-45 százalékos növekedést is el lehetne érni, ami 75-80 milliárd forintos többlet árbevételt is jelentene.
Új laboratóriumot adtak át a Mádi Bor Akadémián. A Debreceni Egyetem kutatóhelyén a legmodernebb analitikai eszközök segítségével vizsgálják a szakemberek a térség borainak élettani hatásait. A 250 millió forint értékű, nagy teljesítményű eszközök beszerzését állami támogatással finanszírozta a Debreceni Egyetem.
Az egyetemi tudást állítjuk a mádi borászat és a településfejlesztés szolgálatába – jelentette ki Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a Mádi Bor Akadémia Kutató Laboratóriumának ünnepélyes megnyitóján a Borsay Kastélyban. 2018-ban Két olyan ingatlan is az egyetem vagyonkezelésébe került – a Borsay Kastély és a Grossmann Ház –, ami nagy mértékben segíti az intézmény és a mádi térség közös célkitűzéseinek elérését. A Debreceni Egyetem regionális intézményként Nyíregyházán, Karcagon, Kisújszálláson, és a határon túl is jelen van, a jövőben pedig Mádon is egyre többször fog feltűnni, egyebek mellett a kastély ad otthont a jövő évi kancellári konferenciának – sorolta Dr. Bács Zoltán.
A precíziós mezőgazdasággal kapcsolatban hat kar részvételével végeznek kutatásokat a Debreceni Egyetemen a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében.
A „Vízzel kapcsolatos kutatások” tématerületben mintegy 50 oktató, kutató dolgozik. A projekt fő kutatási területe többek között a szántóföldi növénykultúrák öntözése, a különböző növénykultúrák minőségi vízháztartásának optimalizálása a klíma változásával összhangban, a nitrogén-tartalmú műtrágyák talajvízre gyakorolt hatásainak vizsgálata, a precíziós mezőgazdaság fejlesztése. A kutatók vizsgálják a precíziós szántóföldi termesztéstechnológiák fejlesztését, az aszály és belvízi jelenség előfordulásának térségi értékeléséhez a távérzékelt és földi adatokat, kutatják a növénykultúrák precíziós víz- és energiatakarékos technológiai fejlesztését, a belvizek mennyiségi és minőségi elöntéskockázatának csökkentését a vállalati igényeknek megfelelően. A vállalati projektek hozzájárulnak a kutatási területben vállalt feladatok pénzügyi kivitelezéséhez és az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságához.
Ha egy-egy szakmai újság lelkes olvasója rápillant a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének taglétszámbeli, valamint tehénlétszám tekintetében megfigyelhető növekedési ütemére, joggal teheti fel a kérdést; vajon mely fajtánál látható még hazánkban ilyen mértékű növekedés? A válasz egyszerű: egyiknél sem! Ebből a megállapításból máris következik a második kérdés: De mi lehet ennek a páratlan növekedési ütemnek a titka? Erre a kérdésre már nem olyan egyszerű válaszolni. Mi mégis megpróbálunk a következő pár fejezetben elfogadható magyarázatot adni erre a nem mindennapi eredményre.
Egy-egy fajta elterjedéséhez két nagyon fontos tényező kell. Először is kell egy jó piac, mégpedig olyan, ahol az állatok jól eladhatók. Emellett nélkülözhetetlen egy hatékony összefogás, amely kifejezetten ezt a fajtát menedzseli, nemcsak a piacon, hanem termelői és tenyésztői szinten is.
A vízgazdálkodást és a szélsőséges időjárási jelenségek okozta kockázatok mérséklését segítő monitoringrendszert alakítottak ki uniós támogatással a Dél-Alföldön és Vajdaságban.
Dr. Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának adjunktusa a kétéves program eredményeit bemutató konferencián elmondta, a klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek.
Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát – mondta el sajtótájékoztatóján Dr. Nagy István agrárminiszter.
A program átalakítására azért volt szükség, mert "az erdőgazdálkodás a mezőgazdaságnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra" – hangsúlyozta a miniszter. Dr. Nagy István ismertette: a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték, a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
A legkorszerűbb laboratóriumi eszközöket és módszereket ismerhetik meg a Debreceni Egyetem mérnök hallgatói az Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a Wessling Hungary Kft. új együttműködése révén.
A mérnökképzésben alapvető, hogy kialakuljon a hallgatókban a mérnöki szemlélet, melyhez az elméleti ismeretek mellett elengedhetetlen a szakmai gyakorlat. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatóink ne csak az egyetem laboratóriumaiban ismerhessék meg a különböző nagyműszereket, hanem olyan rendkívül jól felszerelt, nemzetközi reputációval rendelkező cégeknél is, mint a Wessling Hungary Kft. – hangsúlyozta Dr. Bánáti Diána dékán azon a sajtónyilvános rendezvényen, melyen a tanácsadó, elemző és tervező céggel írt alá együttműködési megállapodást a Debreceni Egyetem agrárkara.
A Case IH bővíti a márkaképviseleti hálózatát Magyarországon. Az elmúlt időszak eseményeink hatására, valamint a Case IH újdonságainak bevezetésére és piaci stratégiájának erősítése érdekében döntöttek úgy, hogy a magyarországi piacon a Case IH márka stabilizálására és fejlesztésére új importőrrel kötnek szerződést!
Az AGRI CS Magyarország Kft. 2019 augusztusától hivatalos importőre lett a Case IH márkának, amely értékesítés, szerviz, garancia és alkatrészellátás terén is teljes körűen ki tudja szolgálni az ügyfeleket. Az AGRI CS Magyarország Kft. a teljes Case IH termékpalettát forgalmazza: traktorok, kombájnok, bálázók, teleszkópgémes rakodók széles kínálatával áll az ügyfelek rendelkezésére.
A jó fajtaválasztás hektáronként akár egy tonnával nagyobb termést eredményezhet. Őszi búzára is készít ajánlati fajtalistát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a szakmai szervezetek közreműködésével.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve a Kamara tavaly közzétette az ajánlati fajtalistát kukoricára, idén pedig az őszi búza volt soron. Összesen 44 elvetett őszi búzafajta szerepel a tavaly ősszel indult posztregisztrációs kísérletben. Ezek a hazai vetőmagpiac több mint 90 százalékát fedik le. A fajtakísérleteket az ország különböző pontjain, összesen 10 településen folynak. Ezáltal arra is lehetőség nyílik, hogy a termelők a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérletek eredményei alapján hozzanak döntést a nekik megfelelő fajtákról. Az ajánlati fajtalisták célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz, és ezzel akár egy tonnával nagyobb termésmennyiséget, ezáltal 40-50 ezer forinttal nagyobb árbevételt érjenek el hektáronként – mondta el Győrffy Balázs a NAK elnöke.
Közös haltelepítési akció a halak napja és a víz világnapja alkalmából.
Budapest, 2019. március 20. – Féltonnányi kecsegét telepített a Dunába a Halak Napja és a Víz Világnapja alkalmából a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Az utóbbi évtizedben szemmel láthatóan egyre tisztább a Duna vize. Ebben nagy szerepet játszott a teljes körű budapesti szennyvíztisztítás. Ennek köszönhetően a Duna élővilága is megújult.
A Tesco fontosnak tartja, hogy kínálatában egész évben elérhető legyen magyar eredetű alma. Mindez hasznos a kereskedőnek, a termelőnek és a vásárlónak is.
Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. A magyar alma kiváló ízű, egész évben elérhető gyümölcs. Tárolhatósági idejét, tárolás utáni minőségét a termelők évről évre technológia újításokkal, fejlesztésekkel javítják. Fajtaválasztéka korszerű, fokozatosan igazodik az európai piaci trendekhez. Fogyasztása nagymértékben javíthatja az általános egészségügyi állapotunkat, jót tesz a szívnek, a csontoknak, az agynak, de éppenséggel segít az elhízás elkerülésében is. A hazai termelők érdekében kiemelten fontos, hogy a magyar almatermesztés – minél jobban igazodva a vásárlók igényeihez – növelni tudja a versenyképességét és az ehhez hozzájáruló termesztéstechnológia színvonalát. Ezáltal a termelők kisebb egységnyi önköltséggel, nagyobb hatékonysággal tudjanak termelni. A siker másik záloga a megbízható, stabil értékesítési csatorna.
Megállapodást kötött a szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium és a Syngenta Magyarország. Az együttműködés keretében a vállalat szakértői szakmai ismereteik átadásával járulnak hozzá a tanulók tudásának gyarapításához, ezen kívül egy tehetséges diák ösztöndíjat is kap tanulmányaihoz.
Az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tolna megye legnagyobb agrárszakképző intézménye, tanulóinak száma megközelíti a négyszázat. Az intézmény gazdag oktatási palettáján három szakgimnáziumi szak mellett érettségi utáni mezőgazdasági technikus, állattenyésztő és állategészségügyi technikus, valamint közszolgálati ügyintéző képzettséget biztosít diákjainak. Hároméves szakképzési programjuk keretében gazda, húsipari termékgyártó, vagy pék szakmákat tanulhatnak az iskolások. Ezeken kívül felnőttképzéseik keretében összesen 11-féle lehetőséget biztosítanak a tanulni vágyóknak: köztük egyebek mellett olyan bizonyítványok megszerzését teszik lehetővé, mint aranykalászos gazda, szőlész-borász, sommelier.
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ennek alapján közreműködnek többek között az ágazat számára előnyös finanszírozási termékek és szolgáltatások kidolgozásában, különös tekintettel a kereskedelmi banki szektor által nem finanszírozott területekre.
A február 27-én Győrffy Balázs NAK-elnöke, valamint Bernáth Tamás MFB elnök-vezérigazgató által aláírt együttműködési megállapodás küldetése, hogy az MFB és a NAK a saját területén felhalmozott tapasztalatát egyesítve segítse a termelők versenyképességének fokozását, ezen keresztül a vidéki életminőség javítását. Ennek érdekében a két intézmény olyan finanszírozási termékek és szolgáltatások kidolgozását tűzte ki célul, melyek hatékonyan segíthetik a mezőgazdaságban tevékenykedő magyar kis- és középvállalkozásokat a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területek fejlesztésében.
A hazai termelők képesek magas színvonalon, folyamatosan, jó minőségben zöldségek és gyümölcsök termelésére – erősítette meg mindezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Auchan Retail Magyarország közös termelői fóruma is. A február 27-i budaörsi rendezvényen több tucatnyi zöldség- és gyümölcstermelő vett részt.
A Magyarországon 24 áruházzal jelen lévő Auchan Retail Magyarország az elmúlt tíz évben jelentősen nyitott a hazai termelők felé. Míg korábban alapvetően (több mint 60 százalékos arányban) disztribútoroktól szerezték be az élelmiszereket, jelenleg már több mint 80 százalékban közvetlenül a termelőtől vagy gyártótól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a zöldséget, gyümölcsöt termesztő kamarai tagok találkozhattak a további beszállítókat, partnereket kereső áruházlánc szakembereivel, akik a termelőkkel szembeni elvárásaik mellett az eddigi együttműködések tapasztalatait is ismertették. Elhangzott: mind a termelők, mind a megrendelő, mind a fogyasztók számára jelentős árbeli és minőségi, szervezési előnyökkel járhat a rövid ellátási láncban való együttműködés, azaz a minél közvetlenebb kapcsolat.
A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre.
A bizalom kiépítése valójában az első kapavágásnál kezdődik.
Számos kutatás támasztja alá, hogy vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az adatok nem elérhetők a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.
Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.
Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.
Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tervezet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készült – közölte az agrárkamara.
Az útmutató, amelynek tervezetét Sárváron, gazdafórumon mutatták be, fő célja, hogy hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen.
A jövőben is a genetikailag nem módosított szója termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budapesten tartott Szója fórumon.
A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.
Közösség
Üzemeltetés
