| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biotermesztés | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakításán dolgozik a Debreceni Egyetem agrárkara a KITE Zrt-vel. A partnerek a projekt indítása mellett negyvenéves együttműködésüket is megünnepelték március 3.-án.
- Példaértékű a magyar gazdaságban az a partnerkapcsolat, ami négy évtizeddel ezelőtt kezdődött el az akkori Debreceni Agrártudományi Egyetem és a KITE között, hiszen az a folyamatos kutatási együttműködésen túl az oktatásra is kiterjed. A vállalat épít a Debreceni Egyetemről kikerülő mezőgazdasági szakemberekre és az intézményben is dolgoznak olyanok, akik a KITE-nél szereztek szakmai gyakorlatot – emelte ki köszöntőjében Dr. Bács Zoltán kancellár a Böszörményi úti campuson március 3.-án tartott projektnyitó rendezvényen.
Tovább egyszerűsíti a kormány az agrár-kárenyhítési rendszer feltételeit. A termelőket ért veszteséget a jövő évtől kezdődően nem a teljes gazdaságuk alapján, hanem csupán a természeti csapással érintett növényre vonatkozóan számolják ki.
Kiszélesíti jövőre az agrár-kárenyhítési rendszert a kormány. Bővül a kockázati kör, az aszály fogalmát szélesebben értelmezve a lehullott csapadék mennyisége mellett a napi maximum-hőmérsékletet is figyelembe veszik majd a károk megállapításánál. Fontos változás a juttatás kiszámításának módja. Ennek alapján a jövő évtől már nem az üzemi szintű, minden termesztett növénykultúra esetében számított kár mértékét veszik alapul, hanem csupán azt a növényt, amelyet közvetlenül érintett az adott természeti jelenség.
A Debreceni Egyetem egészség- és élelmiszeripari kutatásait hasznosítaná termékeiben a nagymúltú olasz édességgyártó vállat, a Fabbri 1905 S.pA.
Az újfehértói fürtös meggy a cellulóz kivonását követően kimagasló élettani jelentőséggel bír, a tehéntej pedig természetes módon képes a saját Omega 3 és 6 zsírsavtartalmának növelésére – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói. Az innovatív kutatási eredményeket eddig már többféle élelmiszeripari terméknél is hasznosították a szakemberek, most pedig egy nagymúltú olasz édességgyártó vállalat figyelmét keltették fel. A 111 éves Fabbri Fabbri 1905 S.pA egy olyan élelmiszeripari vállalat, amelyik italokhoz, fagylaltokhoz, édességekhez és cukrászati termékekhez gyárt alapanyagokat.
2020 után várhatóan átalakul a támogatási rendszer, melyhez az egyik legfontosabb feladat az integráció megteremtése lehet – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Győrffy Balázs szerint a következő uniós költségvetési ciklusban már várhatóan egyre inkább piaci viszonyok között kell helyt állniuk a termelőknek, mert a visszatérítendő támogatások irányába mozdulhatnak el megszerezhető források. Hozzátette: a Kamara a jövőben is minden rendelkezésre álló eszközével segíteni fogja a támogatások lehívását, és azok hatékony felhasználását.
A Debreceni Egyetem kutatói és a régió vállalkozásai közös workshopon keresték az ágazati kihívásokra az innovatív megoldásokat.
Többek között az ökológiai gazdálkodást, az édesvízi haltenyésztést, az erdészeti biomassza-hasznosítást érintő innovációs projektekhez kérték a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatóinak segítségét a régió gazdálkodói. A 2016. június 3.-án létrehozott workshopon összesen 12 témában fogalmazták meg kutatási kihívásaikat. Az Európai Innovációs Partnerség agrárprogramján keresztül, több mint 32 milliárd forint európai uniós forrás nyílik meg a magyar termelők és vállalkozások előtt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervezésében a mézágazat aktuális helyzetéről tartottak kerekasztal beszélgetést a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselőinek részvételével.
Az egyeztetésen az OMME elnöke kiemelte, hogy az elmúlt időszak hatékony hatósági fellépésének köszönhetően látványosan tisztult a mézpiac.
Felhívják az őstermelők figyelmét arra, hogy ha az igazolványokkal alátámasztott valós adatoktól eltérő – elavult vagy hibás adat – szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nyilvántartásában, úgy nem valósulhat meg az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés.
2016. január elsejével hatályba lépett az új, mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet, amely lehetőséget biztosít a régi papír alapú dokumentumok helyett korszerű, elektronikus kártya alapú igazolványok kibocsátására, amelyek 5 évig lesznek hatályosak.
Együttműködési megállapodást kötött a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a TakarékBank Zrt. a magyar gabonatermesztési ágazat adottságainak hatékonyabb kihasználására, versenyképességének és további fejlődésének előmozdítására - közölték a szervezetek.
Közölték, hogy ennek érdekében a TakarékBank az ágazat sajátságaihoz illeszkedő finanszírozási termékeket fejleszt, továbbá tanácsadással, piaci információkkal, előrejelzésekkel is segíti a termelőket.
A kiváló minőségű magyar tej- és tejtermékek, valamint a tisztességes hazai tejtermelők védelme érdekében hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szerződést a NÉBIH részéről Oravecz Márton elnök, a Terméktanács részéről pedig Mélykuti Tibor elnök látta el kézjegyével. Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte, hogy az ügyeskedők leleplezése, az illegális üzemek felszámolása a tisztességes kereskedők és a vásárlók érdekében történik. A szakmaközi szervezetek ismereteinek, tapasztalatainak ötvözése a minisztériumban és a hatóságnál felhalmozott tudással ötvözve kiemelkedő eredményekhez vezethet e téren.
2015 óta a tejágazat védelmének és eredményességének érdekében valamennyi, Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő – akinek tej és tejtermék forgalmazásából származó éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot – köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a Terméktanács által működtetett Közösségi Marketing Alapba.
A minőségi magyar méztermelés védelme és a mézhamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében együttműködési megállapodást kötött 2016. január 19.-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A NÉBIH és az OMME – a vásárlók és a hazai mézpiac védelme érdekében – egyaránt kiemelten fontosnak tartja a méhészeti szakágazat megerősítését, az alacsony minőségű, esetlegesen hamisított import termékek hatékonyabb kiszűrését, valamint az illegális, mézhamisítással összefüggő tevékenységek visszaszorítását.
Közösség
Üzemeltetés
