| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre.
A bizalom kiépítése valójában az első kapavágásnál kezdődik.
Számos kutatás támasztja alá, hogy vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az adatok nem elérhetők a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.
Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.
Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás.
Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tervezet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készült – közölte az agrárkamara.
Az útmutató, amelynek tervezetét Sárváron, gazdafórumon mutatták be, fő célja, hogy hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen.
A jövőben is a genetikailag nem módosított szója termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter, a Budapesten tartott Szója fórumon.
A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik.
A magyarok mellett már a Debreceni Egyetemen végzett külföldi hallgatók után is kapkodnak a cégek – ez derült ki a Gazdaságtudományi Kar friss felméréséből, melyet a GTK Vállalati Együttműködési Fórumán mutattak be az intézmény partnereinek
Csaknem ötven nonprofit és profitorientált cég vett részt abban a kutatásban, melyet azért készített el a Gazdaságtudományi Kar, hogy kiderüljön, milyenek a karral kapcsolatba került vállalatok együttműködési szándékai hosszú és rövid távon.
Bevezeti a szabványosított nyomonkövetési rendszerek oktatását a Debreceni Egyetem agrárkara. Az intézmény a szakmai háttér biztosítása érdekében együttműködik az ellátási láncok legelterjedtebb szabványrendszerét működtető GS1 Magyarország Nonprofit Zrt-vel.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara elsők között csatlakozott a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platformhoz, melynek munkacsoportjai hús és hal, tej és tejtermék, bor és pálinka, valamint zöldség-gyümölcs ágazatokban dolgoztak ki globális szabványokon alapuló megoldásokat a hazai vállalkozások számára. Ekkor kerültünk kapcsolatba a platform fő koordinátorával, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.-vel, melynek szabványrendszerét ma már a világ 120 országában alkalmazzák – idézte fel az előzményeket Dr. Komlósi István dékán az együttműködési megállapodás aláírásakor.
A mezőgazdaságtól a génterápiáig öt különböző területen végeztek biotechnológiai kutatásokat a Debreceni Egyetem oktatói és hallgatói. Az eredményeket tudományos szimpóziumon mutatták be.
A biotechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a környezetipar, a gyógyszeripar és az orvostudomány is alkalmaz ilyen módszereket. Ezt felismerve indította be 1987-ben a biotechnológus képzést a Debreceni Egyetem, ma pedig már az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely a biotechnológia valamennyi fő ágán (zöld biotechnológia: agár, fehér biotechnológia: környezetvédelmi, piros biotechnológia: orvosi terület) képez szakembereket egy intézményen belül.
Együttműködés jött létre október közepén az osztrák Pöttinger és a szolnoki Magtár Kft. között.
A szolnoki székhelyű Magtár Kft. 30 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek forgalmazásával, pótalkatrész-ellátással, valamint az értékesített gépek teljes körű szervizelésével. A vállalat alapítása óta minőségi termékeket forgalmaz, és biztos háttérszolgáltatást nyújt. A cég minden méretű mezőgazdasági vállalkozás részére kínál a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges gépeket.
Komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakításán dolgozik a Debreceni Egyetem agrárkara a KITE Zrt-vel. A partnerek a projekt indítása mellett negyvenéves együttműködésüket is megünnepelték március 3.-án.
- Példaértékű a magyar gazdaságban az a partnerkapcsolat, ami négy évtizeddel ezelőtt kezdődött el az akkori Debreceni Agrártudományi Egyetem és a KITE között, hiszen az a folyamatos kutatási együttműködésen túl az oktatásra is kiterjed. A vállalat épít a Debreceni Egyetemről kikerülő mezőgazdasági szakemberekre és az intézményben is dolgoznak olyanok, akik a KITE-nél szereztek szakmai gyakorlatot – emelte ki köszöntőjében Dr. Bács Zoltán kancellár a Böszörményi úti campuson március 3.-án tartott projektnyitó rendezvényen.
Tovább egyszerűsíti a kormány az agrár-kárenyhítési rendszer feltételeit. A termelőket ért veszteséget a jövő évtől kezdődően nem a teljes gazdaságuk alapján, hanem csupán a természeti csapással érintett növényre vonatkozóan számolják ki.
Kiszélesíti jövőre az agrár-kárenyhítési rendszert a kormány. Bővül a kockázati kör, az aszály fogalmát szélesebben értelmezve a lehullott csapadék mennyisége mellett a napi maximum-hőmérsékletet is figyelembe veszik majd a károk megállapításánál. Fontos változás a juttatás kiszámításának módja. Ennek alapján a jövő évtől már nem az üzemi szintű, minden termesztett növénykultúra esetében számított kár mértékét veszik alapul, hanem csupán azt a növényt, amelyet közvetlenül érintett az adott természeti jelenség.
A Debreceni Egyetem egészség- és élelmiszeripari kutatásait hasznosítaná termékeiben a nagymúltú olasz édességgyártó vállat, a Fabbri 1905 S.pA.
Az újfehértói fürtös meggy a cellulóz kivonását követően kimagasló élettani jelentőséggel bír, a tehéntej pedig természetes módon képes a saját Omega 3 és 6 zsírsavtartalmának növelésére – állapították meg a Debreceni Egyetem kutatói. Az innovatív kutatási eredményeket eddig már többféle élelmiszeripari terméknél is hasznosították a szakemberek, most pedig egy nagymúltú olasz édességgyártó vállalat figyelmét keltették fel. A 111 éves Fabbri Fabbri 1905 S.pA egy olyan élelmiszeripari vállalat, amelyik italokhoz, fagylaltokhoz, édességekhez és cukrászati termékekhez gyárt alapanyagokat.
2020 után várhatóan átalakul a támogatási rendszer, melyhez az egyik legfontosabb feladat az integráció megteremtése lehet – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Győrffy Balázs szerint a következő uniós költségvetési ciklusban már várhatóan egyre inkább piaci viszonyok között kell helyt állniuk a termelőknek, mert a visszatérítendő támogatások irányába mozdulhatnak el megszerezhető források. Hozzátette: a Kamara a jövőben is minden rendelkezésre álló eszközével segíteni fogja a támogatások lehívását, és azok hatékony felhasználását.
A Debreceni Egyetem kutatói és a régió vállalkozásai közös workshopon keresték az ágazati kihívásokra az innovatív megoldásokat.
Többek között az ökológiai gazdálkodást, az édesvízi haltenyésztést, az erdészeti biomassza-hasznosítást érintő innovációs projektekhez kérték a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatóinak segítségét a régió gazdálkodói. A 2016. június 3.-án létrehozott workshopon összesen 12 témában fogalmazták meg kutatási kihívásaikat. Az Európai Innovációs Partnerség agrárprogramján keresztül, több mint 32 milliárd forint európai uniós forrás nyílik meg a magyar termelők és vállalkozások előtt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervezésében a mézágazat aktuális helyzetéről tartottak kerekasztal beszélgetést a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselőinek részvételével.
Az egyeztetésen az OMME elnöke kiemelte, hogy az elmúlt időszak hatékony hatósági fellépésének köszönhetően látványosan tisztult a mézpiac.
Felhívják az őstermelők figyelmét arra, hogy ha az igazolványokkal alátámasztott valós adatoktól eltérő – elavult vagy hibás adat – szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nyilvántartásában, úgy nem valósulhat meg az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés.
2016. január elsejével hatályba lépett az új, mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet, amely lehetőséget biztosít a régi papír alapú dokumentumok helyett korszerű, elektronikus kártya alapú igazolványok kibocsátására, amelyek 5 évig lesznek hatályosak.
Együttműködési megállapodást kötött a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a TakarékBank Zrt. a magyar gabonatermesztési ágazat adottságainak hatékonyabb kihasználására, versenyképességének és további fejlődésének előmozdítására - közölték a szervezetek.
Közölték, hogy ennek érdekében a TakarékBank az ágazat sajátságaihoz illeszkedő finanszírozási termékeket fejleszt, továbbá tanácsadással, piaci információkkal, előrejelzésekkel is segíti a termelőket.
A kiváló minőségű magyar tej- és tejtermékek, valamint a tisztességes hazai tejtermelők védelme érdekében hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szerződést a NÉBIH részéről Oravecz Márton elnök, a Terméktanács részéről pedig Mélykuti Tibor elnök látta el kézjegyével. Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte, hogy az ügyeskedők leleplezése, az illegális üzemek felszámolása a tisztességes kereskedők és a vásárlók érdekében történik. A szakmaközi szervezetek ismereteinek, tapasztalatainak ötvözése a minisztériumban és a hatóságnál felhalmozott tudással ötvözve kiemelkedő eredményekhez vezethet e téren.
2015 óta a tejágazat védelmének és eredményességének érdekében valamennyi, Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő – akinek tej és tejtermék forgalmazásából származó éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot – köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a Terméktanács által működtetett Közösségi Marketing Alapba.
A minőségi magyar méztermelés védelme és a mézhamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében együttműködési megállapodást kötött 2016. január 19.-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A NÉBIH és az OMME – a vásárlók és a hazai mézpiac védelme érdekében – egyaránt kiemelten fontosnak tartja a méhészeti szakágazat megerősítését, az alacsony minőségű, esetlegesen hamisított import termékek hatékonyabb kiszűrését, valamint az illegális, mézhamisítással összefüggő tevékenységek visszaszorítását.
Közösség
Üzemeltetés
