| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb hibridje. Több éves kísérleti munka és tesztelést követően került a hazai repce piac élére. Kimagasló terméseredményt hoz kedvezőtlen környezeti hatásokkal rendelkező évjáratokban is. Rendkívüli víz- és tápanyaghasznosító paramétereinek köszönhetően gyengébb adottságú, aszálysújtott régiókban is sikeresen termeszthető. Vetést követően a gyors egyenletes kelés erőteljes állományt biztosít, így a téli kifagyással szemben rendkívüli teherbírást mutat.
Az UMBERTO KWS betegségekkel szembeni ellenálló képessége új szintre lépett. A fóma betegség (Phoma lingam) károsításának megakadályozásáról az RLM7-3 gének gondoskodnak, míg a fehérpenészes szárrothadással (Sclerotinia sclerotiorum) szemben mérsékelten rezisztens.
A mezőgazdaságban a legsúlyosabb károkat a csapadék hiánya okozza, így öntözés és a talajban lévő víz megőrzése nélkül rendkívül kockázatossá vált a termelés. A víz megtartása ma már nem csak az agrotechnikai műveletek helyes megválasztásával érhető el, más, innovatív megoldások is rendelkezésre állnak – mint például egy magyar találmány.
Az elmúlt évek időjárása talán már a korábban kételkedőket is meggyőzte arról, hogy a klímaváltozás mindennapjaink részévé vált, hatásait saját bőrünkön tapasztaljuk. A termésbiztonság javítása ezért ma az egyik legnagyobb kihívás az ágazatban. Ezen a téren tavaly sikerült egy nagyot előrelépnünk, mégpedig az Európában egyedülállóan a teljes országra kiterjedő, a Nemzeti agrárgazdasági Kamara által kiépített és működtetett jégkármérséklő rendszer beüzemelésével.
Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a csak preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít.
Az imidazolinon- és tribenuron-metil toleráns napraforgó-hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem szabad csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6–8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad.
2019. április 15-én üzembe helyezte az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyet az Agrárminisztériummal közösen működtet – adta tudtul az agrártárca.
Tavaly, működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, megóvva a mezőgazdaságot, a lakossági, ipari és állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat.
A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban.
A mezőgazdasági területeken már az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette, és az ágazatnak – a várható terméskiesés miatt – károkat okoz. A belügyminiszter 2019. április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt, a vízjogi engedélyezési eljárás alapján, egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető. Azonban a szakmai szervezetek jelzése szerint további rendkívüli vízhasználati lehetőséget szükséges teremteni a haladéktalanul öntözni kívánó termelők számára a kiemelten aszályos térségekben, hogy ne alakuljon ki katasztrófahelyzet.
A tavalyi nagyszámú méhpusztulásos eset miatt idén emelt mintaszámmal folytatódik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) együttműködésében.
Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A szakemberek azt vizsgálják, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor az engedélyokiratban foglalt méhvédelmi előírásokat betartották-e a termelők. Az érintett területeket az OMME segítségével jelölte ki a hatóság.
Létrejön a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, és változnak a hazai vetőmag-minősítési eljárások – többek között ezeket is elmondta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Dr. Nagy István agrárminiszter.
A hazai vetőmagágazat világszerte elismert. Magyarországon jelenleg mintegy százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy évi 180-190 milliárd forint értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. Ennek fele közvetlen exportra kerül. Az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag-feldolgozó és -tárolókapacitás bővítésének van jövője.
Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a 2019. kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24.000 hektár területre, míg az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. A mostani csapadékszegény időszakban az Agrárminisztérium által az elmúlt években folyamatosan fejlesztett agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget.
Az egyes növények vegetációs időszakában felmerülő aszály miatti károkat – így az őszi vetésű növények kárait – csökkentheti az agrárkár-enyhítési rendszer, amelyhez a károsult termelőknek az alábbi lépéseket kell megtenniük.
Növelje bevételét és STIHL-fűrészt kap ajándékba.
A 100%-ban hazai tulajdonú Natur Agro Hungária Kft. 2002 óta foglalkozik mikrobiológiai talaj- és állománykezelő termékek fejlesztésével és forgalmazásával. A cég, mely immár 1600 gazdálkodó partnert szolgál ki hazánkban, most egyedülálló ajánlattal fordul azokhoz a gazdákhoz, akik legalább 200 hektárnyi földterületen folytatnak növénytermesztést. Kísérletek során már bizonyított, komoly terméstöbblettel kecsegtető termékekből összeállított lombtrágyacsomaguk mellé most egy STIHL MS 170 motorfűrész jár ajándékba, mely ideálisan használható tűzifa darabolásához és fa építőanyagok vágásához is.
A termések mennyisége és az egyes növényfajok teljesítménye nagy variációt mutat területről területre, attól függetlenül, hogy egy a termőtáj.
A világszintű kutatások azt mutatják, hogy a valós különbségek és a termőhelyen elvárható termések közt komoly eltérések vannak. Gyakran ezek a termésbeli különbségek visszavezethetők a nem megfelelő tápanyagellátásra, a vízhiányára, vagy a gombák és egyéb károkozók általi problémákra. De mi lenne, ha ezeket a “teljesítménykülönbségeket” ki tudnánk zárni valamilyen úton. Mi lenne, ha a termény mennyisége tovább növelhető lenne, ahelyett, hogy még több kemikáliát alkalmaznánk? A “többet kevesebbel” lehetősége a termelésben túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen. A termelők a partnereik segítségével a világ minden pontján megtalálhatják ezt a megoldást, mely céljaik eléréséhez vezethet. Ezek a segítők a mikroorganizmusok.
A VRM típusú vontatott és a KRM félig függesztett forgókapás gépcsalád talajhajtású rotorokkal szerelt. Rotoronként tíz edzett kovácsolt kés, kapa kiváló gyomirtást, rögaprítást és talajegyengetést végez, optimális szemcse szerkezetű magágyat készít.
A gép a művelőelemek állítható munkamélysége miatt; kötött száraz, szármaradványos és nedvesebb területek művelésére is alkalmas.
A művelőelem kiosztás: kettő sor forgórotor, simító és a lezáró henger.
A gép alkalmas: tavasszal és ősszel talaj és szántás elmunkálásra, műtrágya bedolgozásra, magágykészítésre. Nyáron tarlóápolásra, gyomirtásra.
Nem véletlen, hogy ennek a bejegyzésnek a szárazságtűrés fokozása a témája. Országosan nagy problémák vannak a talajnedvesség kapcsán, tulajdonképpen ősz óta nem hullott csapadék, ami meglátszik a művelés alatti területeken. Mit tudunk tenni ilyenkor? Mivel tudjuk támogatni a növényeket, hogy átvészeljék ezt a kritikus időszakot? Egyáltalán tegyünk-e valamit, vagy törődjünk bele, hogy a rossz körülmények mindenhol jellemzőek, és ez majd kihat a terméseredményekre, ami várhatóan befolyásolja a terményárakat? Még mielőtt ezt az évet már az elején veszteségesnek könyveljük el, azért járjuk körbe egy kicsit a témát.
Mit eredményez a vízhiány a növény fejlődése során?
Gazdasági szempontból a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja a víz jelenléte. Egy növényfaj esetében ideális hőmérsékleten és ideális vízmennyiségnél, illetve vízeloszlásnál van a legnagyobb esély arra, hogy kiaknázzuk a benne rejlő genetikai potenciált. Sajnos ilyen a termesztésben nagyon ritkán fordul elő. A vízhiány a tápanyagfelvétel; a növény fejlődési ütemének és regenerációs képességének hátráltatásán keresztül jelentősen csökkenti a termésmennyiséget, majd a minőséget.
A kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen.
Farkas Sándor az országos aszályhelyzet miatti kormányzati döntésről tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2019-től március 1-től október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett, igazodva a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez. Hozzátette: öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük. A jelenlegi módosításnak köszönhetően két és fél hónappal meghosszabbodik az az időszak, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – közölte.
Már csak bő 3 hét van vissza Szent György napjáig, amikor is Magyarországon a régre visszanyúló tapasztaltok alapján optimális az idő a kukoricavetéshez. A hagyományt ugyan a felmelegedés egyre erősebben érződő hatásai gyakran felülírják, ennek ellenére érdemes tudatosan a kérdéshez hozzáállni. Ebben segít a Magyar Kukorica Klub által megfogalmazott 13 pont, amiket az alábbiakban olvashat.
- A gyomosodás a kártevők és kórokozók rontják a termelés gazdasági esélyeit: drótféreg kártétel, mocskospajor kártétel, gyomosodás, levéltetvek, kukoricamoly, gyapottok bagolyepke, atka, golyvásüszög, többféle fuzárium- és aflatoxin.
- A kártevők és betegségek ellen hatékonyan védekezni csak egyenletesen kelt és egyenletes fejlettségű állományban lehet!
- A betegségekkel szemben csak az ellenálló hibrideket lehet megvédeni!
- A gyomirtó szereket nem minden hibrid tűri egyformán – rendkívüli időjárásban az esetleges érzékenység fokozódik – ilyenkor a rosszul megválasztott gyomirtó szer is tehet kárt!
A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány, különböző ösztönzőkkel támogatja.
Közösség
Üzemeltetés
