| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Folytatódik a mezőgazdaság megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában - mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
Néhány hete ismertette az agrártárca, hogy véget ért a betakarítás. Most a NAIK AKI közzétette a részletes adatokat is. A november 13-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,7 millió hektár, és a terület közel 100 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés.
A NAK falugazdászainak felmérése alapján a tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,9 millió hektár, melyeknél a talaj-előkészítési munkák a tavalyihoz hasonlóan 45,8 százalékon álltak. Az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 96,7 százalékán végeztek a vetéssel november 13-ig. Az elvégzett munka szinte a végéhez ért a tervezetthez képest: az őszi árpa vetésénél 99,2 százalékon, a tritikálénál 99,8 százalékon, az őszi búzánál 95,8 százalékon állt. A durumbúza esetében 96,6 százalék volt az arány. Az őszi rozs vetését 31,5 ezer hektáron tervezték, a jelentés napjáig be is fejeződött a vetés.
Október végére befejeződött a hazai napraforgó betakarítása. Az országban 561 ezer hektárról, 3,01 tonna/hektáros hozammal 1,69 millió tonnát takarítottak be a gazdák.
Az idei, 3,01 tonna/hektáros országos átlaghozam történelmi rekordot jelent Magyarországon és világszintű összevetésben is az elsők közé tartozik. A megyék közül Fejér, Baranya, Hajdú-Bihar és Békés megye emelkedett ki 3,2 tonna/hektár körüli rendkívül jó hozamokkal.
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
Meghaladja a kilenc tonnát a kukorica hektáronkénti termésátlaga Tolna megyében a vetésterület 90 százalékán elvégzett betakarítás után – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei igazgatósága.
A tájékoztatás szerint a 70 422 hektáros vetésterületből 63 600 hektáron takarították be a takarmánynövényt 9 tonna feletti átlaggal. A termés minősége jó, gombafertőzés elvétve fordult elő. Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára elmondta, várakozáson felül alakult a kukorica termésátlaga, amely meghaladja a tavalyi mennyiséget.
A mezőgazdaság egyik meghatározó növénye, a kukorica közel 983 ezer hektáros vetésterülete tavalyhoz képest 4,6 százalékkal nőtt, a 8,2 tonna/hektár körüli terméshozam az elmúlt öt év átlagánál 9,5 százalékkal lesz várhatóan magasabb. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint 8 millió tonnára becsülhető a várható termés.
Az őszi betakarítású növények között szintén kiemelt jelentőségű a napraforgó 570 ezer hektáros területével. A hozamok itt is kedvezőek, a 3 tonna/hektár körüli érték 7,1 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot, a kamarai termésbecslés alapján pedig a várható termésmennyiség eléri az 1,7 millió tonnát.
Mintegy negyvenmillió forintot különített el az Agrárminisztérium a mezőgazdasági vagyonvédelem színvonalának javítására. A mezőőrök és a polgárőrség együttműködésén alapuló program célja a nagy értékű beruházások védelme, a zártkerti, szántóföldi és erdei lopások megelőzése. A kezdeményezés jóvoltából ugyanakkor a tanyákon és a külterületeken élők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a jövőben.
A globális kihívások, a klímaváltozás és a Föld gyarapodó népessége napról napra hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország természeti erőforrásai és a munkával előállított mezőgazdasági termékei mindinkább felértékelődnek. Emellett a magyar gazdák folyamatosan beruháznak, a mezőgazdasági vagyon védelmére tehát egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség a Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020 címmel elinduló közös kezdeményezése kapcsán elmondta: az egyén, a társadalom és az agrártárca közös érdeke a mezőgazdasági vagyonvédelem.
Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
Eredményes volt az őszi betakarítás, és az őszi vetések eddigi kilátásai is kedvezőek – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
Tarpataki Tamás közölte, a kukoricából a tavalyinál több mint 40 ezer hektárral nagyobb, de az elmúlt 5 év átlagánál 7 százalékkal kisebb területről, csaknem 982,7 ezer hektárról 7,8-8 millió tonna termett. Tavaly 7,92 millió tonna volt a termés. Az elmúlt 5 év átlagát ugyanakkor több mint 5 százalékkal haladja meg.
Megjelent az agrárminiszter agrárkár-enyhítési rendszer keretében alkalmazandó aszályközleménye. A közlemény az ország azon térségeit jelöli meg, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány és magas hőmérséklet mezőgazdasági kárt okozhatott.
Adott kárenyhítési évben – egyéb támogatási feltétel fennállása esetén – ugyanis csak abban az esetben és azon területekre fizethető aszálykárok után kárenyhítő juttatás, ha adott területtel kapcsolatban az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.
Hektáronként hatmillió forint támogatással számolhatnak azok a családok, amelyek komlótermesztésre vállalkoznak. Az Agrárminisztérium a Heineken Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által az elmúlt évben útjára indított kezdeményezés eredményeit látva újabb területek bevonására nyújt támogatást, így több évtizednyi hanyatlás után ismét fejlődésnek indulhat a komlótermesztés Magyarországon.
Dr. Nagy István miniszter felidézte, hogy a komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt idehaza. A programnak köszönhetően éppen azokon a területeken indulhat újra a sör legfontosabb ízesítőanyagaként ismert komló termesztése, ahol kevés a munkalehetőség.
Magyarországon két fecskefaj él, amely épületen fészkel, ők a molnárfecske és a füsti fecske. Küllemükben, életmódjukban, de még a fészkük alakjában is különböznek, az azonban közös bennük, hogy a hagyományos vidéki életforma fontos számukra. Az állattartás, a hagyományos istállók, a sárgyűjtő helyek évszázadokig ideális állapotokat teremtettek számukra a magyar településeken. Ez a harmónia az ezredfordulón bomlott meg, főleg az ország olyan iparosodottabb részein, mint a Közép-Dunántúl.
A laikusok azt látják, hogy eltűntek a gyermekkorunkban oly jellegzetes nyár végi és őszi csivitelő fecskecsapatok, pedig régen minden háznál ott fészkeltek az istállóban a füsti fecskék. Az elektronikus sajtó nem egyszer túlzó cikkei olyan sötét képet festenek a hazai fecskehelyzetről, mintha villásfarkú madaraink már végóráikat élnék.
Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit, valamint talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára.
Őszi kalászosaink mellett az alternatív növények közül köles, cirok, mohar, takarmányborsó, pannon bükköny és szegletes lednek fajtákkal foglalkozunk, a fajokból mintegy 50 fajtát nemesítettünk az évek során. Ezek közül 10-15 minden évben elérhető a gazdálkodók számára. Fajtáink a Közép-Tisza-mente több százezer hektáros szikes, nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajain is eredményesen termeszthetők – ismertette a fajtabemutatón Dr. Zsembeli József, a DE AKIT Karcagi Kutatóintézet igazgatója.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gazdálkodók körében a fehérjenövények, a szója mellett pedig kezdenek felzárkózni az úgynevezett alternatív fehérjeforrásnak számító kultúrák is. A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A termelők lelkesedését egyelőre a nem csekély támogatási összeg hajtja, a jövőben ugyanakkor a takarmányipar igényeinek növekedésével piaci alapon is jó üzlet lehet a termesztésük.
Alaposan megugrott az elmúlt években a fehérjenövények termőterülete hazánkban, a gazdálkodók körében a szója mellett az úgynevezett alternatív fehérjeforrások népszerűsége is növekedett. Nem csoda, hogy emelkedik a gazdálkodók termesztési kedve, hiszen ezen növények után jelentős támogatás jár. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. Az ez évi egységes kérelmek alapján a szemes növények esetében várhatóan 67 ezer forintot, míg a szálas növények esetében 24 ezer forint körüli összeget kaphatnak a termelők hektáronként. A szaktárcától megtudtuk: a támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete a program alatt 53 százalékkal nőtt. A szójabab esetében a támogatási program elindítása után hirtelen nagyot nőtt a vetésterület, a korábbi harminc-negyven ezer hektár helyett hetven-nyolcvan ezer hektáron vetettek szóját a termelők.
Bár ma még elsősorban a bővebb termésű és jó minőséget adó növényfajtákat keresik a hazai gazdálkodók, hosszabb távon a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő vetőmagok irányába tolódhat el a kereslet. Az időjárási szélsőségek a hazai vetőmag-előállítóknak is alaposan feladják a leckét, a nemesítők azonban már gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jövő fajtái sokkal ellenállóbbak legyenek az extremitásokkal szemben.
A klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítja a világ élelmiszer-termelését. Bár a változó időjárási körülmények a mezőgazdaság szinte minden ágazatában éreztetik hatásukat, a vetőmagtermelést különösen érzékenyen érintik a szélsőségek.
Közösség
Üzemeltetés
