| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Megállapodást kötött a szekszárdi AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium és a Syngenta Magyarország. Az együttműködés keretében a vállalat szakértői szakmai ismereteik átadásával járulnak hozzá a tanulók tudásának gyarapításához, ezen kívül egy tehetséges diák ösztöndíjat is kap tanulmányaihoz.
Az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Tolna megye legnagyobb agrárszakképző intézménye, tanulóinak száma megközelíti a négyszázat. Az intézmény gazdag oktatási palettáján három szakgimnáziumi szak mellett érettségi utáni mezőgazdasági technikus, állattenyésztő és állategészségügyi technikus, valamint közszolgálati ügyintéző képzettséget biztosít diákjainak. Hároméves szakképzési programjuk keretében gazda, húsipari termékgyártó, vagy pék szakmákat tanulhatnak az iskolások. Ezeken kívül felnőttképzéseik keretében összesen 11-féle lehetőséget biztosítanak a tanulni vágyóknak: köztük egyebek mellett olyan bizonyítványok megszerzését teszik lehetővé, mint aranykalászos gazda, szőlész-borász, sommelier.
A hazai vetésterületek alapján, a kukorica és a kalászosok után a maga 600 ezer hektáros vetésterületével a napraforgó a harmadik legfontosabb kultúrnövényünk. Magyarország mindig meghatározó tényező volt ezen a téren Európában: az országos termésátlagok a 3 tonnát közelítik hektáronként, a közel 2 millió tonna feletti összhozamával hazánk az elmúlt években első, vagy legalább dobogós volt az EU-ban. Dr. Piukovics László, a CortevaTM Agriscience vetőmag termékmenedzsere a hazai napraforgópiac aktuális kérdéseire válaszolt.
Milyen a magyar napraforgó helyzete Európában, hol tartunk?
A termelés színvonala nagyon magas. Ugyan hosszú ideig Franciaország előttünk járt, de most már utolértük őket. Az elmúlt 10-20 évet nézve óriási változás történt a napraforgótermesztésben. Ma már korszerű fajták/hibridek vannak a köztermesztésben, amelyek kedvezőtlen körülmények esetén is megbízhatóan teljesítenek. A meghatározó hibridek száma 10 alatti. A 3 legnépszerűbb hibrid a vetésterület csaknem 50, a 10 legnépszerűbb 75, míg a 20 legnépszerűbb napraforgó a vetésterület 87 százalékát fedi le. Mindezek mellett a termesztéstechnológia – beleértve a talajművelést, vetést, tápanyag-utánpótlást, növényvédelmet – igen magas színvonalú, ebben élen járunk.
Kukorica hibridvetőmag, válasszon az Agromag Kft. legjei közül!
Nézzük, hogy az Agromag Kft. portfóliójából milyen legeket tudunk ajánlani, hogy Ön legyen a legelégedettebb!
Salonta FAO 360 – Legjövedelmezőbb kapcsolat
Ha meg szeretne ismerkedni egy olyan hibriddel, aminek a termesztése jövedelmező az Ön számára, akkor a Salontában nem fog csalódni. A korai éréscsoport közepén érő hibrid vízleadása jobb, mint a portfóliónkban lévő legkorábbi hibridé és a termésátlaga meghaladja az éréscsoportja végén érő kukoricák átlagát, sőt egyes helyeken felveszi a versenyt a választékunkban lévő leghosszabb tenyészidejű hibriddel.
Tavaly a mezőgazdaság kibocsátása 3,6 százalékkal magasabb lett, mint 2017-ben. A bruttó hozzáadott érték nőtt, a munkaerő-ráfordítás viszont csökkent – közölte KSH. A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal nőtt. A gabonafélék kibocsátása 6,8 százalékkal lett több a 2017. évi bázishoz képest.
A kukorica kibocsátása nagymértékben, 18 százalékkal bővült. A tengeri termelési értékének nagyarányú bővülését árindexének 6,5 százalékos növekedése is eredményezte. A teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenének változására így a kukorica volt a legnagyobb hatással.
A napraforgó vetőmagpiac vezető agrárvállalatának szakértői szerint a jelenlegi kedvezőbb felvásárlási ár miatt idén emelkedni fog a magasolajsavas napraforgó aránya.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly 10,1 millió tonna napraforgó termett a 28 tagország területén, ez a mennyiség 12 százalékkal haladta meg az öt éves átlagot. Az Európai Unió első számú napraforgó termelője továbbra is Románia, amely a 2017-es 998 ezer hektárról tavaly 1,1 millió hektárra növelte a napraforgó vetésterületét. Így nem is csoda, hogy 15,1 százalékkal 3,35 millió tonnára emelkedett a termés, a hozam pedig elérte a hektáronkénti 2,9 tonnát.
Az őszi kalászosok termését már most nagymértékben befolyásolhatja az időjárás. Tavaly a gazdaság dinamikus növekedéséhez a mezőgazdaság is hozzájárult. Az ágazatban a termelés 3,1 százalékkal nőtt az azt megelőző évihez képest. A gabonafélék kibocsátása úgy bővült, hogy a termelés mintegy háromnegyedét adó búzáé szinten maradt.
A fentiek értelmezéséhez nem árt felidézni, hogy a kalászos gabona vetésterülete éves átlagban 1,3 százalékkal nőtt. A búzából, amely az összes gabonatermés 76 százalékát adta, 2017-hez képest 6,5 százalékkal nagyobb területről ugyanannyi, 5,2 millió tonna termést takarítottak be tavaly.
A napraforgó vetőmagpiac vezető agrárvállalatának szakértői szerint a jelenlegi kedvezőbb felvásárlási ár miatt idén emelkedni fog a magasolajsavas napraforgó aránya.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly 10,1 millió tonna napraforgó termett a 28 tagország területén, ez a mennyiség 12 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. Az Európai Unió első számú napraforgó-termelője továbbra is Románia, amely a 2017-es 998 ezer hektárról tavaly 1,1 millió hektárra növelte vetésterületét. Így nem is csoda, hogy 15,1 százalékkal – 3,35 millió tonnára – emelkedett a termés, a hozam pedig elérte a hektáronkénti 2,9 tonnát.
A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére – mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.
Ebben a cikkben a fajta kiválasztásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Már az elején ki is emelnék két lényeges dolgot: fajtát mindig a termőhelyi adottságoknak és a gazdálkodás színvonalának megfelelően válasszunk. Nézzük, hogy milyen remek fajtákat találunk az Agromag Kft. portfóliójában!
Ha már túl vagyunk a tervezés fázisán és sikerült a fajnak megfelelő táblát kiválasztani, akkor jöhet a talajművelés. Általánosságban elmondható, hogy minden növény meghálálja az okszerű talajművelést és a jól sikerült magágyat. Már a talajművelés során felmerül a tápanyag-utánpótlás kérdése, amit ha megfelelően szeretnénk elvégezni, akkor célszerű talajvizsgálatra, majd későbbiekben levélanalízisre alapozni. A fajták eltérően reagálnak a tápanyag-utánpótlásra. A portfóliónkból jó tápanyag-reakcióval rendelkeznek azok a fajták, amiket intenzív körülmények közé ajánlunk, a kukoricák közül a Tomasov, Magdolna és a Salonta, a szóják közül a Sinfonia, Seka és a Terrapro.
Elnyerte a 37. AgromashEXPO és AgrárgépShow Hazai Termékfejlesztési Díját Gépesítés kategóriában az Omikron Kft. ORS-6/3 FM folyékony műtrágyaszóróval szerelt sorközművelő kultivátora!
A gép 60 litertől 420 liter/ha mennyiségig nagy pontossággal beállítható. A számítógéppel történő vezérléssel, profi szivattyú alkalmazással, ARAG permetezés technológiával ellátva és megfelelő szórásképű szórófejek, lefolyócsövek kialakításával a berendezés alkalmassá válik a talaj felső rétegébe történő bejuttatásra, illetve alkalmazható lombtrágyázásra is.
A LEIGHTON AGRIO Kft. a Peters&Burg Agrokémiai Holding tagja (1999), mely az Újvidéki Állami Kutatóintézet által kinemesített napraforgó, kukorica és szója vetőmagokat forgalmazza harmadik éve Magyarországon, illetve tíz éve a világ első számú napraforgó termesztő országban – Ukrajnában és Oroszországban.
Az újvidéki kutatóállomás 1938-óta végzi kiemelkedő nemesítői munkáját. Hazánkban ismert NS 40S búza, Amazon árpa és Odisszej tritikálé, mind az Újvidéki Állami Kutatóintézet fajtái. A Kutató Intézet volt az első nemesítők között, akiknek sikerült Imidazolin rezisztens napraforgó kinemesítése. Mára a cég igen széles nemzetközi kapcsolatokkal bír és 38 országban van jelen.
Körültekintő fajtaválasztással növelhetjük a termésbiztonságot! A tavaszi búza a kevésbé mélyre hatoló gyökérzet miatt jobban ki van téve az időjárási viszontagságoknak, ezért a termésbiztonsága is kisebb, mint az őszieké. Egy kellően körültekintő fajtaválasztással azonban csökkenthetjük ezt a kockázatot.
Aki őszi lágybúzához hasonló termésátlagot és minőséget szeretne tavaszi vetésű búzával elérni, annak a Magyarországon legnagyobb területen szaporított Leguan Plus illetve a KWS Collada Plus nevű Karintiás fajtákhoz érdemes nyúlni. Valamint egy teljesen új genetikát képviselő tavaszi kalászost is választhat a termelő, ez az IS Jariella Plus,mely kimagasló terméspotenciáljával hívta fel magára a figyelmet az elmúlt szezon fajtakísérleteiben.
Pedig 2018 az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza és nyara volt. A gazdálkodók tavaly 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb az azt megelőző évinél, és majdnem 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A rendszer így minden jel szerint több milliárd forint kárt előzött meg a mezőgazdaságban – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az 1,8 milliárd forintból kiépített rendszer egy éves tapasztalatáról tartott sajtótájékoztatóján.
A kamara által működtetett hálózat 986 talajgenerátora a védekezési szezonban átlagosan egyenként 87-szer lépett működésbe és 479 órán keresztül üzemelt. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is.
A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) közzétette a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen végzett kukorica-fajtakísérlet részletes adatai.
A kísérlet az országban 11 helyen folyt, amelyek jól reprezentálják a magyarországi termőhelyeket. A rendszer működtetésének célja, hogy a kukoricatermesztők objektív eredményeket ismerhessenek meg, és tudjanak választani a saját termőhelyükhöz leginkább illő, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes növényfajták közül.
Közösség
Üzemeltetés
