| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Az alginit fosszilis alga biomasszából és elmállott bazalttufából álló, természetes eredetű, nagy ásványi - és szervesanyag-tartalommal rendelkező talajjavító és kondicionáló anyag. Több célú hasznosíthatóságát számos szabadalom és kísérleti eredmény igazolta.
Kémhatása semleges, ill. lúgos. Minden olyan elemet tartalmaz, mely az élővilág fejlődéséhez szükséges. Talajra, állatra, növényre pozitív hatást gyakorolhat. Értékét növeli nagy humusz, nitrogén, kálium, kálcium, magnézium és mikroelem, valamint kolloid készlete.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági kihatásai az agrárgazdaságot is elérték, magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érintik.
A vírus terjedése a gazdaság minden szektorát befolyásolja, a hatások viszont nagymértékben eltérhetnek. Ez az időszak jelentős negatív hatással bír a nemzetgazdaságra. Legalább 2 hónapos időtávon követel meg érdemi lépéseket a gazdaság szereplőitől, a kormányzati döntéshozóktól és hatósági szervektől. A terjedés megállását követően kezdhet majd el a gazdaság is újra a megszokott rend alapján működni.
18 éves lett a Natur Agro Hungária. A környezetkímélő, egyben hatékony technológiát kínáló cég ezen alkalomból értékes STIHL-termékeket ajándékoz azoknak a gazdáknak, akik legalább 50 hektárra vásárolnak a cég által kínált csomagok egyikéből.
A hazai tulajdonú Natur Agro Hungária több ezer gazdálkodó partnere nem kizárólag a környezettudatosság miatt választja a Natur Technológiát. A cég tavalyi kísérleteiből kiderül, hogy a termékek felhasználása által számottevően javul a talaj biológiai aktivitása és a növények tápanyagellátottsága is. Ennek köszönhetően a tavalyi év során búzából 14,7, repcéből 18,8, napraforgóból 14,9, kukoricából 15,4%-os terméstöbbletet is sikerült realizálni, ráadásul az esetek döntő többségében a beltartalmi értékek is kedvezőbben alakultak a kezelt állomány esetében.
A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter Budapesten, a technológiát bemutató sajtótájékoztatón.
A miniszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja. Ezek együttesen szolgálják a talaj nedvességtartalmának megőrzését, amely hozzájárulhat a homokhátsági félsivatagos területek megmentéséhez, a homoktalajok vízháztartásának javításához. A tárcavezető szerint a három készítmény olyan szinergiát alkot, amellyel kedvezőbb terméseredmények érhetők el. Ezen anyagok együttes alkalmazása pedig nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát is, így megfelel minden 21. századi elvárásnak is jelezte.
Folytatódik a mezőgazdaság megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
Néhány hete ismertette az agrártárca, hogy véget ért a betakarítás. Most a NAIK AKI közzétette a részletes adatokat is. A november 13-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,7 millió hektár, és a terület közel 100 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés.
A NAK falugazdászainak felmérése alapján a tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,9 millió hektár, melyeknél a talaj-előkészítési munkák a tavalyihoz hasonlóan 45,8 százalékon álltak. Az őszi gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 96,7 százalékán végeztek a vetéssel november 13-ig. Az elvégzett munka szinte a végéhez ért a tervezetthez képest: az őszi árpa vetésénél 99,2 százalékon, a tritikálénál 99,8 százalékon, az őszi búzánál 95,8 százalékon állt. A durumbúza esetében 96,6 százalék volt az arány. Az őszi rozs vetését 31,5 ezer hektáron tervezték, a jelentés napjáig be is fejeződött a vetés.
Október végére befejeződött a hazai napraforgó betakarítása. Az országban 561 ezer hektárról, 3,01 tonna/hektáros hozammal 1,69 millió tonnát takarítottak be a gazdák.
Az idei, 3,01 tonna/hektáros országos átlaghozam történelmi rekordot jelent Magyarországon és világszintű összevetésben is az elsők közé tartozik. A megyék közül Fejér, Baranya, Hajdú-Bihar és Békés megye emelkedett ki 3,2 tonna/hektár körüli rendkívül jó hozamokkal.
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
Meghaladja a kilenc tonnát a kukorica hektáronkénti termésátlaga Tolna megyében a vetésterület 90 százalékán elvégzett betakarítás után – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei igazgatósága.
A tájékoztatás szerint a 70 422 hektáros vetésterületből 63 600 hektáron takarították be a takarmánynövényt 9 tonna feletti átlaggal. A termés minősége jó, gombafertőzés elvétve fordult elő. Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára elmondta, várakozáson felül alakult a kukorica termésátlaga, amely meghaladja a tavalyi mennyiséget.
A mezőgazdaság egyik meghatározó növénye, a kukorica közel 983 ezer hektáros vetésterülete tavalyhoz képest 4,6 százalékkal nőtt, a 8,2 tonna/hektár körüli terméshozam az elmúlt öt év átlagánál 9,5 százalékkal lesz várhatóan magasabb. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint 8 millió tonnára becsülhető a várható termés.
Az őszi betakarítású növények között szintén kiemelt jelentőségű a napraforgó 570 ezer hektáros területével. A hozamok itt is kedvezőek, a 3 tonna/hektár körüli érték 7,1 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot, a kamarai termésbecslés alapján pedig a várható termésmennyiség eléri az 1,7 millió tonnát.
Mintegy negyvenmillió forintot különített el az Agrárminisztérium a mezőgazdasági vagyonvédelem színvonalának javítására. A mezőőrök és a polgárőrség együttműködésén alapuló program célja a nagy értékű beruházások védelme, a zártkerti, szántóföldi és erdei lopások megelőzése. A kezdeményezés jóvoltából ugyanakkor a tanyákon és a külterületeken élők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a jövőben.
A globális kihívások, a klímaváltozás és a Föld gyarapodó népessége napról napra hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország természeti erőforrásai és a munkával előállított mezőgazdasági termékei mindinkább felértékelődnek. Emellett a magyar gazdák folyamatosan beruháznak, a mezőgazdasági vagyon védelmére tehát egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség a Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020 címmel elinduló közös kezdeményezése kapcsán elmondta: az egyén, a társadalom és az agrártárca közös érdeke a mezőgazdasági vagyonvédelem.
Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
Eredményes volt az őszi betakarítás, és az őszi vetések eddigi kilátásai is kedvezőek – mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
Tarpataki Tamás közölte, a kukoricából a tavalyinál több mint 40 ezer hektárral nagyobb, de az elmúlt 5 év átlagánál 7 százalékkal kisebb területről, csaknem 982,7 ezer hektárról 7,8-8 millió tonna termett. Tavaly 7,92 millió tonna volt a termés. Az elmúlt 5 év átlagát ugyanakkor több mint 5 százalékkal haladja meg.
Megjelent az agrárminiszter agrárkár-enyhítési rendszer keretében alkalmazandó aszályközleménye. A közlemény az ország azon térségeit jelöli meg, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány és magas hőmérséklet mezőgazdasági kárt okozhatott.
Adott kárenyhítési évben – egyéb támogatási feltétel fennállása esetén – ugyanis csak abban az esetben és azon területekre fizethető aszálykárok után kárenyhítő juttatás, ha adott területtel kapcsolatban az aszályhelyzetről a miniszter legkésőbb tárgyév október 31-ig közleményt ad ki.
Hektáronként hatmillió forint támogatással számolhatnak azok a családok, amelyek komlótermesztésre vállalkoznak. Az Agrárminisztérium a Heineken Hungária és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által az elmúlt évben útjára indított kezdeményezés eredményeit látva újabb területek bevonására nyújt támogatást, így több évtizednyi hanyatlás után ismét fejlődésnek indulhat a komlótermesztés Magyarországon.
Dr. Nagy István miniszter felidézte, hogy a komlótermesztésnek egykor nagy hagyománya volt idehaza. A programnak köszönhetően éppen azokon a területeken indulhat újra a sör legfontosabb ízesítőanyagaként ismert komló termesztése, ahol kevés a munkalehetőség.
Közösség
Üzemeltetés
