Agrárvilág

Partnereink

Ipari császárfa faanyagának felhasználása

2019. augusztus 14., szerda 17:12 Kategória: Erdőgazdálkodás

Mostanában egyre gyakrabban merül fel az a kérdés az Ipari Császárfákkal kapcsolatban, hogy Mire lehet felhasználni?

Szerencsére eljutottunk eddig. Idáig az volt a kérdés vajon az ipari császárfa megnő? Egyenes szárú lesz? Tényleg ilyen rövid időn belül vágásérett (5-8 év)?  Most hogy az ország területén több látogatható nagyobb területű ültetvény van ipari császárfákból, és a leendő ültetvény tulajdonosok megtekinthetik ezeket az ültetvényeket, és láthatják valóban ott állnak az egyforma, szál egyenes törzsű 4,5-6 méter magas csomómentes fatörzsek. Ezek az ültetvények átlagosan 3-6 évesek.  Így az a kérdés már nem szokott felmerülni, valóban megnőnek-e? Vagy valóban egyenesszárnyúak lesznek-e? Most szoktunk találkozni a következő kérdéssel. Na jó, jó itt vannak a fák. De mire fogom tudni őket felhasználi? Mi lesz a faanyagból? Mi történik az után, hogy kitermeltük az így kinevelt fákat? Van piaca? Ki vásárolja meg tőlem? A következőkben ezekre a kérdésekre igyekszem részletes választ adni.

Bővebben...

Ipari császárfa ültetési időszaka

2019. augusztus 14., szerda 16:56 Kategória: Erdőgazdálkodás

Avagy az év melyik időszakában ültessem a palántákat, kezdjem meg az ültetvény kinevelését.

Aki egy kicsit is jártas a kertészetben, a kertgondozásban, szántóföldi kultúrákban, az bizonyára találkozott már a következő kifejezésekkel: tavaszi ültetés, őszi ültetés. Általában ezek a jellemzőek. Valamint az hogy nyáron nem ültetünk, nyáron nem kezdünk telepíteni, mert nagyon meleg, szárazság van. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy fák esetében melyik időszak az optimális. Vannak olyan forgalmazók, akik az ő növényfajtájukat, legyen ez most erdészeti,  gyümölcsfa, vagy díszfa, tavaszi, őszi, vagy kora tavaszi telepítésre ajánlja.

Bővebben...

Megalakult a Nemzeti Földügyi Központ

2019. július 17., szerda 07:53 Kategória: Erdőgazdálkodás

A mezőgazdaság újabb erős hatósági szervezete jött létre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulásával, mely az ágazat átláthatóságát, végső soron versenyképességét szolgálja – hangsúlyozta Dr. Nagy István agrárminiszter.

A júliustól működő központ egyfelől a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódjaként ellátja annak feladatait, tehát a földügyekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, másfelől nagyobb létszámmal, további feladatkörökkel is bővül. A kormányhatározat szerint a központ gyakorlatilag az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, az öntözésfejlesztési és erdészeti feladatokat látja el a földalapkezelő korábbi munkáján felül. A központot a földalapkezelő korábbi elnöke, Nagy János vezeti.

Bővebben...

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon a Vidékfejlesztési Program keretében támogatott 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Magyarország területének több mint húsz százalékán, összesen mintegy kétmillió hektáron erdő található. A 2016-ban elfogadott Nemzeti Erdőstratégia egyik kiemelt célja, hogy a következő ötven évben az erdőborítottságot 27 százalékra növeljük. Az Agrárminisztérium ezért megkönnyítette az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmét, amely így amellett, hogy a természetvédelem ügyét szolgálja, a csemetekertekben folyó munkát versenyképesebbé, az értékesítést pedig rugalmasabbá teszi.

Bővebben...

Az április végén Brüsszelben megrendezett “Az erdőnk a jövőnk” (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

Hogan szerint az egyhektáros kezdeményezés a Közös Agrárpolitikán belül biztosítana lehetőséget a tagországoknak arra, hogy kifizetésekkel támogassák a gazdálkodókat egy hektárnyi terület fásításáért. Az erdőtelepítésnek a biodiverzitást, a fajok sokféleségét kellene szolgálnia, hogy hozzájáruljon a kitűzött klíma- és környezetvédelmi célokhoz.

Bővebben...

Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős nemrégiben kinevezett államtitkára szerint az osztatlan közös tulajdonforma megszűnése a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás termelékenységére is kedvező hatással lesz. Emellett a fával borított területek növelésére, az erdei turizmus fejlesztésére és a vadgazdálkodás magasabb szintre emelésére is kiemelt figyelmet fordít.

Zambó Péter elmondta, hogy az államtitkárság alá tartozó területek az elmúlt időszakhoz képest nem változtak, azon belül továbbra is a földügyekért, az erdő- és vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért felel, de jelentősebb jogszabályváltozások csak a földügyek területén várhatók a közeljövőben. Ezen a területen kiemelt feladat az osztatlan közös tulajdonforma megszüntetése, amely közel 2,5 millió hektár területet érintve szinte gúzsba köti a hazai gazdálkodást. Az osztatlan közös tulajdon részarányának csökkentésétől jelentős termelékenység-javulást várnak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban is.

Bővebben...

22 millió facsemetét ültet a kormány

2019. április 02., kedd 10:25 Kategória: Erdőgazdálkodás

A mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához – mondta el az agrárminiszter Kismaroson. Az erdők világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Dr. Nagy István elmondta, a facsemeték elültetése 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent. Hozzátette, hogy az idei évben már 4800 hektárnyi erdőterület telepítésére adott engedélyt a minisztérium és jelenleg elbírálás alatt van még 1200 hektárnyi erdőt lefedő kérelem.

Az idén 6000 hektárral kívánja növelni a magyar erdők területét a tárca, amivel a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez is hozzá kívánnak járulni. A miniszter elmondta, hogy a 22 millió facsemete az erdőfrissítést szolgálja, míg a 6000 hektár az új erdőtelepítéseket.

Bővebben...

Erdőgazdálkodók figyelem! Egy hónapon belül zárul a VP5-8.3.1-17. kódszámú „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. április 3.

A felhívás az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosító vagy katasztrófaesemény által okozott erdőkár megelőzésében kívánja segíteni az erdőgazdálkodókat.

Bővebben...

A februárban újranyíló pályázattal együtt a Vidékfejlesztési Program (VP) öt kiírásában van még fejlesztési forrás az erdőgazdálkodók számára. A programban 2016 óta közel 17 ezer kérelmet támogattak – közölte az Agrárminisztérium.

Február 1-jétől március 4-ig ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázatra. Mostanáig a kiírás keretében több mint 1300 kérelem támogatásáról döntött az irányító hatóság, mintegy 900 millió forint értékben – közölte az Agrárminisztérium. A szakaszos elbírálás miatt a tavaly beérkezett pályázatok feldolgozása folyamatosan zajlik.

Bővebben...

Egységes vadkárfelmérési útmutatót készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A tervezet a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai és finanszírozói közreműködése mellett készült – közölte az agrárkamara.

Az útmutató, amelynek tervezetét Sárváron, gazdafórumon mutatták be, fő célja, hogy hogy egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, és hogy a vadkár mértékének megállapítása objektíven történhessen.

Bővebben...
: