| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Ellenőrzés | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ne csodára várj! Ültess SmaragdfaR-t és közben megtanulhatod, hogyan lehet akár (disznó)szarból is aranyat csinálni! Mert lehet, ezt Magyarország egy pragmatikus, több ezer hektárt művelő vállalkozója mutatta meg nekünk!
Hatékony hígtrágya kezelő, új takarmány, beporzó, bútoripari és energetikai nyersanyag, hogy csak néhány fontosabbat emeljünk ki a több éve csodafának is nevezett SmaragdfaR 27 féle hasznosságából!
Egyre többen telepítik a SmaragdfaR-t és látogatják külföldről is a nagyberényi 4 és 9 éves ültetvényeket, hogy megismerjék a Sunwo Zrt. (www.sunwo.eu) által fejlesztett, sokoldalú Paulownia fajhibridet. Az immár 4 éve rendszeresen vágott ültetvény faanyagából ajtó, ablak, sőt hegedű is készült. A koronaapríték pedig kiváló tüzelő. Rönkjei a következő vágási ciklusra (2023. február) már most előjegyezhetők, csakúgy, mint a jövő évi májusi telepítéshez a mikroszaporított egyedek! A hibrid magja steril és az ültetvény nem mutat invazivítást.
Nem annyira könnyű zöldíteni a vállalatokat, mint gondolnánk, 2027-től karbonadót kell fizetnünk!
Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak. De melyek az első lépések, és hová fordulhatnak a vállalatok, ha már a folyamat elején elakadnak?
Ma már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás nemcsak az unokáinkat érinti, hanem a mi életünkben is közvetlen károkat okozhat. A 2027-től bevezetendő karbonadónak hála azonban már a nagyvállalatoknak sem lehetőség, hanem kötelezettség karbon-semlegessé válni.
A klímaváltozás hatásait már nem kell bemutatni, mivel jó ideje érezzük a saját bőrünkön.
Globális szinten komoly erőfeszítéseket tesznek az államok, cégek annak érdekében, hogy hogyan lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátásunkat. Ennek felelősségét és hatását a hazai vállalatok is érzik. Egyre nagyobb fókuszt kap a környezet és klímavédelem, az öko-lábnyom kiszámolása, a karbonsemlegesítés. Ezek a kifejezések már mindenki számára ismerősek, mivel folyamatosan találkozunk velük különböző reklámokban, a benzinkúton, a zöldségesnél, szinte mindenhol ahol járunk. Most mindenki zöld akar lenni. Ez egy nagyon jó kezdeményezés. A kérdés csupán annyi, hogy a hangzatos reklámok mögött milyen valódi cselekedetek állnak? Mi a mi valódi egyéni és hazai felelősségvállalásunk? Mi az, amit mi tehetnénk?
A mező-, erdő - és vadgazdálkodásban két fő kerítéstípus terjedt el hazánkban, mechanikus és elektromos kerítésrendszereket használ a szakma.
A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerűek, ezek bárki számára egyszerűen telepíthetők, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. A feszített drótfonatos mechanikus kerítések jelentik a megnyugtató megoldást, készülhetnek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó csúszásmentes csomózással készült TORNADO TITAN drótfonat nyújt. A vízszintes huzalsorokat a függőleges kötőszál – amely csak a fej, illetve a lábdróton van hurkolva – metszéspontjaiknál külön anyagú kötőszálakkal létrehozott biztonsági csomó, kapcsolja és rögzíti. Itt a technológia akár 8 méteres oszlop osztásközt említ, azonban az igazán hosszútávon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5-6 méterenként kerül oszlopozásra. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba szerelésre kész hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat).
Az 1991-ben alapított Cont-Eco Kft. az elmúlt évtizedben a vadkár-elhárítás, legeltetéstechnika és vadászkertek létesítése terén figyelemre méltó eredményeket ért el.
A Cont-Eco Kft. 2003 évtől Európa egyik legnagyobb, villanypásztorokat és kellék-anyagokat gyártó cége, a francia LACME kereskedelmi vezérképviseletét látja el, valamint 2005 évtől az angol TORNADO kerítéstermékek gyári raktára és képviselete.
2021. szeptember 25. és október 14. között kerül megrendezésre az „Egy a Természettel” (One With Nature) Vadászati és Természeti Világkiállítás, melynek központi programsorozata a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ közel 75 ezer négyzetméteres, felújított területén várja az érdeklődőket.
A világkiállítás központi rendezvénye és széles programkínálata mellett 2021. szeptember 30 – október 3. között kiemelt eseménye lesz a FeHoVa PLUSZ.
1990 és 2016 között 1,3 millió négyzet-kilométer erdőt irtottak ki a világon, ami óránként körülbelül 800 futballpálya méretű területet jelent. Az erdőirtás legfőbb oka a fa, az élelmiszer, a takarmány, a bioüzemanyag, és egyéb áruk iránti kereslet. Ezzel egyidejűleg az erdőirtással összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátása a második legjelentősebb oka az éghajlatváltozásnak.
Érdemes tudni, hogy a Magyarországon az ipari hasznosítású faanyag 80%-a külföldről érkezik be, így ha csak a hazai szükségletek töredékét ki tudná szolgálni magyar termelésből származó faanyag, már az is hatalmas üzlet lenne. Aki stabil területen kíván üzletet építeni, annak érdemes számításba venni a faipart!
Örökösen visszatérő téma! Az internet különböző fórumain, végtelennek tűnő viták folynak róla. Ha külső szemlélő olvassa, aki a témában nem rendelkezik kellő tapasztalattal, akkor gondolkodás nélkül befogadja az információt, és tényként kezdi kezelni. Remélem, hogy a Kedves Olvasó, aki most alakítja ki a véleményét, a cikk végére tisztább képet kap.
A következő sorok megírását három év kutatómunka, vizsgálat előzte meg. Vizsgálataimat az Unió szabványában leírtakhoz igazítva végeztem, és rengeteg, interneten fellelhető anyagot olvastam végig. Ezek után éreztem úgy, hogy hitelesen megoszthatom tapasztalataimat a témában.
Az elmúlt évben egyre több „tudományos” cikk jelent meg Császára témában. Szakemberek vették a bátorságot és égbekiáltó hazugságokat engedtek megjelenni a nevük alatt, tudományos, és szakmai háttérre hivatkozva. Ezekről az emberekről kiderült, hogy legjobb esetben is csak fotón találkoztak az adott fajta valamelyik képviselőjével. Kivétel nélkül mindenkit megkerestünk, és meghívtunk ültetvénylátogatásra, személyes találkozásra.
Sikertelenül. A feltett kérdéseinkre nem, vagy nagyon ködös válaszokkal feleltek. Természetesen a megkérdezettek részéről minden esetben megtörtént a felelősségáthárítás. Leggyakoribb védekezés: „Én nem ezt mondtam”, amennyiben az adott sajtó kiforgatta a szavait, mert ő nem is ezt mondta akkor, hogy kerülhetett ki a közönség elé az ő nevével védjegyezve? Ha pedig ez a véleménye, akkor álljon ki mellette, és elvárható lenne, hogy az állításait tudja igazolni. Kérdezem, ha valóban történt kísérlet ennek a növénynek bármely fajtájával, akkor annak miért nincs nyoma? Ha nem tudja igazolni, ha mindannak, amit állít, nincs igazolható háttere, az hogyan lehet tudományos? Méginkább tudományos kísérlet?
Ezzel a témával már egy évvel ezelőtt is foglalkoztunk, de mint sok más esetben újra, és újra előjön a kérdés. Lesz-e piaca a császárfa faanyagnak? Ki veszi meg? Mit kell tennem, hogy piacképes faanyagot állítsak elő? Valamint az a kérdés a leggyakoribb mostanában, hogy vajon ebben az egyre bizonytalanabbá váló gazdasági környezetben jó döntés-e Ipari Császárfával foglalkozni?
Sajnos a téma most talán még aktuálisabb, mint egy évvel ezelőtt. A mellékletben becsatolt videóban még a 2020. évet megelőző gazdasági környezetet elemeztük. Azóta nyakunkra zúdult a COVID-19. (Itt jelezném a cikk legelején, hogy nem forgattunk új filmet a témával kapcsolatban. Nagyon nem szeretném azon emberek táborát gyarapítani, akik meglovagolják a Covid témát, és attól várnak némi hasznot, vagy plusz bevételt.)
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.