| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Az alginit fosszilis alga biomasszából és elmállott bazalttufából álló, természetes eredetű, nagy ásványi - és szervesanyag-tartalommal rendelkező talajjavító és kondicionáló anyag. Több célú hasznosíthatóságát számos szabadalom és kísérleti eredmény igazolta.
Kémhatása semleges, ill. lúgos. Minden olyan elemet tartalmaz, mely az élővilág fejlődéséhez szükséges. Talajra, állatra, növényre pozitív hatást gyakorolhat. Értékét növeli nagy humusz, nitrogén, kálium, kálcium, magnézium és mikroelem, valamint kolloid készlete.
Az amerikai Toro cég által kifejlesztett Aqua-Traxx hazánk piacvezető csepegtető-szalagja. Ez a kertészeti kultúráknál nélkülözhetetlen termék ideális megoldást nyújt az energia- és víztakarékos öntözéshez és tápoldatozáshoz. Többféle vízkibocsátású, illetve osztástávolságú változatainak köszönhetően a termelők könnyen kiválaszthatják a számukra megfelelő típust technológiájukat és adottságukat figyelembe véve.
Az Aqua-Traxx egyszerűen a felszínre fektethető. Eltömődésekkel szemben rendkívül ellenáll. A csepegtetőnyílásokba beépített nagy felületű szűrő-labirintuselem biztosítja a folyamatos és egyenletes vízkibocsátást. A tápoldatozásra alkalmas rendszerben kizárólag a vízben tökéletesen oldódó műtrágyák használata javasolt.
Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
Az aszálykárok utólagos kezelése helyett a következő időszakban a károk megelőzésével összefüggő feladatokra kell koncentrálnunk – mondta el Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron (OMÉK) megszervezett vízügyi konferencia megnyitóján. Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadásában a Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló, öntözésfejlesztési támogatásról nyújtott tájékoztatást.
Dr. Feldman Zsolt elmondta, hogy 2019 márciusában döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Fontos tény, hogy ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése.
A mezőgazdaság újabb erős hatósági szervezete jött létre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulásával, mely az ágazat átláthatóságát, végső soron versenyképességét szolgálja – hangsúlyozta Dr. Nagy István agrárminiszter.
A júliustól működő központ egyfelől a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódjaként ellátja annak feladatait, tehát a földügyekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, másfelől nagyobb létszámmal, további feladatkörökkel is bővül. A kormányhatározat szerint a központ gyakorlatilag az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, az öntözésfejlesztési és erdészeti feladatokat látja el a földalapkezelő korábbi munkáján felül. A központot a földalapkezelő korábbi elnöke, Nagy János vezeti.
A fajtaválaszték bővítését és a precíziós művelést ajánlotta a gazdák figyelmébe az aszálykárok megelőzéseként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója június 3-án Hajdúhadházon, a NAK és a NAIK által szervezett, ,,Szárazságban is eredményesen" című konferencián.
Dr. Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére. A kedvezőtlen talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban. Mint mondta, az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás, és hosszú távon Magyarországon sem lesz más út.
A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban.
A mezőgazdasági területeken már az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette, és az ágazatnak – a várható terméskiesés miatt – károkat okoz. A belügyminiszter 2019. április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt, a vízjogi engedélyezési eljárás alapján, egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető. Azonban a szakmai szervezetek jelzése szerint további rendkívüli vízhasználati lehetőséget szükséges teremteni a haladéktalanul öntözni kívánó termelők számára a kiemelten aszályos térségekben, hogy ne alakuljon ki katasztrófahelyzet.
A kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen.
Farkas Sándor az országos aszályhelyzet miatti kormányzati döntésről tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2019-től március 1-től október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett, igazodva a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez. Hozzátette: öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük. A jelenlegi módosításnak köszönhetően két és fél hónappal meghosszabbodik az az időszak, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – közölte.
A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány, különböző ösztönzőkkel támogatja.
Közösség
Üzemeltetés
