| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A mezőgazdaság újabb erős hatósági szervezete jött létre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) megalakulásával, mely az ágazat átláthatóságát, végső soron versenyképességét szolgálja – hangsúlyozta Dr. Nagy István agrárminiszter.
A júliustól működő központ egyfelől a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódjaként ellátja annak feladatait, tehát a földügyekkel kapcsolatos hatósági feladatokat, másfelől nagyobb létszámmal, további feladatkörökkel is bővül. A kormányhatározat szerint a központ gyakorlatilag az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, az öntözésfejlesztési és erdészeti feladatokat látja el a földalapkezelő korábbi munkáján felül. A központot a földalapkezelő korábbi elnöke, Nagy János vezeti.
A fajtaválaszték bővítését és a precíziós művelést ajánlotta a gazdák figyelmébe az aszálykárok megelőzéseként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója június 3-án Hajdúhadházon, a NAK és a NAIK által szervezett, ,,Szárazságban is eredményesen" című konferencián.
Dr. Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére. A kedvezőtlen talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban. Mint mondta, az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás, és hosszú távon Magyarországon sem lesz más út.
A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban.
A mezőgazdasági területeken már az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette, és az ágazatnak – a várható terméskiesés miatt – károkat okoz. A belügyminiszter 2019. április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt, a vízjogi engedélyezési eljárás alapján, egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető. Azonban a szakmai szervezetek jelzése szerint további rendkívüli vízhasználati lehetőséget szükséges teremteni a haladéktalanul öntözni kívánó termelők számára a kiemelten aszályos térségekben, hogy ne alakuljon ki katasztrófahelyzet.
A kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Csongrád megyei Fábiánsebestyénen.
Farkas Sándor az országos aszályhelyzet miatti kormányzati döntésről tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2019-től március 1-től október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett, igazodva a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez. Hozzátette: öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük. A jelenlegi módosításnak köszönhetően két és fél hónappal meghosszabbodik az az időszak, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – közölte.
A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány, különböző ösztönzőkkel támogatja.
A napelem kiválóan alkalmazható a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban a szivattyúk hajtására. Az ilyen rendszerek élettartama nagyon hosszú, akár 25-30 év, meghibásodásuk, elhasználódásuk csekély, nagyon jól automatizálhatók, minimális karbantartást, inkább csak felügyeletet igényelnek. Tegyük hozzá: elsőre pénzigényes beruházások, de érdemes utánaszámolni!
Napelemekkel és úgynevezett szolár szivattyú inverterrel nagyon sok hagyományos szivattyú is üzemeltethető, kiváltva a benzines, vagy dízel aggregátort, megspórolva a napi időigényes felügyeletet, üzemanyag feltöltést. Nem egy esetben akár 3 év alatt megtérül a ráfordított összeg. Előfeltétel egy jó minőségű, 63-125 mm átmérőjű kút, ami elegendő és HOMOKMENTES vizet ad. Ideálisak a legalább 110 mm átmérőjű, (vagy nagyobb) jól szűrőzött csőkutak, de ásott kút is kiváló, ha jó a vízhozama. A 63 mm átmérőjű kutakhoz speciális búvárszivattyút árusítunk.
Az SDI (Subsurface-Drip-Irrigation), azaz a felszín alatti csepegtető öntözőrendszer a terménysorok alá telepített csepegtetőcső vagy csepegtetőszalag-rendszer, mely élettartama sok év vagy több évtized. Telepítésnél előnyös GPS vezérlésű traktor használata, hogy a csövek talaj alatti helyzete a jövőben is ismert legyen.
A rendszer tervezése számos adottságtól függ, beleértve a vízforrást, talajtípust, terület méretet, alakot, topográfiát, elektromos csatlakozási lehetőséget. Emiatt minden egyes öntözés egyedi tervezésű, a helyi adottságok figyelembe vételével készül. A helyszíni bejárást, a tervkészítést és a költségvetést Metra Kft. költségmentesen végzi a potenciális megrendelők részére.
A csévélődobos öntözőgépek piacán vezető szerepet betöltő BAUER cég már 40 éve áll a gazdálkodók rendelkezésére. A több évtizedes gyakorlati tapasztalatokon alapuló folyamatos fejlesztések új technológiákat eredményeztek. A saját gyártású teljesáramkörű turbinával szerelt gépek megfelelnek a mai kor elvárásainak, amikor a víz és energiatakarékosság elsődleges szempont. A napelemes energiaellátással működő öntözőkomputer alapfelszereltség. A megszokott robosztus szerkezet kiegészült a legmodernebb öntözésvezérlési rendszerekkel, a már bevált SMS funkción felül a mobil öntözőgépek is bevonhatók a BAUER SmartRain öntözésirányítási rendszerbe.
A több mint 70 modell közül minden területre, minden öntözési célra megtalálható az ideális megoldás, legyen szó akár futballpálya-, faiskolai vagy szántóföldi növények öntözéséről. Minden öntözőgép tűzihorganyzott, és eredeti BAUER PE-csővel szerelt. A RAINSTAR család legkisebb tagja az „A” széria. Ezek az öntözőgépek éppúgy alkalmasak golf- és lovas pályák öntözésére, mint kisebb szántóföldi parcellákhoz vagy akár kertészetekbe. 40-63 mm PE cső átmérő, 115-170 m hossz.
Olcsóbb, vagy akár teljesen ingyenes lehet a mezőgazdaságban az öntözés. Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy a következő uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásainak felhasználásával a Belügyminisztérium feladata lesz elvezetni a földekhez a vizet.
250 hektáros földjének csak a tizedét tudja rendszeresen öntözni Oláh József. Főként fokhagymát és petrezselymet termel, azt mondja: ha még ennyit sem öntözne, egy aszályosabb nyár után semmit sem tudna eladni.
Akár 50.000-100.000 hektárral is növelhető Magyarországon az öntözött terület nagysága, jelentősebb fejlesztés nélkül, a már meglévő rendszerek jobb kihasználásával - mondta Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának vezető főtanácsosa.
Magyarországon jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók, azaz mintegy 80-100.000 hektárt.
Közösség
Üzemeltetés
