| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Költségvetési forrásokból, illetve uniós támogatásból jelentős összeget fordít a kormány a tanyákon lakók életminőségének javítására – jelentette ki Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A falu- és tanyagondnoki szolgálatok elindulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a kormány 2011 óta minden évben meghirdeti a tanyafejlesztési programot, erre 2013 óta 724 településről, az egész Alföld területéről pályázhatnak.
A tavaly meghirdetett 2,3 milliárd forintos keretből tanyagazdaságok fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, tanyagondnoki szolgálatok megerősítésére igényelhettek támogatást. A 764 eredményes pályázó számára a szükséges adminisztráció elvégzése után még az idén a teljes összeget kifizethetik. Hozzátette: jövő év elején 1,6 milliárd forintos kerettel újabb pályázati kört hirdetnek meg.
Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című felhívásának módosítása, mely megemelt támogatással és további jelentős kedvezményekkel kívánja ösztönözni a gazdálkodók erdőtelepítési beruházásait.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. A Vidékfejlesztési Program keretében 12 felhívás, összesen 106 milliárd forintnyi támogatás érinti közvetlenül az erdőgazdálkodást, ezekben eddig több mint 18.600 kérelem támogatásáról hozott támogató tartalmú döntést az Agrárminisztérium, 51 milliárd forint támogatási összegben.
Mintegy 20 ezer család foglalkozik méhészettel, 1,2 millió méhcsalád van Magyarországon és 20-25 ezer tonnát tesz ki évente az országban a méztermelés, amelyet ösztönözni kell intézkedésekkel és támogatásokkal – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a mézfogyasztást népszerűsítő őszi kampányt megnyitó sajtótájékoztatón Budapesten.
A miniszter kiemelte, hogy az unió által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik. Dr. Nagy István szól arról is, hogy a magyar termelésű méz 70 százalékát exportálják. Néhány évvel ezelőtt az egy főre jutó belföldi fogyasztás 40 dekagrammot tett ki, jelenleg egy kilogramm, ez még mindig alacsonynak számít az uniós átlagfogyasztáshoz képest, ezért ösztönözni kell a fogyasztást – mondta.
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
A kormány kiemelten támogatja a nagyszabású, bátor és jövőbemutató élelmiszeripari beruházásokat – mondta az agrárminiszter a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban, a Kurucz cégcsoport sertés vágó- és feldolgozó üzemének átadásán.
Dr. Nagy István elmondta, hogy az évi 130 ezer hízósertés levágására, piaci igények szerinti feldolgozására alkalmas üzem 3 milliárd forintos beruházását a kormány az európai vidékfejlesztési alap forrásaiból mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztéssel 120 új munkahelyet hoztak létre Sárrétudvariban. A miniszter szerint a Kurucz cégcsoport tökéletes mintája annak, amit a tárca el szeretne érni: a hagyományokra alapozva, építkezve, a legkorszerűbb, legmodernebb technológiát alkalmazva léptetni be az ágazatot a 21. századba.
Mintegy negyvenmillió forintot különített el az Agrárminisztérium a mezőgazdasági vagyonvédelem színvonalának javítására. A mezőőrök és a polgárőrség együttműködésén alapuló program célja a nagy értékű beruházások védelme, a zártkerti, szántóföldi és erdei lopások megelőzése. A kezdeményezés jóvoltából ugyanakkor a tanyákon és a külterületeken élők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a jövőben.
A globális kihívások, a klímaváltozás és a Föld gyarapodó népessége napról napra hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország természeti erőforrásai és a munkával előállított mezőgazdasági termékei mindinkább felértékelődnek. Emellett a magyar gazdák folyamatosan beruháznak, a mezőgazdasági vagyon védelmére tehát egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség a Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020 címmel elinduló közös kezdeményezése kapcsán elmondta: az egyén, a társadalom és az agrártárca közös érdeke a mezőgazdasági vagyonvédelem.
Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
Több mint 106 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jut a Vidékfejlesztési programban.
Dr. Nagy István agrárminiszter a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének (MEGOSZ) 25. jubileumi országos találkozóján elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.
Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019. január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is – mondta el Dr. Juhász Anikó az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bonyhádon. Kiemelte: a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált, vagyis az élő marha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot.
A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt – ismertette a helyettes államtitkár. Dr. Juhász Anikó elmondta, hogy az export harmadát Törökország veszi fel, és növekszik a tíz-húsz százalékot kitevő osztrák, illetve horvát piacra irányuló export.
A mezőgazdasági termelés az elmúlt években látványosan növekedett, az ágazat kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot. Ez a szám 2010-ben még csupán 1686 milliárd forint volt, így az Európai Unióban 2010 óta Magyarország érte el a legerősebb növekedést – mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az OTP Bank agrárhitelezéssel foglalkozó sajtótájékoztatóján Budapesten.
Az agrártárca államtitkára rámutatott: a mezőgazdaság tartós fejlődésének, jövedelmezősége emelkedésének alapvető feltétele, hogy a termelékenység tovább javuljon az ágazatban. Ennek kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszik az, hogy az elmúlt években felpörgött az agrárhitelezés.
A magyar méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampányok, az idén meghirdetett „beporzók éve” egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálják.
Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette, hogy a hatékonyság növelése érdekében az agrártárca 600 millió forintot különített el, amely az 1,2 millió méhcsaláddal rendelkező, majdnem 20 ezer méhész számára nyújt segítséget.
Közösség
Üzemeltetés
