| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A mezőgazdaságban dolgozók eredményessége érdekében fontos, hogy ismerjék a legújabb agráripari trendeket, amelyekben segítséget nyújt az AGROmashEXPO és Agrárgépshow 2020 kiállítás is 2020. január 22-25. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban – mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Budapesten.
Dr. Feldman Zsolt kiemelte, hogy elindították a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programot, amely 100 milliárd forint értékű beruházási hitelhez nyújt segítséget. Ezen belül a mezőgazdasági gépek megvásárlásához nyújtott hitelek maximum 30 milliárd forintig igényelhetnek támogatást. Visszahozták a lízingdíj támogatási konstrukciót a mezőgazdasági géppiac, a gazdálkodók segítésére. Ennek köszönhetően november végéig közel 370 támogatási kérelmet hagytak jóvá, több mint 15 milliárd forint összegű lízingszerződéshez kapcsolódóan – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra is, hogy 2019. novemberig a Magyar Államkincstár (MÁK) 212 milliárd forint előleget fizetett ki közvetlen, vidékfejlesztési, illetve nemzeti támogatásként. Fontosnak tartja, hogy ezeket a forrásokat a gazdálkodók a modern technológiákba fektessék.
A 2019. évi jogalkotás az Agrárminisztérium életében termékenyen alakult. A tárca 5 törvény, 13 kormányrendelet és 67 miniszteri rendelet előkészítését, illetve megalkotását végezte el, valamint a Kormány elé 105 előterjesztést nyújtott be az év folyamán. Ezek közül érdemes kiemelni néhány, a gazdák széles körének munkáját megkönnyítő rendelkezést.
2019. július 1. hatállyal felállt a Nemzeti Földügyi Központot. Az új szervezet hatáskörébe tartozik az állam tulajdonában álló földekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás mellett az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztásával összefüggő feladatok ellátása, a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági térképészeti tevékenység, az öntözési ügynökségi feladatok, valamint az erdőtervezés központi irányítása.
Továbbra is elérhető a mikrohitel.
Az 1991-ben alapított BMVK Alapítvány egyik meghatározó tevékenysége a mikrohitelezés. Ennek keretében nemcsak a már több éve működő, de akár a frissen alakult vállalkozások (egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok) számára is biztosítanak kedvezményes visszatérítendő forrást. A mikrohitel programról Pohl Marietta ügyvezető igazgatót kérdeztük.
Továbbra is bővül a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon: az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások az első három negyedévben mintegy 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet összeállításából.
A 152 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült összeállítás szerint a vevők jelentős része bankhitel segítségével vásárol gépeket. A legkedveltebb forrás a jegybank kedvezményes hitelprogramja, a legtöbben a januárban indított NHP fix keretében elérhető konstrukciót vették igénybe. Az NHP fix összes kihelyezésének csaknem negyede – mintegy 52 milliárd forint – az agrárgazdaságba került. Hozzáteszik, hogy fejlődött az agrárlízing is, a Magyar Lízingszövetség adatai szerint a mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg 72 milliárd forintra nőtt 2019. I-III. negyedévben. Az agrárgépek esetében a jegybanki finanszírozási program, az NHP aránya 81 százalékos volt.
Költségvetési forrásokból, illetve uniós támogatásból jelentős összeget fordít a kormány a tanyákon lakók életminőségének javítására – jelentette ki Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A falu- és tanyagondnoki szolgálatok elindulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a kormány 2011 óta minden évben meghirdeti a tanyafejlesztési programot, erre 2013 óta 724 településről, az egész Alföld területéről pályázhatnak.
A tavaly meghirdetett 2,3 milliárd forintos keretből tanyagazdaságok fejlesztésére, közösségi terek kialakítására, tanyagondnoki szolgálatok megerősítésére igényelhettek támogatást. A 764 eredményes pályázó számára a szükséges adminisztráció elvégzése után még az idén a teljes összeget kifizethetik. Hozzátette: jövő év elején 1,6 milliárd forintos kerettel újabb pályázati kört hirdetnek meg.
Megjelent a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című felhívásának módosítása, mely megemelt támogatással és további jelentős kedvezményekkel kívánja ösztönözni a gazdálkodók erdőtelepítési beruházásait.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. A Vidékfejlesztési Program keretében 12 felhívás, összesen 106 milliárd forintnyi támogatás érinti közvetlenül az erdőgazdálkodást, ezekben eddig több mint 18.600 kérelem támogatásáról hozott támogató tartalmú döntést az Agrárminisztérium, 51 milliárd forint támogatási összegben.
Mintegy 20 ezer család foglalkozik méhészettel, 1,2 millió méhcsalád van Magyarországon és 20-25 ezer tonnát tesz ki évente az országban a méztermelés, amelyet ösztönözni kell intézkedésekkel és támogatásokkal – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a mézfogyasztást népszerűsítő őszi kampányt megnyitó sajtótájékoztatón Budapesten.
A miniszter kiemelte, hogy az unió által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Emellett a magyar méhészek az idén méhcsaládonként 500 forint jövedelempótló támogatáshoz jutnak, jövőre ezt 1000 forintra emelik. Dr. Nagy István szól arról is, hogy a magyar termelésű méz 70 százalékát exportálják. Néhány évvel ezelőtt az egy főre jutó belföldi fogyasztás 40 dekagrammot tett ki, jelenleg egy kilogramm, ez még mindig alacsonynak számít az uniós átlagfogyasztáshoz képest, ezért ösztönözni kell a fogyasztást – mondta.
Október 16-án indult el a mezőgazdasági termelők számára nyújtott agrártámogatások előlegének kifizetése – jelentette be Dr. Mészáros József a Magyar Államkincstár elnöke. Tájékoztatása szerint az államkincstár előlegként november 30-ig mindösszesen mintegy 240 milliárd forintot fog eljuttatni a gazdáknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió által engedélyezett legkorábbi időponttól kezdődően kezdte utalni a támogatási előlegeket a gazdáknak. Hozzátette: az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további mindösszesen 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák. Mint mondta, ez a jelentős segítség hozzájárul a versenyképességükhöz.
A kormány kiemelten támogatja a nagyszabású, bátor és jövőbemutató élelmiszeripari beruházásokat – mondta az agrárminiszter a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban, a Kurucz cégcsoport sertés vágó- és feldolgozó üzemének átadásán.
Dr. Nagy István elmondta, hogy az évi 130 ezer hízósertés levágására, piaci igények szerinti feldolgozására alkalmas üzem 3 milliárd forintos beruházását a kormány az európai vidékfejlesztési alap forrásaiból mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztéssel 120 új munkahelyet hoztak létre Sárrétudvariban. A miniszter szerint a Kurucz cégcsoport tökéletes mintája annak, amit a tárca el szeretne érni: a hagyományokra alapozva, építkezve, a legkorszerűbb, legmodernebb technológiát alkalmazva léptetni be az ágazatot a 21. századba.
Mintegy negyvenmillió forintot különített el az Agrárminisztérium a mezőgazdasági vagyonvédelem színvonalának javítására. A mezőőrök és a polgárőrség együttműködésén alapuló program célja a nagy értékű beruházások védelme, a zártkerti, szántóföldi és erdei lopások megelőzése. A kezdeményezés jóvoltából ugyanakkor a tanyákon és a külterületeken élők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat a jövőben.
A globális kihívások, a klímaváltozás és a Föld gyarapodó népessége napról napra hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország természeti erőforrásai és a munkával előállított mezőgazdasági termékei mindinkább felértékelődnek. Emellett a magyar gazdák folyamatosan beruháznak, a mezőgazdasági vagyon védelmére tehát egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség a Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020 címmel elinduló közös kezdeményezése kapcsán elmondta: az egyén, a társadalom és az agrártárca közös érdeke a mezőgazdasági vagyonvédelem.
Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Dr. Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisztérium (AM) célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
Közösség
Üzemeltetés
