| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A Vidékfejlesztési Program ökológiai pályázatainak elsődleges célja az öko gazdálkodású területek növelésének ösztönzése. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tavasszal háromszorosára, 36 milliárd forintra emelte az erre vonatkozó pályázat második felhívásának keretösszegét – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ozorán tartott Biogazdafórumon.
A június 4-i eseményen az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a biogazdálkodók részére külön pályázati források álltak rendelkezésre, melyeknek köszönhetően mára több mint 230 000 hektáron folytathatnak biogazdálkodást. A 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása című felhívás esetében az agrártárca azért növelte a keretet háromszorosára, hogy minden jogosult kérelmet támogatni tudjon. Így ez év áprilisában mintegy 2400 pályázat részesült az összesen 36 milliárd forintnyi keretösszegből.
Sikeres állattenyésztési korszakot alapoz meg az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van – mondta az agrárminiszter Domonyban.
Dr. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta: az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani a magyar szabályozást, a törvény elfogadását követően adja ki a minisztérium a végrehajtási rendeleteket.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon közölte, a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására.
Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira – mondta a politikus. Farkas Sándor az elmúlt időszak közösen elért eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült emelni. Farkas Sándor az elmúlt évek sikerei között említette az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmiadó-csökkentéseket.
A kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ezért a tavaly év végén meghirdetett új ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a szaktárca megháromszorozta – jelentette be Dr. Nagy István agrárminiszter a Figyelő konferenciáján. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden arra jogosult pályázatot támogatni fognak.
A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak, különösen a kisebb vállalkozások számára kiemelten fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozó hitelkonstrukció – mondta az agrárminiszter sajtótájékoztatón.
Dr. Nagy István hozzátette: a mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya 2013 óta töretlenül nő, tavaly év végén mintegy 623 milliárd forint volt, a 2010-est mintegy másfélszeresen haladta meg.
A hatékonyság és termelékenység növelése érdekében a mezőgazdasági beruházások ösztönzését, támogatását kiemelten kezeli az Agrárminisztérium. A pénzügyi lízing hasznos finanszírozási eszköze e célok megvalósításának, ezért az agrártárca a hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programjain túl újraindítja a mezőgazdasági vállalkozások által új gépek és technológiai berendezések lízingbe vételéhez kapcsolódó támogatási programját. A programra 2019. évben 600 millió forint áll rendelkezésre.
A támogatás formája kamattámogatás, amely lízing formájában megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódhat abban az esetben, ha a lízing futamideje 36 hónap és ha a futamidő végén a mezőgazdasági termelő megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát. A kamattámogatás mértéke a lízingdíj kamattartalmának 50%-a. Az ügylethez a kezességvállaló intézmények által nyújtott készfizető kezesség is kapcsolódhat, ezzel is segítve a beruházás megvalósulását.
Dr. Nagy István agrárminiszter Mezőtúron, országjáró körútja első állomásán tartott sajtótájékoztatót.
A jelenleg a mezőgazdaságba érkező források a versenyképességet segítik elő. Az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. Az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben. Dr. Nagy István külön kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint, ezért a miniszter arra biztatja a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen a tét meghatározó számukra.
A fűszerpaprika vetésterületének megőrzése érdekében azonnali intézkedésekre van szükség, ezért még idén több mint 500 millió forint támogatást kap az ágazat – hangsúlyozta Dr. Nagy István agrárminiszter Kalocsán a helyi és környékbeli fűszerpaprika termelőkkel folytatott egyeztetéseket követően.
A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón az agárminiszter kiemelte: a fűszerpaprikát termelők sok problémát megfogalmaztak a külföldi import mennyiségével, alacsony árfekvésével, a megváltozott fogyasztói szokásokkal és a feketekereskedelemmel, valamint a klímaváltozással, az öntözés nehézségeivel kapcsolatban.
A magyar mezőgép-piac 2018-ban is dinamikusan növekedett, ezzel rekordforgalmat ért el. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai alapján Magyarországon a gazdálkodók és a mezőgazdasági vállalkozók 2018-ban 175 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ez 15 százalékkal haladta meg az előző évi gépforgalom értékét. Az alkatrészekre is 11 százalékkal többet, összesen 49 milliárd forintot fordítottak. Ezt a folyamatot a beruházási támogatások, a kedvező finanszírozási lehetőségek – a hitelezés és a lízing –, valamint a mezőgazdasági termelés növekvő jövedelmezősége és a jövedelempótló támogatások által biztosított stabil pénzügyi háttér egyaránt segítették.
A gazdálkodók továbbra is az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. A mezőgazdasági gépberuházások értékének 55 százalékát adták az erőgépek, 45 százalékát a munkagépek, valamint egyéb gépek. A teljes érékesítésen belül a traktorok 34 százalékos, a gabonakombájnok 12 százalékos arányt képviseltek. A mezőgazdasági célú szállító járművekből 15 százalékkal, az új mezőgazdasági pótkocsikból 20 százalékkal többet értékesítettek. A növényvédő gépek piacán 2018-ban 31 százalékkal nőtt a forgalom.
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósítására 70 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek számára. A pályázatok benyújtásának határideje 2019. április 8.
A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek támogatása, aktív részvételének biztosítása az NKP meghatározott célkitűzéseihez illeszkedő megvalósítására szolgál. A Zöld Forrásból a támogatás igénybevételére jogosultak a vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok hatékony és eredményes teljesítéséhez kapnak segítséget. Ezek a célok: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata és az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ennek alapján közreműködnek többek között az ágazat számára előnyös finanszírozási termékek és szolgáltatások kidolgozásában, különös tekintettel a kereskedelmi banki szektor által nem finanszírozott területekre.
A február 27-én Győrffy Balázs NAK-elnöke, valamint Bernáth Tamás MFB elnök-vezérigazgató által aláírt együttműködési megállapodás küldetése, hogy az MFB és a NAK a saját területén felhalmozott tapasztalatát egyesítve segítse a termelők versenyképességének fokozását, ezen keresztül a vidéki életminőség javítását. Ennek érdekében a két intézmény olyan finanszírozási termékek és szolgáltatások kidolgozását tűzte ki célul, melyek hatékonyan segíthetik a mezőgazdaságban tevékenykedő magyar kis- és középvállalkozásokat a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területek fejlesztésében.
Közösség
Üzemeltetés
