| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Több mint 106 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jut a Vidékfejlesztési programban.
Dr. Nagy István agrárminiszter a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének (MEGOSZ) 25. jubileumi országos találkozóján elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.
Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019. január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is – mondta el Dr. Juhász Anikó az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bonyhádon. Kiemelte: a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált, vagyis az élő marha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot.
A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt – ismertette a helyettes államtitkár. Dr. Juhász Anikó elmondta, hogy az export harmadát Törökország veszi fel, és növekszik a tíz-húsz százalékot kitevő osztrák, illetve horvát piacra irányuló export.
A mezőgazdasági termelés az elmúlt években látványosan növekedett, az ágazat kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot. Ez a szám 2010-ben még csupán 1686 milliárd forint volt, így az Európai Unióban 2010 óta Magyarország érte el a legerősebb növekedést – mondta Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az OTP Bank agrárhitelezéssel foglalkozó sajtótájékoztatóján Budapesten.
Az agrártárca államtitkára rámutatott: a mezőgazdaság tartós fejlődésének, jövedelmezősége emelkedésének alapvető feltétele, hogy a termelékenység tovább javuljon az ágazatban. Ennek kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszik az, hogy az elmúlt években felpörgött az agrárhitelezés.
A magyar méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampányok, az idén meghirdetett „beporzók éve” egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálják.
Dr. Nagy István agrárminiszter ismertette, hogy a hatékonyság növelése érdekében az agrártárca 600 millió forintot különített el, amely az 1,2 millió méhcsaláddal rendelkező, majdnem 20 ezer méhész számára nyújt segítséget.
A Vidékfejlesztési Program ökológiai pályázatainak elsődleges célja az öko gazdálkodású területek növelésének ösztönzése. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tavasszal háromszorosára, 36 milliárd forintra emelte az erre vonatkozó pályázat második felhívásának keretösszegét – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ozorán tartott Biogazdafórumon.
A június 4-i eseményen az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a biogazdálkodók részére külön pályázati források álltak rendelkezésre, melyeknek köszönhetően mára több mint 230 000 hektáron folytathatnak biogazdálkodást. A 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása című felhívás esetében az agrártárca azért növelte a keretet háromszorosára, hogy minden jogosult kérelmet támogatni tudjon. Így ez év áprilisában mintegy 2400 pályázat részesült az összesen 36 milliárd forintnyi keretösszegből.
Sikeres állattenyésztési korszakot alapoz meg az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van – mondta az agrárminiszter Domonyban.
Dr. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta: az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani a magyar szabályozást, a törvény elfogadását követően adja ki a minisztérium a végrehajtási rendeleteket.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon közölte, a vidékfejlesztési program keretében csaknem 120 milliárd forint forrást különítettek el az állattartó gazdaságok beruházásaira, 43 milliárd forintot az agrár környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedésekre és 33 milliárd forintot az ökológiai gazdálkodás támogatására.
Idén a kormány több mint 19 milliárd forintot szán a sertéságazat és több mint 13 milliárd forintot a baromfiágazat állatjóléti támogatásaira – mondta a politikus. Farkas Sándor az elmúlt időszak közösen elért eredményei közül kiemelte, hogy a hús- és tejhasznú tehénállományt 2010-hez képest 93 ezer egyeddel, 402 ezerre sikerült emelni. Farkas Sándor az elmúlt évek sikerei között említette az élőállatokat és különböző hústermékeket érintő forgalmiadó-csökkentéseket.
A kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ezért a tavaly év végén meghirdetett új ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a szaktárca megháromszorozta – jelentette be Dr. Nagy István agrárminiszter a Figyelő konferenciáján. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden arra jogosult pályázatot támogatni fognak.
A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) folyószámlahitele kellő biztonságot nyújt az agrárvállalkozásoknak, különösen a kisebb vállalkozások számára kiemelten fontos a kiszámíthatóan rendelkezésre álló forgóeszköz-finanszírozó hitelkonstrukció – mondta az agrárminiszter sajtótájékoztatón.
Dr. Nagy István hozzátette: a mezőgazdasági vállalkozások hitelállománya 2013 óta töretlenül nő, tavaly év végén mintegy 623 milliárd forint volt, a 2010-est mintegy másfélszeresen haladta meg.
A hatékonyság és termelékenység növelése érdekében a mezőgazdasági beruházások ösztönzését, támogatását kiemelten kezeli az Agrárminisztérium. A pénzügyi lízing hasznos finanszírozási eszköze e célok megvalósításának, ezért az agrártárca a hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programjain túl újraindítja a mezőgazdasági vállalkozások által új gépek és technológiai berendezések lízingbe vételéhez kapcsolódó támogatási programját. A programra 2019. évben 600 millió forint áll rendelkezésre.
A támogatás formája kamattámogatás, amely lízing formájában megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódhat abban az esetben, ha a lízing futamideje 36 hónap és ha a futamidő végén a mezőgazdasági termelő megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát. A kamattámogatás mértéke a lízingdíj kamattartalmának 50%-a. Az ügylethez a kezességvállaló intézmények által nyújtott készfizető kezesség is kapcsolódhat, ezzel is segítve a beruházás megvalósulását.
Dr. Nagy István agrárminiszter Mezőtúron, országjáró körútja első állomásán tartott sajtótájékoztatót.
A jelenleg a mezőgazdaságba érkező források a versenyképességet segítik elő. Az aszály miatt az idei évtől meghosszabbodik a mezőgazdasági öntözési idény, amely március 1-jétől október 31-ig tart az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. Az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben. Dr. Nagy István külön kitért arra, hogy a Közös agrárpolitika (KAP) minden gazdát érint, ezért a miniszter arra biztatja a gazdákat, hogy vegyék komolyan az európai uniós választásokat, hiszen a tét meghatározó számukra.
Közösség
Üzemeltetés
