Agrárvilág

Partnereink

Nyerünk vagy bukunk az új Közös Agrárpolitikával?

Legyen egy felső korlát a közvetlen kifizetésekben, és az így felszabaduló forrásokat a kis és közepes méretű gazdaságok agrártámogatásainak kifizetésére fordítsuk – jelentette ki Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos videóüzenetében a Portfolio Agrárszektor Konferencián. Az Európai Bizottság 2020 utáni időszakra szóló Közös Agrárpolitikájában (KAP) ugyanakkor arra is készülnek, hogy a krízisek idején gyorsabban tudjanak majd cselekedni, illetve beavatkozni. A bizottság javaslatai között továbbá az is szerepel, hogy létrehoznak egy 10 milliárd eurós innovációs kasszát.

A bizottság 2020 utáni időszakra szóló javaslatai azt célozzák, hogy a KAP egyszerűbbé és korszerűbbé váljon, valamint a források elosztása célzottabb és igazságosabb legyen - emelte ki üzenetében Phil Hogan. Fontosnak tartják továbbá, hogy fokozódjanak a klíma- és környezetvédelmi ambíciók, lépéseket tegyenek a vidéki térségek gazdasági növekedéséért és munkahelyeiért, illetve erőteljes hangsúly legyen a generációs megújításon is – tette hozzá.

A javaslat többek között azt is tartalmazza, hogy továbbra is maradjon prioritás a közvetlen kifizetésekben a kis és közepes méretű gazdaságok támogatása, valamint legyen egy felső korlát, és az így felszabaduló források a kis és közepes méretű gazdaságok körében kerüljenek kifizetésre. Ez ugyanis az agrártámogatások sokkal kiegyensúlyozottabb elosztásához járul hozzá. A bizottság javasolja ugyanakkor azt is, hogy legyen nagyobb a rugalmasság és a szubszidiaritás, ami több lehetőséget adhat a KAP-beavatkozások megtervezésére a szükségletekkel összhangban.

Az Európai Bizottság tervei között szerepel továbbá az is, hogy a Közös Agrárpolitikát felkészíti arra is, hogy válság időszakokban is tudjanak cselekedni, a javaslatuk ugyanis egy korszerű és egyszerűsített mezőgazdasági tartalék fejezetet is tartalmaz. A jövőben az innovációs ráfordítások, a magántárolási támogatás és a rendkívüli piaci intézkedések költségeit ebből az új mezőgazdasági tartalékból fogják majd kifizetni, és mindezt anélkül, hogy csökkenteni kellene a gazdáknak kifizetett közvetlen támogatások összegét. A bizottság javaslata ezen kívül egy 10 milliárd eurós élelmiszeripari, mezőgazdasági, vidékfejlesztési és biogazdálkodási kutatási és innovációs forrást is tartalmaz.

Nyerünk vagy bukunk az új Közös Agrárpolitikával?

A Portfolio Agrárszektor konferencia első nagy kerekasztal-beszélgetése a Közös Agrárpolitika körül forgott. A meghívott szakemberek és a hallgatóság is szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy mennyire fogja ténylegesen csökkenteni a bürokráciát az új terv, lesznek-e elegendő forrásai a magyar kormánynak a kieső uniós források pótlására és bevezethető-e egyáltalán a támogatási rendszer 2022-ig.

A beszélgetés résztvevői voltak:

Csányi Attila, vezérigazgató, Bonafarm Csoport

Dr. Feldman Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium

Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke

Kis Miklós Zsolt, államtitkár, Agrárminisztérium

Páczay György, agrárszakértő, Európai Parlament

A szakemberek összeségében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb környezeti, állatjóléti, digitalizációs és egyéb elvárások mellé nem egy szűkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni. Magyarországot tekintve pillanatnyilag 4 százalékos mínusszal lehet számolni a közvetlen kifizetések terén és 15 százalékos elvonással a vidékfejlesztési pillérben. Dr. Feldman Zsolt hozzátette, ha reálárakon számolnánk, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16 százalékkal maradna el a jelenlegitől. Ám a szakembereknek nem is annyira a források csökkenése, mint inkább az elosztás nehezen értelmezhető, bürokratikus jellege bosszantotta, valamint az, hogy az unió figyelmen kívül hagyja, hogy támogatási és beruházási verseny zajlik az egész világban.

Csányi Attila többször is rámutatott, hogy a beruházások végrehajtása kulcskérdés. Hiába nő a hazai mezőgazdaság kibocsátása, ha például egy holland dolgozó tízszer több értéket állít elő, mint egy magyar, de egy cseh teremlő is dupla annyit. Munkaerő-hatékonyságban és az áru feldolgozottságában még messze a kívánatos mögött vagyunk. Páczay György is emlékeztetett rá: Kínában több mint a dupláját költik agrárfejlesztésre, mint az EU, és az USA-ban is moderáltan emelkednek az agrártámogatások. Ezzel szemben az unióban csökkenés várható. Mindez azt jelenti, hogy a világpiacon romlik a versenyképességünk. Egyedül abban bízhatunk, hogy EU parlamenti választások kampánya is most zajlik, talán ez rákényszeríti a politikusokat arra, hogy egy kevésbé fájó agrárbüdzsé mellett döntsenek.

Kis Miklós Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot magunk mellé állítani a csökkentés minimalizálása érdekében. Ha ez nem megy, akkor a hazai társfinanszírozás mértékét kell megemelni úgy, hogy a forráscsökkenésből a magyar gazdálkodó szinte semmit ne érezzen meg. Ugyanakkor emlékeztetett rá, mekkora veszéllyel járna az, ha a tagállami hozzájárulás mértékét nem maximalizálná az unió, hiszen már most is egy társfinanszírozási verseny zajlik az EU-n belül is.

A vidékfejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatban többször is elhangzott, hogy az éghajlati, biodiverzitási vagy állatjóléti elvárások versenyhátrányt teremtenek az uniós árunak a világpiacon, főként ha az importtermékekkel szemben nem alkalmazzuk ezt a szigort. Csányi Attila megjegyezte: egy olyan gazdasági környezetben, melyben a kamat és a bérek emelkednek, miközben feszült fejlesztésekre sarkall a világpiac, nagy szükség van beruházási támogatásokra, ugyanakkor a munkaerő-felhasználás fokozását nem szabad elvárni a pályázatokban. Győrffy Balázs ezzel egyetértett: olyan mértékű a munkaeőhiány a teljes nemzetgazdaságban, hogy már inkább az embert kiváltó, modern technológiákat kellene előtérbe helyezni. Kis Miklós Zsolt az eddig beadott pályázati igények alapján úgy becsülte, hogy most is mintegy ezer milliárd forintnyi fejlesztési igény van a magyar agráriumban.

A résztvevők többsége az új Közös Agrárpolitika indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

: