Agrárvilág

Partnereink

Hungarikum lehet a gönci barack

A gönci térség kitűnő példája lehet annak, hogyan képes egy régió a saját értékeit középpontba állítva és kiaknázva felemelkedni. A gönci barack köré szerveződött, a falvak és a vállalkozások összefogásával létrejövő kezdeményezés célja, hogy a hamarosan hungarikummá váló kajszi feldolgozása olyan gasztrológiai, kulturális és turisztikai folyamatokat indítson el, amelyek munkát és megélhetést biztosítanak az itt élőknek – mondta el Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Pálinkás Gönci Gasztrofesztivál keretében rendezett szakmai napon.

A Gönc és Térsége Fejlesztéséért és Kultúrájáért Alapítvány és a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium, a Pálinkavédjegy-rendszer üzemeltetője által rendezett konferencián szó esett még többek között a pálinka jogi szabályozásáról, a Kiváló Magyar Élelmiszer minősítésről és a Pálinkavédjegy-rendszerről is.

Sivák János polgármester szerint a gönci barack előbb-utóbb világhírű gyümölcs lehet, és a város lakóinak megélhetését is biztosíthatja. Szegedyné Fricz Ágnes ehhez kapcsolódva arról beszélt, a Hungarikum-törvény 2012-es megalkotásának éppen az volt az egyik legfontosabb célja, hogy a települések gyűjtsék össze és használják azokat az értékeket, amelyekre büszkék. Ilyen érték a gönci kajszi is. Az ebből készült pálinka már hungarikum, az Európai Unió oltalmát évezi, a barack pedig nemzeti oltalom alatt áll, ami azt jelenti, hogy csak azt a gyümölcsöt szabad gönci kajszinak nevezni, amelyet itt termeltek, itt dolgoztak fel és itt is csomagolták.

Szegedyné Fricz Ágnes elmondta, hogy a gönci barack nagyon közel áll ahhoz, hogy hungarikummá váljon. A feldolgozásban igen sok lehetőség van, hiszen a friss gyümölcs eladása és a kitűnő pálinka mellett lekvárt, szörpöt is lehet belőle készíteni, komoly kulturális, gasztronómiai és turisztikai vonzerőt jelenthet. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a települések összefogjanak és kiaknázzák a régió „aranybányáját”.

Felhívta a figyelmet a Hagyományok Ízek Régiók programra, amelyben legalább ötven éves múltra visszatekintő termékek vehetnek részt, és a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari termékek mellett már tájételekkel is lehet pályázni. Beszélt a megújult Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyről is, amelyet az elmúlt 14 évben kilencven gyártó több mint 450 terméke viselt, és amelyik legfontosabb újdonsága, hogy a logó alatt kötelezően jelölni kell: a termék magyar, hazai vagy hazai feldolgozású.

Pallóné Dr. Késérdi Imola, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) projektkoordinációs irodájának vezetője is az összefogás fontosságáról beszélt, amelyre szerinte remek példa lehet a gönci barack: 11 termék közül a hajdúsági torma mellett csak a kajszi került oltalom alá, megelőzve például az ugyancsak ismert vecsési káposztát, a termelőknek Vecsésen ugyanis nem sikerült megegyezniük. Kiemelte, hogy a helyi termékekre alapozva rendkívül jelentős eredményeket lehet elérni a gazdaságfejlesztésben. A gönci térség már eljutott a piramis csúcsára, az országos ismertségig.

Dull Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, a Pálinka Nemzeti Tanács titkára a pálinka jogi szabályozásáról beszélt. Előadásából többek között kiderült, hogy a pálinkát sem ízesíteni, sem színezni, sem édesíteni nem szabad, amennyiben ez megtörténik, már csak párlatnak szabad nevezni. Az is elhangzott, hogy a – közvélekedéssel ellentétben – magánfőzésben készült italt szintén nem lehet pálinkának nevezni.

Dr. Martin Andrea a WESSLING Hungary Kft. vezető szaktanácsadója elmondta, hogy a WESSLING laboratórium által működtetett Pálinkavédjegy-rendszer ebben a térségben is rendkívül fontos minőségi kategóriát jelenthet, még nagyobb ismertséget adhat a gönci baracknak. A védjegy tanúsított tartalmat garantál, és nem csak egyszeri elemzést jelent, hiszen folyamatos utóvizsgálatokkal jár.

A megkülönböztetés és a reklám mellett a pálinkavédjegy legfontosabb funkciója tehát a minőség jelzése. A műszeres, analitikai vizsgálat és az érzékszervi bírálat során olyan szigorúan ellenőrzik a pálinkákat, hogy azok a pontozás alapján, a rangos pálinkaversenyeken legalább ezüstérmesek lennének.

A tanúsítás nem csak a jogszabályi előírásoknak tesz eleget, hanem emellett valami pluszt is ad. A vizsgálat során a kötelezően előírt értékek mellett (alkohol-, metanoltartalom, hidrogén-cianid szint), megmérik az összes illóanyag- és az etil-karbamát tartalmat is.
A fogyasztók számára is rendkívül nagy segítséget jelent a védjeggyel ellátott pálinka.

Minden egyes palacknak külön sorszáma van, amelyet a www.palinkavedjegy.hu honlapon begépelve a fogyasztó kikeresheti az adott terméket, gyártót, a pálinka főbb jellemzőit.
Jó hír a főzdéknek, gyártónak, hogy a pálinkavédjegyre szeptember 30-ig ismét lehet pályázni.

Nagygyörgy László, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere, a Pálinkavédjegy-rendszer szakértője a kajszipálinka lepárlási folyamatának optimalizálásáról beszélt, érdekes előadásából kiderült, hogyan lehet elérni, hogy a gyümölcskarakter minél jobban érezhető legyen a pálinkában is.

Orosz János, a Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere pedig arról tartott előadást, hogyan is zajlik egy pálinkamustra.

A kitűnő gönci kajszit természetesen meg is lehetett kóstolni – gyümölcsként és folyékony formában egyaránt.

Forrás: http://storeinsider.hu/gazdasag/cikk/hungarikum_lehet_a_gonci_barack

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

: