Ezen intézmény ad például lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalóját hat egymást követő nap is munkavégzésre kötelezhesse. A munkaidőkeret-ben teljesítendő munkaidőt a munka-időkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során a munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a távollét tartamát, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni.

Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni. Ez annyit tesz, hogy az adott munkaidőkeretben a munkavállalónak ugyanannyi lesz a ledolgozandó munkaideje, mint az általános munkarendben (hétfőtől péntekig, a teljes munkaidőt egyenlően beosztva) dolgozó munkavállalónak, azonban a heti munkaidőt a munkaidőkeret átlagában kell teljesítenie. A munkaidő meghatározásánál vagy nem számítjuk a szabadságra, keresőképtelenségre, stb. eső munkaidőt, vagy úgy számítjuk, mintha azt a munkavállaló ledolgozta volna.

Milyen speciális szabályokat kell figyelembe venni munkaidő keret alkalmazása esetében?

Az Mt. szabályai meghatároznak bizonyos törvényi korlátozásokat, melyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásakor kötelezően be kell tartaniuk.

A munkaidőkeret szabályai alapján annak tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

Munkaidőkeret alkalmazásakor is érvényesek a munkaidő beosztására vonatkozó általános szabályok. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje négy óránál rövidebb nem lehet, a napi tizenkét órát azonban nem haladhatja meg.

A heti munkaidő tartama legfeljebb negyvennyolc óra lehet.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül is elosztható a munkaidő, tehát nem kell feltétlenül napi 8 órát dolgozni, illetve hétfőtől-péntekig dolgozni, akár a szombat is minősíthető rendes munkanapnak.

A heti 48 órás korlát is túlléphető, ha más heteken kompenzálják. A heti pihenőnapok is eshetnek hétköznapokra, azonban havonta legalább egyszer vasárnapra kell esnie a pihenőnapnak. Ez alól akkor van csak kivétel, ha kifejezetten szombat-vasárnapra részmunkaidőben foglalkoztatnak valakit.

Kevesen tudják, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű munkáknál nem kötelező az sem, hogy hat munkanap után legyen egy pihenőnap. A munkaidőkeret tartama, a munkaidő-keret szabályai szerint legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés 6 havi munkaidő keret alkalmazását teszi lehetővé.

Hogyan határozzuk meg a munkaidő keret tartamát?

A keret meghatározása többféleképpen is lehetséges. Konkrét naptári napokban is megjelölhető a kezdő és a befejező időpont (pl.: 2021. augusztus 01. napjától 2021. október 31. napjáig). Ugyanígy megfelel az az általános meghatározás is havi munkaidő keret esetében, hogy a munkaidő keret a naptári hónappal azonos.

Hogyan számítjuk a munkaidőt a munkaidő keretben?

A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma
egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. A számításhoz 3 adatra van szükségünk: napi munkaidő, munka-időkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.

Példa: 2 havi munkaidőkeretben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái 2021. augusztus hónapban 168 óra, szeptemberben 168 óra. Összes teljesített munkaideje: 184 óra +152 óra = 336 óra.

Augusztusban 21 munkanap van, ami teljes munkaidős esetén 168 munkaórát jelent, szeptemberben pedig 22 munkanap, 176 órával. Augusztus hónapban nem számoljuk el a „túlórát”, csak a keret zárásakor, jelen esetben szeptember hónap végén összesítünk.

Augusztusban ledolgozott 168 óra + szeptemberi 168 óra = 336 óra. Mivel összességében nem léptük túl az általános munkarend szerint, 2 hó-napra számított óraszámot, így hiába dolgozott augusztusban 16 órával többet a munkavállaló, a szeptemberi 16 órával kevesebb munkavégzéssel összességében az óraszám kiegyenlítésre került, így nem kell túlmunkára járó pótlékot fizetni részére.

Mikor számfejtjük a többi pótlékot?

Téves az a gyakorlat, hogy minden bérpótlékot a munkaidőkeret végén kell elszámolni, hiszen munkaidőkeret alkalmazása esetén csak egyetlen pótlék kapcsán merülhet fel a munkaidőkeret végeztével történő elszámolás, ez pedig a kereten felüli órák kapcsán a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka. Az egyéb pótlékokat (pl. éjszakai pótlék, műszakpótlék, vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék) havonta el kell számolni!

Mi számít túlórának?

Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is.

Két esetben illeti meg a munkavállalót:

• A munkaidőkeret leteltét követő elszámolás során több ledolgozott órája van a munkavállalónak, mint a keretben meghatározott,
• vagy adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott (14-20 óráig szólt a beosztása, de 22-ig dolgozott).

Mi történik, ha megszűnik a munka-viszony a munkaidőkeret lejárta előtt?

Ilyenkor az viseli a kockázatot, akinek az érdekkörében a munkaviszony megszűnt. A munkabért az általános munkarend és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni.

A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• a határozott idő lejártával,
• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő alatt vagy a határozott idejű munkaviszony felmondásával),
• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
• a munkavállaló azonnali hatályú fel-mondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munka-időnél többet dolgozott.

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
• a határozott idő lejártával,
• a munkáltató Mt. 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (részletesen ld. fent),
• a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
• a munkavállaló azonnali hatályú fel-mondásával (kivéve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást) szűnik meg, és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munka-időkeret lejárta előtt

• a munkavállaló felmondásával,
• a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
• a munkáltató Mt. 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi),
• a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
• a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

A munkaidő keret bevezetéséhez, a már alkalmazott munkaidő kerethez kapcsolódó elemzésekhez segítséget nyújtunk.

Ezt a tájékoztató anyagot a Kontroport Kft. munkacsoportja állította össze.

Amennyiben kérdésük van a munkaidő kerettel kapcsolatban, tisztelettel várom megkeresésüket.

Kurunczi László
ügyvezető

Elérhetőségek:

Kontroport Kft.

Kurunczi László
ügyvezető, munkaügyi szaktanácsadó

Cím: 6723 Szeged, Tarján széle u. 4/A.
Mobil: 70/938-8767
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: