| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Növénytermesztés | Kertészet |
| Állattenyésztés | Halgazdálkodás | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
| További híreink |
Folytatódik a mezőgazdaság megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
2019. december 20-án jelent meg az Agrárminisztérium VP3-3.1.1-19 Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása című pályázati felhívása.
A támogatás fő célja, hogy elősegítse a termelők biztosabb integrációját az élelmiszerláncba azáltal, hogy az Európai Unió és Magyarország által elismert minőségrendszerekhez csatlakoznak a termékeikkel. Ezen minőségrendszerek keretében előállított termékek alapvetően magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszereket jelentenek, a piacon való széleskörű térnyerésük, mind a mezőgazdasági- és élelmiszeripari szektorra, mind pedig a fogyasztókra jelentős pozitív hatással bír. Ennek érdekében a felhívás keretében támogatás igényelhető az említett minőségrendszerekhez való csatlakozás költségeinek térítésére.
Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről. Annak érdekében, hogy minél több önkormányzati fejlesztést lehessen támogatni, az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a pályázatok támogatására szánt ez évi keretet – a jövő évi kerettel összevonva – 2,4 milliárd forintra emeli, így az idei évben összesen 232 pályázat támogatására nyílt lehetőség.
Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhattnak akkor, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsó sorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradásának biztosítását.
Ismét megnyílt az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” című (VP5-8.6.1-17 kódszámú) pályázati felhívás. A támogatási kérelem benyújtásának utolsó határideje 2020. december 31-re módosult.
A felhívás célja az erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához és a természetközeli gazdálkodási módok elterjedéséhez szükséges eszközök és géppark kialakításának ösztönzése, valamint az erdei termékek és melléktermékek gazdasági hasznosításához szükséges elsődleges feldolgozást szolgáló gépek és berendezések biztosítása, beleértve a lokális megújuló energia rendszer kiszolgálását, faipari feldolgozás előkészítését szolgáló gépeket, technológiát is.
Megjelent a GINOP keretében a GINOP-5.3.12-19 kódszámú "Foglalkoztatásbővítés ösztönzése" című pályázati felhívás, mely keretein belül mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek támogatást a foglalkoztatotti létszám növelésére. A projekt keretében akár 90 millió forint is igényelhető, a támogatási intenzitás maximum 70%-os lehet. A támogatási kérelmek benyújtása előreláthatólag 2020. január 17-től 2020. április 15-ig lehetséges.
A felhívásra az a KKV nyújthat be támogatási kérelmet, amely vállalja, hogy az adott régiók valamelyikében működő vagy újonnan létrehozott telephelyen legalább 3 fővel bővíti a foglalkoztatottak számát úgy, hogy annak az előző tizenkét hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest az érintett létesítményben és a vállalkozás által foglalkoztatottak számának nettó növekedését is kell eredményeznie.
Az agrártárca több intézkedéssel is támogatja a tanyás térségek sajátos értékeinek megőrzését, valamint a tanyán élő emberek életszínvonalának és gazdálkodási feltételeinek javítását – emelte ki Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Mórahalmon, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete és Mórahalom Város önkormányzata által szervezett Falugondnoki Konferencián.
Az agrártárca államtitkára az eseményen elmondta, hogy a Tanyafejlesztési Program eddigi 9 éves működése során közel 2800 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, több mint 11 Mrd Ft összeggel. Támogatásban részesültek többek között egyéni tanyagazdaságok, induló tanyagazdaságok, tanyagondnoki szolgálatok, valamint a vidéki tanyás térségek önkormányzatainak külterületi közösségi fejlesztései.
Magyarországon két fecskefaj él, amely épületen fészkel, ők a molnárfecske és a füsti fecske. Küllemükben, életmódjukban, de még a fészkük alakjában is különböznek, az azonban közös bennük, hogy a hagyományos vidéki életforma fontos számukra. Az állattartás, a hagyományos istállók, a sárgyűjtő helyek évszázadokig ideális állapotokat teremtettek számukra a magyar településeken. Ez a harmónia az ezredfordulón bomlott meg, főleg az ország olyan iparosodottabb részein, mint a Közép-Dunántúl.
A laikusok azt látják, hogy eltűntek a gyermekkorunkban oly jellegzetes nyár végi és őszi csivitelő fecskecsapatok, pedig régen minden háznál ott fészkeltek az istállóban a füsti fecskék. Az elektronikus sajtó nem egyszer túlzó cikkei olyan sötét képet festenek a hazai fecskehelyzetről, mintha villásfarkú madaraink már végóráikat élnék.
Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Földügyi Központ nyilvános pályázatot hirdetett települési önkormányzatok számára, melynek keretében állami földek ingyenes használatára szerezhettek jogosultságot.
A szociálisan rászorulók megsegítése érdekében indított program keretében 17 megye 109 települése nyújtott be sikeres kérelmet – mondta el Dr. Nagy István agrárminiszter. Így, a kormány döntése alapján 371 földterület, összesen több mint 1230 hektár állami föld kerül 5 és 15 év közötti időszakra ingyenesen a települési önkormányzatok használatába. Az agrártárca vezetője elmondta: a kormány kiemelt célja a magyar falvak támogatása, agrárgazdasági lehetőségeik kibővítése, a rászoruló vidéki emberek megsegítése.
Több mint 106 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jut a Vidékfejlesztési programban.
Dr. Nagy István agrárminiszter a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének (MEGOSZ) 25. jubileumi országos találkozóján elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80-130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül, ezek közül négy jelenleg is nyitott.
Társadalmi egyeztetésen a VP3-4.2.1-4.2.2-19 "A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén" pályázati felhívás, mely keretében élelmiszer-feldolgozó és borászati üzemek fejlesztése lehetséges.
A kérelmeket olyan mezőgazdasági termelők nyújthatják be, akik a VP3-16.4.1-17 kódszámú, "Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért" című felhívás keretében támogatott REL együttműködési csoport tagjai vagy a tervezett beruházásuk kapcsolódik a csoport által benyújtott projekttervhez. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatási összeg egyéni beruházás esetén maximum 15 500 000 Ft, kollektív beruházás esetén 155 000 000 Ft. A támogatási kérelmek előreláthatólag 2019. november 4-től lesznek benyújthatók.
Hamarosan megjelenik a VP3-9.1.1-19 „Termelői csoportok és szervezetek létrehozása” elnevezésű felhívás, melynek keretében támogatási kérelmet mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő termelői csoportok létrehozására és működésére lehet benyújtani. A támogatási kérelmek benyújtására 2019. október 14. napjától 2021. október 13. napjáig lesz lehetőség.
A támogatási kérelmek közül azok részesülhetnek támogatásban, amelyek az alábbi célkitűzések valamelyikének megfelelnek:
- a nagy tételben vásárlók ellátása érdekében az egységes minőségű és feldolgozottságú árualap kialakítása;
- a tagság termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása a ténylegesen megvalósuló értékesítés, a piac befolyásolása és a magasabb jövedelem elérése érdekében;
- a termelői csoport tagjai közötti - különösen a termeléssel, betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információk átadására vonatkozó - üzleti kapcsolatok meghatározása közös szabályok létrehozása által;
- a tagság igénye alapján a termelői csoportok által végezhető egyéb olyan közösségi tevékenységek végzése, megszervezése, amely a közös értékesítés sikerét elősegíti és a tagok jövedelembiztonságát javítja.
Közösség
Üzemeltetés
