| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2019-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten.
A miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is – tette hozzá.
Erdőgazdálkodók figyelem! Egy hónapon belül zárul a VP5-8.3.1-17. kódszámú „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. április 3.
A felhívás az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosító vagy katasztrófaesemény által okozott erdőkár megelőzésében kívánja segíteni az erdőgazdálkodókat.
Egyszerűbbé vált a gomba fóliasátrak létesítése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett jogszabály-módosítás nyomán.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gombatermesztéssel foglalkozó tagjai fordultak azzal a jelzéssel a köztestülethez, hogy fejlesztéseik, nyertes pályázataik megvalósításánál a gombatermesztésre létesítendő fóliaházakat az építési engedélyköteles építmények közé sorolják az építési hatóságok, ami megnehezíti a tervezési-kivitelezési munkálatokat.
Új kamattámogatási hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére – mondta el Dr. Nagy István agrárminiszter.
A miniszter beszédében elmondta, hogy 2019 az építkezés évének tekinthető, a fejlődést a vidékfejlesztési program által már megítélt 620 milliárd forint beruházási támogatás ösztönzi. Ugyanakkor a tárcavezető szerint az ágazat versenyképességének javítása nemcsak a beruházásokon múlik, ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amelynek köszönhetően idén érdemben gyorsulhat az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
A februárban újranyíló pályázattal együtt a Vidékfejlesztési Program (VP) öt kiírásában van még fejlesztési forrás az erdőgazdálkodók számára. A programban 2016 óta közel 17 ezer kérelmet támogattak – közölte az Agrárminisztérium.
Február 1-jétől március 4-ig ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek című pályázatra. Mostanáig a kiírás keretében több mint 1300 kérelem támogatásáról döntött az irányító hatóság, mintegy 900 millió forint értékben – közölte az Agrárminisztérium. A szakaszos elbírálás miatt a tavaly beérkezett pályázatok feldolgozása folyamatosan zajlik.
2019. január 2-tól nyújtható be támogatási kérelem a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban” című pályázati felhívásra. A pályázatban leírtak alapján a forrás választhatóan felhasználható megújuló energiaforrást hasznosító technológiák kiépítésére, akár napelemes rendszer kialakítására is!
A pályázat célterülete az élelmiszer-feldolgozó és borászati üzemek. A két területre összesen 50 milliárd forint támogatás igényelhető, 40 milliárd forintot az élelmiszer-feldolgozó, 10 milliárd forintot a borászati üzemek kapnak.
Hosszú évekig várhatóan utolsó alkalommal nyílik nagy keretű pályázat az élemiszeripar számára. A pályázaton új élelmiszerfeldolgozók is indulhatnak, a pályázati felhívás alapján az élelmiszerfeldolgozó célterület esetében nem pályázati feltétel a támogatási kérelem benyújtása előtti élelmiszerfeldolgozó tevékenység végzése. A támogatási kérelmek benyújtása 2019. január 2-tól lehetséges.
A VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban című felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához.
Sikeres állattenyésztő csak az lehet, akiben kellő elszántság és alázat van a szakmája iránt – hívta fel a figyelmet Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének frissen megválasztott elnöke.
Az új állattenyésztési törvény megalkotásánál fontos szempont volt, hogy az uniós rendelet szabta keretek között a lehető legjobban védje és segítse a magyar tenyésztőket, valamint a hazai tenyésztés-szervezési rendszer megerősítését – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Szövetégének küldöttgyűlésén, Herceghalmon. Hangsúlyozta, a jogszabályban nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos fajták védelmére, megőrzésére. A jogalkotási eljárás még folyamatban van, ám az állattenyésztési tevékenységben ez nem okoz fennakadást. Kiemelte azt is, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez, de nem helyezi hatályon kívül a nemzeti szabályozást, így az állattenyésztési törvény és a végrehajtási rendeletei hatályban maradnak mindaddig, amíg az új hazai szabályozás hatályossá nem válik. Dr. Nagy István tájékoztatott arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 6 pályázati felhívás jelent meg kifejezetten az állattenyésztési ágazat versenyképességének, hatékonyságának növelésére.
Az Óvártej Zrt. másfél milliárd forintos fejlesztésű új üzemcsarnokát adta át Mosonmagyaróváron az agrárminiszter. A tárca pedig továbbra is segíti a hazai sajtkészítést is.
Hazánk mezőgazdasági lehetőségeinek és az évszázados gazdálkodási hagyományok megőrzésének köszönhetően a tejtermelésben mára Európa élvonalába tartozunk – jelentette ki Dr. Nagy István agrárminiszter, Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt. üzemcsarnokának avatásán. Dr. Nagy István beszédében arra emlékeztetett, hogy Mosonmagyaróváron 115 évvel ezelőtt kezdődött el a sajtgyártás. A miniszter szerint a fejlesztés nemcsak az Óvártej Zrt, a város, hanem az ágazat számára is fontos lépés. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az iparágat érintő nehézségek ellenére sikerült stabilizálni az állattenyésztés, illetve a szarvasmarha-ágazat helyzetét. Hozzátette: az állatállomány száma 2011 óta rendületlenül növekszik, a felvásárolt tehéntej minőségén túl, a mennyiségében is jelentős pozitív változás látható.
Közösség
Üzemeltetés
