| Legfontosabbak | Támogatás | Pályázat | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Földpiac | Ellenőrzés | Együttműködés | Öntözéstechnológia | Halgazdálkodás | Állattenyésztés |
| Növénytermesztés | Kertészet | Méhészet | Biogazdálkodás | Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Gépesítés | Bormarketing | Élelmiszeripar |
| Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés | További híreink |
Ajánlatunk
Agrárvilág
Partnereink
A kormány elkötelezett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése és az ágazati szereplők támogatása, illetve megerősítése mellett. Ezért a tavaly év végén meghirdetett új ökológiai gazdálkodást támogató pályázat keretösszegét a szaktárca megháromszorozta – jelentette be Dr. Nagy István agrárminiszter a Figyelő konferenciáján. Ennek megfelelően a tervezettek szerint mintegy 36 milliárd forint értékben minden arra jogosult pályázatot támogatni fognak.
A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
Az idén is 5 milliárd forint éves agrárbiztosítási díjtámogatáshoz juthatnak a gazdálkodók, az igényeket az egységeskérelem-benyújtási időszakban lehet beadni – közölte az Agrárminisztérium.
A Vidékfejlesztési Programban elérhető pályázat a legfontosabb természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújt támogatást a növénytermesztéssel foglalkozó termelőknek. A szaktárca annak érdekében, hogy minél több gazdálkodó, minél nagyobb területre vehessen igénybe mezőgazdasági biztosítást, az elmúlt időszakban a díjtámogatás éves keretösszegének emeléséről és a támogatási szerkezet egyszerűsítéséről határozott. Tavaly 5 milliárd forintra emelkedett a pályázható éves támogatás összege, amelynek köszönhetően megnőtt a támogatás intenzitása.
Egy évvel meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyás térségek háztartási léptékű fejlesztéseit szolgáló vidékfejlesztési pályázatot. A döntés értelmében a tanyán élők és a tanyás térségekben található önkormányzatok 2020. április 3-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket a 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívásra.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány, különböző ösztönzőkkel támogatja.
Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újraindul a zártkertek megújítását célzó program – jelentette be Dr. Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.
A program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön. Azok az önkormányzatok, amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként 10 millió forint helyett 20 millió forintra pályázhatnak.
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósítására 70 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek számára. A pályázatok benyújtásának határideje 2019. április 8.
A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek támogatása, aktív részvételének biztosítása az NKP meghatározott célkitűzéseihez illeszkedő megvalósítására szolgál. A Zöld Forrásból a támogatás igénybevételére jogosultak a vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok hatékony és eredményes teljesítéséhez kapnak segítséget. Ezek a célok: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata és az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2019-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter a Borjog és Bormarketing konferencián, Budapesten.
A miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is – tette hozzá.
Erdőgazdálkodók figyelem! Egy hónapon belül zárul a VP5-8.3.1-17. kódszámú „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése” elnevezésű felhívás. A pályázat támogatási kérelmének benyújtási határideje 2019. április 3.
A felhívás az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosító vagy katasztrófaesemény által okozott erdőkár megelőzésében kívánja segíteni az erdőgazdálkodókat.
Egyszerűbbé vált a gomba fóliasátrak létesítése a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett jogszabály-módosítás nyomán.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gombatermesztéssel foglalkozó tagjai fordultak azzal a jelzéssel a köztestülethez, hogy fejlesztéseik, nyertes pályázataik megvalósításánál a gombatermesztésre létesítendő fóliaházakat az építési engedélyköteles építmények közé sorolják az építési hatóságok, ami megnehezíti a tervezési-kivitelezési munkálatokat.
Új kamattámogatási hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére – mondta el Dr. Nagy István agrárminiszter.
A miniszter beszédében elmondta, hogy 2019 az építkezés évének tekinthető, a fejlődést a vidékfejlesztési program által már megítélt 620 milliárd forint beruházási támogatás ösztönzi. Ugyanakkor a tárcavezető szerint az ágazat versenyképességének javítása nemcsak a beruházásokon múlik, ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amelynek köszönhetően idén érdemben gyorsulhat az osztatlan közös földtulajdon felszámolása.
Közösség
Üzemeltetés
