Agrárvilág

Partnereink

Interjú Marján Zoltán biogazdálkodóval

2013 óta márciusa ót foglalkozom biogazdálkodással, 120 ha bio szántó területtel és 34 ha bio gyümölcsössel. 20 ha-on almát, 10 ha-on körtét, 1 ha-on meggyet, 2,5 ha-on barackot most 28 ha-on kukoricát, 11 ha napraforgót, 20 ha búzát, 7 ha dinnyét, 20 ha kaprot másodvetésben, 20 ha rozsot, 20 ha spenótot termelek többek között.  Területeim átlag Ak értéke 3 Ak.

Vallom, hogy egy termőföldről nem egy, hanem minimum 3 növénykultúra termését kell és lehet levenni. Azért kezdtem el biogazdálkodni, mert ismertem más bio gazdákat régebbről, így Szólláth Tibort is, aki akkor már rég biogazdálkodott, és megállapítottuk, hogy butaság nem biogazdálkodni, mikor itt a növények nem betegszenek meg. Összevetve a hagyományost a bioval, hogy mit tudnak produkálni, a bio több és jobb produktumot tud előállítani, mint a hagyományos.

Meg éri bioban termelni?

Megéri, ha okosan csinálja a gazda, mindenféleképpen megéri. Monokultúráról áttérve, lesz egy jól működő vetésforgója, ami csökkenti a költségeket, javítja a hozamot, a talajt. Az összes előnyt felmérve láttam, hogy megéri, nem csak anyailag, de erkölcsi vonalon is. Nekem ez egyfajta szakmai kihívás is.

A termelési költségek kevesebbek nálam a bioban mint a hagyományosban voltak. Használhatok saját vetőmagot, amik költsége jelentősen kevesebb mintha megvenném, biológiailag nem értéktelenebb, csak olcsóbb.

Nem használhatok műtrágyát de kompenzálja az istállótrágya a vetésforgó és a zöldtrágya. A talajom egészséges, ezért a növények saját egészségügyi állapota jobb, kevésbé betegszenek meg. A gyomoknál sorközműveléses talajművelést, gyomfésülés alkalmazok, ez még mindig kevesebb mint a vegyszeres gyomirtás. Napraforgónál a hagyományos gazdálkodásnál minimum 30.000 Ft/ha, én megcsinálom 12.000 Ft-ból ha-ként. A rovarvilág miatt a termelési költség nem kerül többe 20-25.000 Ft-nál ha-ként. Én a dinnyét permetezés nélkül termeltem az idén, és nem volt lisztharmatos, tetves, atkás. Ezt jelenti az egészséges növény védekezőképessége. Sokkal jobb, mint a hagyományosé, mivel azt sokkal több stressz hatás éri, ami gyengíti az immunrendszerét a növénynek, így betegebb.

Az eladási árakat 1,7-2,5-ös, néhol 3,5-szeres szorzóval lehet számolni a hagyományoshoz képest. De ez évjárattól függ. A léalma ára 2017-ben 55 Ft volt, a bio 83 Ft-, ez nem volt jelentős különbség. De a 2014-es 35 Ft helyett a 90 Ft-os léalma ár jelentős különbség volt.

A termények ugyan úgy felvásárlónak mennek, nincs jelentős mértékben házhoz szállítás.

A feldolgozott termékek piaca prosperál, szűk az a nagyipari felvásárlói réteg, aki alapanyagot akar.

A biotermékekre is a kényelmi szempontok  kezdenek érvényesülni, melyhez igazodni kell, termelői feldolgozással.

A termés mennyiséget tekintve a hagyományoshoz képest a saját gazdaságomban 15-20%-al kevesebb terem, ez igaz bármilyen növény kultúrára.

A legnagyobb nehézség vagy munka a bioban, hogy együtt kell élni a növénnyel, a biogazda nem hagyhatja magára a gazdaságát, a biotermesztés a megelőzésről szól. Ha meg alkarom előzni a betegséget, kártevőket, kórokozókat, ott kell lenni. A károkozást kell megelőzni! Jól kell ismerni a kártevőket, hasznosat és a haszontalant is. Egy fokkal magasabb szakmai ismeretekkel kell rendelkezni a biogazdának, mint a hagyományos termesztést művelőknek.

Mindenkinek javaslom a biotermesztést, aki mentálisan erre felkészült. Bioban  a legtöbben  kis termelők vannak, ők 20 ha alatt állnak át, nekik esélyük sincs a digitalizációra, ők nem a monitor mögül nézik meg a fát. Nekik ki kell menni, és helyben látni a termelést.

Azt javaslom azoknak akik most át akarnak térni biora, hogy tanuljanak. Keresni kell más bio gazdákkal a kapcsolatot a környeztében. Keressen szakmai segítséget, jöjjön biogazda képzésre, én is mindig tanulok, minden biogazdaságban tanulok, a bio csak a tanulásról szól.

A biotermesztés jövőjéről

A fejlett társadalmakban a biotermék fogyasztása napi szinten megvan. Az hogy Magyarországon kevés a biotermék fogyasztás, az csak most van így, de ez a tendencia, ahogy tudatosodnak a fogyasztók, úgy kerül a biotermék az eggyel magasabb polcra az üzletekben. 10 éve a Spar-ban nem volt biotermék, ma már komoly üzletlánc meg sem próbál biotermék nélkül működtetni egy áruházláncot, mert szükség van rá.

A biotermelés jövője csak összefogásban fog fejlődni, és akkor lesz mindenki számára biztonságos megélhetést nyújtó tevékenység is.

Termelő:
Marján Zoltán

Szabolcs-Szatmár-bereg Megyei Biogazdák Egyesülete – Elnök
Nagykálló
Tel: 30/458-7160

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

Utoljára frissítve: 2018. szeptember 24., hétfő 07:41
: