Agrárvilág

Kövesd te is!

Partnereink

A JÓ TENYÉSZBIKA ISMÉRVEI – A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATON TÚL!

A legtöbb tenyésztő tudja, hogy a húsmarhatenyésztésben az egyik legfontosabb dolog a megfelelő bika használata. Mivel vásárláskor a tenyésztőnek kell kiválasztania az állomány szaporítását célzó tenyészbikát, így a döntés szempontjai nagymértékben meghatározzák a tenyésztési előrehaladás volumenét.

Persze mint mindig, most is hangsúlyozzuk, hogy nem minden a tenyészbika, a nőivarú állomány minősége is fontos, ám egy tenyészbika sok utódba tudja átörökíteni kívánatos, illetve sajnos nem kívánatos tulajdonságait is. Az egyes tulajdonságok leírására való a teljesítményvizsgálat, az utódok teljesítményének prognosztizálására az ivadékvizsgálat, vagy a genomikai tenyészértékbecslés, melyről már oly sok szerző cikkezett. Most azonban egy olyan kérdésre világítunk rá, amely viszonylag kevés értekezésben szerepel, mégis nagyon fontos ismérv egy-egy tenyészbika esetében.

 

A VEMHESÜLÉS KULCSKÉRDÉS

Mi másért vásárolnának a tenyésztők tenyészbikát, minthogy a nőivarú állományok termékenyítésével szaporulat szülessen a tenyészetekben?! Éppen ezért egy jó tenyészbikának fertilisnek kell lennie, melynek két fő szempontja van. Az egyik, hogy legyen elég nemi aktivitása, más néven libidója, a másik fontos tényező pedig, hogy milyen minőségű szaporítóanyagot, röviden spermát képes előállítani. Természetesen a vemhesülést sok minden befolyásolja. Sok esetben a tenyészbikában keressük a hibát, pedig a nőivarú állomány szakszerűtlen takarmányozása, tartástechnológiája, vagy éppen a környezeti hatások kedvezőtlensége is okozhatja a vemhesülés rossz arányát. Ha az állományunkban szélsőségesen rossz vemhesülést tapasztalunk, mindenképpen érdemes elvégezni a tenyészbika andrológiai vizsgálatát, mert amennyiben a tenyészbikánk hibás a vemhesülés kimaradásáért, úgy a bika tenyésztőjénél reklamálnunk kell. Sokszor azonban az a probléma, hogy a gazdák későn veszik észre a vemhesülés elmaradását. Ennek megelőzésére érdemes rendszeresen vemhességvizsgálatot végeztetni, vagy folyamatosan figyelni a nőivarú állományt, találunk-e visszaivarzó egyedeket, mert ez a jelenség segít megelőzni a bajt.

 

A TÖRVÉNY ELŐÍRÁSAI

Jelenleg a 61/2002. FVM rendelet határozza meg a tenyészbikák által támasztott követelmények valamennyi pontját. A törvény 3. §, és 3. bekezdésében olvashatjuk, hogy „fedeztetés, spermanyerés céljára kizárólag olyan állatot lehet használni, amelynek ivarszerve fedeztetésre, termékenyítésre alkalmas és megfelel e rendelet előírásainak”. A részletes szabályokat a rendelet igen hosszan taglalja, de a tenyésztő felelősségére az itt említett pont vonatkozik. Vagyis olyan állat értékesítése tenyészbikaként, amelynek külső vagy belső nemi szervei nem megfelelően működnek – ide tartozik a hormonális szervek működése, azaz a libidóért felelős tesztoszteron termelésének zavara, illetve a szintén szervi probléma miatt nem megfelelő spermaminőség – a törvény megszegését jelenti. Természetesen ilyen esetben a vásárló garanciaigényét érvényesítenie kell a tenyésztőnek, ugyanis a jogi szabályozásból látható, hogy a garancia megtagadása miatti perből az értékesítő tenyésztő nem valószínű, hogy nyertesen fog kikeveredni. Természetesen a tenyésztő nem rosszhiszemű, amikor egy-egy olyan tenyészbikát ad el, amelynek nem megfelelő a nemi aktivitása, vagy a spermaminősége. Egyszerűen arról van szó, hogy nem vizsgálja ezeket az értékeket. Ennek az az oka, hogy az andrológiai vizsgálaton a bikák nagyon kis száma bukik meg, vagyis kicsi a valószínűsége, hogy a tenyészbikák közül olyan egyed hagyja el a gazdaságot, amely „ivari működése” nem megfelelő.

 

 

MIT MUTAT A STATISZTIKA?

A statisztikai adatok alapján valóban nem érdemes minden tenyészbikát vizsgáltatni spermaminőség szempontjából, mert mindössze a fiatal tenyészbikák 0,1%-ánál tapasztalható fertilizációs probléma prognózisa. Ez mindössze 1000 bikából 1 fertilis bika jelenlétét jelenti. Hangsúlyozzuk, hogy ezek az adatok a hazai Limousin és Blonde d’Aquitaine fajtákra vonatkoznak, melyek köztudottan jó szaporaságú fajták. Így az értékesítők körében kicsi az esély, hogy a garancia érvényesítését kérik a vásárlók, mégis a mai trend az andrológiai vizsgálatok gyakoriságának növekedése. A növekvő igényt feltehetően a Központi Sajátteljesítményvizsgáló (KSTV) állomáson indult vizsgálatok indukálták, ugyanis a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete minden KSTV-ben tesztelt bikát megvizsgáltat spermaminőség és fertilitási problémák prognosztizálása céljából. Nyilván az igényesebb tenyésztők is nyugodtabbak, ha az általuk kínált portéka „használhatóságára” van vizsgálati eredmény – főként, ha a vásárló árutermelők így szívesebben vásárolnak a kínálatból.

 

A VIZSGÁLAT MENETE

Az andrológiai vizsgálat két fő részből áll. Az első a külső nemi szervek vizsgálata. Itt a heréket vizsgálja a szakértő. Megméri a here körméretét, hosszát, majd ultrahanggal megtekinti a here szerkezetét. Ezzel következtetni lehet kóros, gyulladásos elváltozásokra, melyek a here, a mellékhere és az ondózsinór összehangolt működését befolyásolhatják, ezáltal fertilitási problémákat előrejelezve.

A második lépésben a szaporítóanyag vizsgálatára, azaz a sperma minőségvizsgálatra kerül sor. Az elemzéshez a szakemberek összegyűjtik a bika által leadott spermát, melyhez a vizsgálatba vont bika végbelén keresztüli masszázs segítségével, vagy elektroejakulátor alkalmazásával jutnak hozzá.

Az így kapott minta további vizsgálata laboratóriumi körülmények között folyik. A laboratóriumban egyrészt vizsgálják az ejakulátum tulajdonságait, ezen kívül a spermiumok morfológiai értékelését is elvégzik. Meghatározzák az ondó koncentrációját, a benne lévő sejtszámot, illetve a spermiumok motilitását. Ez megmutatja, hogy az ejakulátum milyen arányban tartalmaz mozgó és nem mozgó ivarsejteket. Persze az elektromos ejakuláció során a minta – mivel nem természetes ugratásról van szó – nem szolgáltat releváns információt a nem mozgó ivarsejtek arányának fertilitási problémák prognózisával való párhuzamára, vagyis egyenesen nem vonható le következtetés a bika steril mivoltára pusztán a motilitás alapján. Ha azonban a vizsgálat során a szakemberek alacsony motilitást észlelnek, különös figyelemmel vizsgálják az ivarsejtek morfológiáját és elemzik ismét az ultrahangos vizsgálati eredményt, hiszen ezek összességével lehet eldönteni a mesterséges sperma mintavétel során, hogy szervi baj okozza-e a rendellenességeket, vagy a csökkent motilitás esetleg a minta vizelettel történő szennyeződésének eredménye.

A morfológiai vizsgálat során a mintában lévő spermium sejteket vizsgálják a szakemberek. Ez az úgynevezett DIC értékelés. Itt meghatározzák az ép sejtek százalékos arányát, valamint a spermiumok farokrendellenességeit, fejabnormációit (pl. levált fej). Mivel a spermiumok farka adja a hajtóerőt (amivel a hímivarsejtek eljutnak a petesejtekig), nagyon fontos, hogy mekkora azon ivarsejtek aránya, amelyek a farokrendellenességek miatt nem lesznek képesek a fejben lévő genetikai örökítőanyagot elszállítani a petesejtekhez. A hímivarsejtek felépítéséből, valamint a herék ultrahangos vizsgálatából pedig lehet következtetni olyan sérülésre, gyulladásra vagy hormonális problémára, amely a spermiogenezist (a spermiumsejtek képződését) illetve a spermatogenezist (a spermiumképző dajkasejtek képződése) gátolhatja.

 

MIRE KÖVETKEZTETHET A TENYÉSZTŐ PROBLÉMÁK ESETÉN

Az andrológiai vizsgálatok eredménye kulcskérdés a tenyészbikák használhatóságának szempontjából. Ha egy bika vizsgálata során fertilitási problémák prognosztizálhatók, akkor azt semmiképp sem szabad tenyészbikaként értékesíteni, hiszen akkor megsértjük a már említett 61./2002 FVM rendelet. Emellett el kell gondolkoznunk, hogy a rendellenességet mi okozza. Ennek általában két lehetséges oka van. Vagy olyan sérülés a nemi szervek bármelyikén, amely nemzésképtelenséget okoz, vagy olyan fejlődési rendellenesség, amely genetikai eredetű, esetleg környezeti hatások közreműködésével jön létre. Genetikai rendellenesség legtöbbször a félheréjűség, amikor csak az egyik heregolyó található meg a herezacskóban. Ez súlyos hiba egy tenyészbika esetén, ami a köztenyésztésben való használatot kizárja. Sok esetben azonban környezeti hatások állnak a nemzőképtelenség hátterében, melyek elsősorban a hormonális rendszeren keresztül hatnak. Ennek eredménye lehet akár életképtelen spermium is, vagy esetleg csökkent libidó.

 

A SPERMA MINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Tudjuk, hogy a herék működéséhez a 37°C-os hőmérséklet nem túl kedvező, ezért is helyezkednek el zacskóban ezek a szervek– kívül a testüregből. Éppen ezért a spermatermelés folyamata érzékeny a hőstresszre. Ehhez társul a hőség alatti ivarzási kedv csökkenése is, amely két tényező együtt problémát okozhat a termékenyítésben. Ha ez egy kifejlett bika termékenyítési időszakának pár napjában (pl. nyáron, hőség idején) fordul elő, az még nem olyan nagy probléma. Azonban, ha ez a környezet huzamosabb ideig áll fenn pl. a tenyészbika növendékek nevelési időszaka alatt, akkor már nagyobb problémával számolhatunk a fent említett összefüggés miatt.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a tenyészbika nevelés periódusa nagyobb takarmányozási intenzitással jár, hiszen ebben a periódusban teszteljük a hízékonyságot. Az állattartónak a növekedés ezen szakaszában nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis a túlzott etetés fokozott elhízáshoz vezet, amely az endokrin rendszert befolyásolja, ezáltal a libidót jelentősen csökkentheti. Extrém esetben a járulékos nemi mirigyek váladéka is megváltozhat, ami károsíthatja akár a spermatogenezist is. Éppen ezért tenyészbikáink megvásárlása esetén különös figyelmet kell fordítani a kondícióra. Azok a tenyészbikák, amelyek kiteltek, kerek idomúak, ugyanakkor a gerinc két oldalán végig futó hosszú hátizom nem emelkedik ki, feltehetően olyan erőteljes takarmányozáson estek át, amely elhízáshoz vezetett. Persze nem minden bikára jellemző a hosszú hátizom kétoldali kiemelkedése. Abban az esetben, ha későn érő típusról van szó, általában kevésbé izmolt a hát, ilyenkor azonban nem látható a kitelt, kerek testforma és a plusz kondíció sem. Problémával csak akkor kell számolnunk, ha a kiteltség és a hát gyenge izmoltsága együtt látható. Nem elég tehát tenyészbikák teljesítményvizsgálatánál a napi súlygyarapodást nézni, hiszen nem tudjuk, hogy az eredmény genetikai vagy inkább környezeti (fokozott takarmányozási eljárás) eredetű. Ha egy tenyészetben a genetikailag kódolt hízékonyság alacsony mivoltát el akarják fedni fokozott takarmányozással, akkor általában ilyen hibás, pluszkondíciós, de gyenge hátizomzatú bikákat tudnak csak előállítani, bemutatni a vevőknek. Mivel ezek a bikák összességében jól mutatnak, sokszor nem veszik észre a vevők a fent említett összefüggést. Pedig hiába a szép küllem, a kerek formák, mert a kondíció feltehetően hamar leromlik a legelőn, amikor a nőivarú gulyában kell teljesíteni, sőt a termékenyítési intenzitás sem lesz túl jó ilyen „előélet” esetén. Íme egy újabb perspektíva, amely oldaláról a vásárlónak alaposan szemügyre kell venni a tenyészbikát vásárlás előtt!

Láthatjuk, hogy a tenyészbika választásnál nagyon sok szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy jó minőségű apaállatunk legyen. Ennek egy része a teljesítményvizsgálat, egy része pedig az alkalmasság a szaporításhoz. Persze még ezen kívül is van pár tulajdonság, ami nagymértékben meghatározza egy-egy tenyészbika használhatóságát, és így kulcsfontosságú az állathoz fűzött remények beváltásában.

 

Elérhetőségek:

Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;
Honlap: www.limousin.hu

 

Kövessen minket, s további agrárgazdasági híreinket:

Utoljára frissítve: 2020. április 21., kedd 09:38