AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

Az aszály a húsmarha-tenyésztőket sem kíméli

  • 2022. augusztus 25., csütörtök 16:28

Sajnos Európa egyik legmélyebb válságát éli, mely következménye a 2020-ban kezdődő COVID-19 vírushelyzet világgazdaságra gyakorolt hatásának, a 2021-es takarmányár emelkedésnek, a 2022-ben elkezdett orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az egész Európát érintő extrém hőhullámok okozta szárazságnak. Ezek a hatások együttesen állítják kihívás elé az egész európai gazdaságot, igen súlyosan érintve a mezőgazdaság ágazatait, direkt módon a növénytermesztést és közvetett módon az állattenyésztést.

2020 óta elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió idejét éli. A fejlődő gazdaságokat kettétörő COVID-19 vírus járványintézkedései korlátozták a kereskedelmet, ugyanis a kereskedelem lebonyolítását jelentő vektorok (pl. a szállítmányozók) a kontaktusok csökkentése miatt kénytelenek voltak korlátozni szállítmányozási kapacitásukat, majd az oltások és a védekezési eszközök piacon való megjelenése után – amelyek az első fél évben egyáltalán nem voltak elérhetők – ezek a korlátozások javultak.

Ekkor azonban a vendéglátási szektor bezárása jelentett nagy problémát, hiszen a mezőgazdasági termékek felvásárlásának egy része ehhez a szektorhoz kötődik szervesen. A húsmarha-tenyésztésben ez különösen igaz, hiszen a jó minőségű marhahús 95%-a éttermekben és szállodaláncok infrastruktúráiban kerül a fogyasztók asztalára. Ekkor a felvásárlások és a vágások drasztikusan csökkentek, ami negatív hatással volt a felvásárlási árakra. Az akkori európai húsmarha-tenyésztés – többek között a hazai húsmarha élőállat kereskedelem is – kereskedelmi szerkezete átstrukturálódott. A legtöbb helyen a termékek megmaradtak, az olcsóbb áron történő felvásárlás pedig vagy élőállat felhalmozást eredményezett – azokban a tenyészetekben, akik megtehették a visszatartást – vagy pedig állománycsökkenéshez, felszámoláshoz vezetett. Főként a tenyészállat-előállítást is végző tenyészetek tudtak felhalmozni, az áru-előállítók pedig a termékek miatti bevétel csökkenést a termelő állományok értékesítésével, termelésből való kivezetésével tudták ellensúlyozni. A folyamat eredményeképpen azonban csökkent a minőségi áruelőállítás alapjául szolgáló termelő húsmarha-állomány létszáma, ami a COVID-19 korlátozásainak részleges megszüntetésekor már áruhiányt okozott. Éppen ezért az Európai unióban 2021 januárjában drasztikusan megemelkedett a húsmarha vágóállat felvásárlás, amivel a felvásárlási árak is nőttek. Hazánkban 8 hónappal később, 2021 szeptemberében szembesültek a gazdák a kiváló vágóállat felvásárlási árakkal, amely elsősorban a vágóbikát jelentette, de még a selejt tehén árakat is elfogadhatóvá tette.

 

A húsmarha felvásárlási árak alakulása az EU 27 tagországának átlagában

Sajnos azonban az örömök nem tarthattak túl sokáig, ugyanis a takarmány alapanyagárak és a műtrágya árak is extrém növekedésnek indultak – ez utóbbi közvetetten, a szántóföldi növénytermesztés költségein keresztül növeli a takarmányárakat –, amely a jövedelmezőséget ismét negatív irányba kezdte tolni. Bár a húsmarha felvásárlási árak folyamatosan növekedtek, ennek mértéke nem volt egyenlő a takarmányárak emelkedésével.

A húsmarha hizlalás jövedelmezőségének változása az utóbbi 6 évben

2022 elején, amikor az orosz-ukrán konfliktus fellángolt, a helyzet egyre rosszabbá vált. Az Európai Bizottság GIRA elemzése rávilágított, hogy a Föld déli féltekén végzett betakarítás az európai idő szerinti téli hónapokban nem hozott igazán jó terméseredményt, illetve a háborús konfliktus okozta ukrán termények világpiaci hiánya mind-mind tovább drágították a takarmányféleségek árait (első sorban a gabonát és a keverékeket), nem beszélve arról, hogy az energiavészhelyzet okozta nyersanyag árak (ide értve a forint gyengülését is) a gabonaszárításon és a szállításon keresztül további áremelkedést idézett elő a piacon. Az Európai Bizottság beszámolója szerint több országban olyan magasra emelkedtek a költségek, hogy nem képesek fedezni a marha- és borjúhús termékek előállítását, még azzal az emelkedési meredekséggel sem, amely jelenleg a piacot jellemzi. Ráadásul a késztermékek fogyasztói ára nem emelhető a végtelenségig, hiszen a fogyasztói kereslet könnyen lecsökken – vagy akár meg is szűnik – amennyiben a terméket már nem képes a vásárló megvásárolni. Ezt erősíti sajnos a jelenlegi világgazdasági környezetben folyamatosan emelkedő rezsiköltség is Európa számos országában, amikor a népesség kénytelen kifizetni az elhasznált energia árát – nyilvánvalóan az egyéb fogyasztási cikkek (pl. minőségi marhahús) beszerzésének rovására. Sajnos napjainkra a marhahizlalás éppen ezért vált sok országban veszteségessé, sőt az abrakot igénylő minőségi tenyészállat előállítás (pl. STV lefolytatása) is veszélybe került.

Gondolhatnánk, hogy a jelenlegi világ-gazdasági helyzet egyedüli túlélői a „legelő állatok” lehetnek, azonban az Európát sújtó extrém szárazság – mely 2022 tavaszát és nyarát jellemzi Európa szerte – itt is súlyos termelési és termelés-fenntartási gondokat okoz. Sok éve halljuk már a Dél-európai országok beszámolóiban, hogy extrém meleg hőhullámok érkeznek, valamint azt, hogy a csapadékból évről évre kevesebb hull, ezért a szántóföldi növénytermesztés egyre problematikusabb, sőt a szálas tömegtakarmányok hozama is csökken. Idén azonban az összes Nyugat-Európai ország panaszkodik, még Nagy-Britanniában is sok éve nem látott szárazság tapasztalható, illetve az Alpok országai, vagy Belgium, Hollandia, Dánia is tartós vízhiánnyal küzdenek a kevés csapadék miatti hegyi patakok kiszáradása, illetve a folyóapadások eredményeképp.

Hazánk, itt a kontinentális éghajlaton bizonyos években megtapasztalt ugyan kiugróan száraz periódusokat, azonban az egyre gyakrabban jelentkező jelenség ebben az évben soha nem látott környezetet teremtett az Alföldön. Augusztus első napjaiban olyan területekkel is lehetett találkozni Dél-Kelet Magyarországon, illetve a Nyírségi régióban, ahol április óta egyetlen csepp eső sem esett. Bár Nyugat-Magyarországon, a Dunántúlon és az Észak-magyarországi régióban több csapadék hullt, itt is érződik a szárazság és az aszály.


Limousin tenyészüszők a nyári melegben 


Blonde d’Aquitaine tenyészbika a kiégett kiskunsági legelőn
 

Az időkép műholdján is jól látszik, hogy egy évvel ezelőtt Magyarország felszínének „zöld-borítottsága” sokkal nagyobb volt, mint most. Ez azt jelenti, hogy a száraz legelők és a kiszáradt szántóföldek, bokros legelők már a világűrből is átszínezik az ország területét.


Aszály a műholdról az időkép felvétele alapján, ahol jól látszik az idei és az egy évvel ezelőtti zöld borítottság

Ha pedig az Országos Meteorológiai szolgálat vízhiánnyal küzdő területeit nézzük, akkor láthatjuk, hogy az egész ország érintett. A térkép szerint a talaj 100 cm mély rétegében területtől függően 90-178 mm csapadék hiányzik, vagyis, ha megnézzük a hiány gyakoriságát, nagyjából 140-145 mm az átlagos hiány az országban.


Vízhiány a talajban az Országos Meteorológiai Állomás adatai alapján

Ez azt jelenti, hogy az ország teljes területén (minden egyes régióban) 140-145 mm csapadéknak kellene beszivárognia a talajba az esőzések után, hogy a deficit megszűnjön. Ennek a deficit jelenségnek a hatása kikerülhetetlen a mezőgazdaságban.

A növénytermesztés az extrém környezeti hatások miatt nagy veszteséggel fogja zárni a 2022-es évet, ugyanis az aszálykár rendkívül jelentős, amely az élelmiszer árak mellett a takarmányárakat is tovább növeli. Sajnos a csapadékhiány a szálastakarmányok betakarításához szükséges fűhozamot, és a legeltetésre használt gyepek eltartóképességét is negatívan érinti, a kukorica Kelet-magyarországi kritikus állapota pedig a tömegtakarmányok mennyiségére van rossz hatással. Kelet-Magyarországon a takarmányhiány miatt, illetve a megnövekedett energiaárak okozta szállítás drágulás eredményeként a széna, szenázs árak több, mint kétszeresére emelkedtek. De nem csak az ár jelent problémát, hanem a készlet is, ugyanis augusztus elején azt látjuk, hogy képtelenség nagy mennyiségben takarmányt szerezni. Sajnos azok a tenyésztők, akik legelője elfogyott (csapadékhiány miatt nem sarjad a fű), kénytelenek behajtani, és a maradék készlettakarmányt etetni. Ezek a hatások pedig rendkívül tragikus végkimenetelt prognosztizálnak: sok húsmarhatartó lesz kénytelen felszámolni az állományát, melyre az októberig tartó tartási kötelezettség részleges visszavonása szankció nélkül serkentőleg hat. Így azt várjuk, hogy a hazai húsmarha állomány – itt főként az anyatehén állományt értjük – rendkívüli csökkenést fog mutatni. Nagy örömmel tapasztaltuk májusban, hogy az idei Húsmarha-tenyésztési Konferencia időpontjában az ENAR szerinti húsmarha anyatehén létszám-változások kizárólag a limousin és a blonde d’Aquitaine fajták esetén mutattak pozitív előjelű számot, azonban tartunk tőle, hogy ebben az évben ezek a számok is negatív tendenciát mutatnak majd a jövő évi összesítéskor. Ez a direkció pedig teljesen illeszkedni fog az európai számokhoz, mert napjainkban kontinensünkön minden ország állománycsökkenést diagnosztizál, illetve negatív prognózisról beszél. Dél-Európa felszámolja állományainak egy részét, melynek nem csak a takarmányhiány, hanem a vízhiány is oka.

Nyugaton hasonló okokból egyre többen hagynak fel a legeltető állattenyésztéssel. Itt még a vidék nagy arányú városiasodásával is számolni kell, amely a mezőgazdasági szektorok csökkenő támogatottsága, illetve a mezőgazdasági munkák negatív megítélése miatt erős jelenség. Franciaországban például az utóbbi 5 évben több, mint 2 millió tehénnel csökkent az országos állomány, itt többségében a húsmarha tartók selejteztek, Németországban pedig az Európai Zöld-megállapodás programjainak bevezetése idézett elő olyan költségnövekedést, amelyet néhány gazdaság nehezen bírt el – természetesen mindez az aszályhelyzettel, a források drágulásával és az inflációval együtt vezettek farmok felszámolásához. Még az északi (skandináv) országok is negatív hangnemben nyilatkoznak, ahol még egyelőre az extrém szárazság és a vízhiány nem érződik, de a hizlaláshoz szükséges takarmányár emelkedés annál inkább. Finnországban például a marha- és borjúhizlalással foglalkozó farmok száma 10%-kal csökkent.

Ha megpróbáljuk összefoglalni az előbb említetteket, elmondhatjuk, hogy Európa gazdasága egy talán „sohasem látott” mélypontra süllyed, melyet a világgazdasági és geopolitikai krízis azonos mértékben befolyásol, mint a természeti környezet idei, extrém negatív hatásai. A mögöttünk lévő tavasz vége és az idei nyár rendkívüli szomorúságot és negatív intuíciókat manifesztál a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt, és csak remélhetjük, hogy a gazdák „túlélnek” és továbbra is a világ élelmezésének gépezetében az eddig is elfoglalt fogaskereküket hajtják majd tovább. Sajnos azonban egyelőre az európai beszámolók és a világgazdasági elemzések sem jósolnak kiszámítható közeljövőt, éppen ezért a gazdák szeme előtt nem képes megjelenni az a „bizonyos fény” az alagút végén, mely pozitív hatásokkal segítené a munkakedvet, valamint a hazai növénytermesztési, vagy állattenyésztési tevékenységet.

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: