| Legfontosabbak | Támogatás | Források | Gazdaság | Innováció | Piac | Ellenőrzés | Együttműködés | Növénytermesztés | Kertészet | Gépesítés | Állattenyésztés | Biogazdálkodás |
| Vadgazdálkodás | Erdőgazdálkodás | Élelmiszeripar | Élelmiszerbiztonság | Agrárképzés |
Három éve folyamatosan TOP10-es listában a magyar diákok, a Párizsban megrendezett Nemzetközi Küllemi bírálati versenyen, melyet szakközépiskolás, 22 évnél nem idősebb mezőgazdasági tanulóknak szerveznek évente.
Ebben az évben a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum jóvoltából Csató Réka és Nagy Gergely képviselte hazánkat a versenyen, ahol két holstein-fríz és két limousin tehén küllemi bírálata volt a feladat. A diákok a bírálaton 26 másik ország 63 versenyzőjével mérték össze tudásukat. Míg Csató Réka a 4. helyen végzett éppen csak egy hellyel lemaradva a dobogóról, addig Nagy Gergely a 8. helyen zárt.
A fajtarekonstrukciós tenyésztési programban a tenyésztés alapját a magyar hidegvérű fajta képezi. Eredményes munkát ugyanakkor csak akkor tudunk elérni, ha felhasználjuk azokat a genetikai alapokat, amelyek részt vettek a valamikori muraközi kialakulásában, így azon rokon fajtákat, amelyek származása szintén az Alpok hidegvérű lovaira vezethetők vissza.
A fentieknek megfelelően a fajtarekonstrukció során egy-egy vonal kialakítása érdekében használunk a magyar hidegvérűn túl freibergi és feketeerdei hidegvérű méneket, amennyiben küllemileg megfelelnek a tenyésztési programban leírt paramétereknek, illetve kizárólag cseppvér keresztezésben arab telivért és shagya arabot a mozgás és lábszerkezet javítására, valamint a kitartó, szívós munkabírás szilárdítása érdekében.
A jelenlegi populációnak szüksége is van vérfrissítésre, hiszen az eredő kancaállomány nagy-része három ménre vezethető vissza (3034 Veszprémvarsány 8, 2929 Palotabozsok-29, 4291-Hobol 141). Ugyan a rokontenyésztés segíti a fajta egységesítését, rögzít bizonyos kívánt tulajdonságokat, de annak halmozása köztudottan különböző veszélyekkel is járhat.
2023-ban, március végén tartották meg szokásos éves tanácskozásukat a húsmarhatenyésztők. A fórum olyan kérdésekre kereste a választ idén, amelyek nagy mértékben meghatározzák a hazai húsmarhatartás kivitelezését, amelyekkel a legtöbb gazda szembesülni kénytelen, és amelyekre megoldást kell találni a jelenben, sőt a jövőben, hogy a termelés folytatódni tudjon. A kulcsszó a „hatékonyság növelés”, az „ellenállóképesség fokozás” nem csak gazdasági értelemben, hanem a környezeti hatásoknak való kitettség tekintetében is.
A húsmarhatenyésztés legfontosabb komponensei, a tenyésztési és szelekciós programok, a tartástechnológia, illetve a takarmányozás mind-mind olyan tevékenységek, amelyek javítása, korszerűsítése és a megváltozott adottságokhoz igazított alkalmazása nélkülözhetetlen! De vajon milyen lehetőségei vannak egy-egy gazdának az előző összefüggések aspektusában? Hová nyúlhat tanácsért, ha tevékenységének hatékonyságát növelni akarja? Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a hazai szervezésű szakmai fórumok, mint például a Keszthelyi Húsmarhatenyésztési Tanácskozás.
A sikeres mezőgazdaság veled kezdődik! Találkozzunk Hódmezővásárhelyen!
Hódmezővásárhelyen az agrároktatásnak több mint 120 éves múltja van, ez a tradíció kötelezi, és meg is határozza az SZTE Mezőgazdasági Kar képzési jellegét. Az SZTE MGK nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatorientált képzésre. A hallgatók létszáma töretlenül növekszik, mely köszönhető a kiemelkedő szakmai színvonal és a családias légkör egyensúlyának.
Bár 2022 végén annak örülhet leginkább a legtöbb húsmarhatartó, hogy túlélte az évet, azonban fel is teheti a kérdést: vajon mi várhat a húsmarha-tartókra a következő évben? Idén folyamatosan emelkedő takarmányárak, energiaárak, műtrágyaárak borzolták a termelők idegeit az első félévben, majd az aszály miatt a takarmányellátás került veszélybe, sőt a legeltetési szezon közepén véget kellett vetni a szabad-tartásnak az ország keleti felében, ami nagyon rosszul érintette a legtöbb gazdát.
Mint azt annyiszor hangsúlyoztuk már cikkeinkben az év során, a húsmarha-tartás gyepre alapozott, legalábbis az „anyatehén tartás” periódusa, ahol az anyák alatti borjak növekedése nagy mértékben a legeltetés alapú tejtermelés mennyiségétől függ. Nyilván a fű a legolcsóbb takarmány ebben a szakaszban, hiszen a betakarított takarmányra jelentős költséget kell fordítani, és így nem mindegy, hogy az állat egy év alatt hány napot takarmányozható betakarított takarmánnyal, illetve természetes „lábon álló” zöldtakarmánnyal, például fűvel. Ez egy kettős problémát jelentett 2022-ben, mert az aszály miatt a vegetáció egyik fontos periódusában sem legeltetni, sem szálastakarmányt betakarítani nem lehetett.
Vas megyében, az osztrák határ mellett gazdálkodunk a családommal. Keszthelyen szereztünk agrármérnöki végzettséget. Gazdaságunkban állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, valamint tej- és húsfeldolgozással foglalkozunk.
Növénytermesztést 350 ha-on folytatunk, agyagos, nehezen művelhető, átlagban 12 AK-s földeken. A területekre jellemző még a nagymértékű vadkár, ezért gondosan meg kell választani a termesztett növényeket, vetésforgót. Magyartarka marháink szálastakarmány-igényét olaszperje- és rozsszenázzsal elégítjük ki. Szemes kukoricát csak a falu közelében, bekerített területeken tudunk eredményesen termeszteni. A rozst és a füvet szeptember elején telepítjük, melyet április végén, május elején betakarítunk, majd csomagolt bálákban erjesztünk, ezután sekély talajművelés következik, és vetjük a szóját. Ezzel a technológiával a másodvetésű szója teljes értékű termést ad. A szójababot extrudáljuk, és fullfat szójaként kapják a marhák és a sertések. Mindkét állatfaj esetén biztosított a GMO-mentes takarmányozás. Szántóink 2/3 részén gabonát (árpa, búza) termesztünk, melynek szalmája biztosítja az alomanyagot a mély-almos istállókban.
A muraközi ló a szekerező kereskedelmet folytató fuvarosok lova volt a XVIII. században, ennek megfelelően nagy teherbírású, kitartó ügetőképességű, jó takarmány-hasznosító munkaló volt. A tenyész-alapot a térség hidegvérű lovai adták, melyen jól láthatóan megjelentek a noriker fajtacsoport jegyei. A munkaló keménységét arab telivérrel való keresztezéssel igyekeztek megtartani, mely hatása mindig is jól látszott e használati típuson. Az I. és II. világháború, mint oly sok fajtát, a muraközi ló állományát is megtépázta.
1957 nyarán mintegy 30 kanca és 3 mén bevonásával indítottak regenerálási programot, amely eredményeként 1972-ben a muraközit önálló fajtaként ismerték el. A siker sajnos nem bizonyult tartósnak, a piac megölte az érveket, ugyanis a nagyobb lóért többet fizettek. A törzstenyészetek megszűnése, a fajta „korszerűtlenné” válása megpecsételte a muraközi ló sorsát, szép lassan beleolvadt a magyar hidegvérűbe.
Több mint 330 kiállítóval, 17 ezer négyzetméteren várta látogatóit a 31. FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeri Szakkiállítás augusztus 17. és 20. között. Ezúttal is a Debreceni Egyetem Böszörményi Campusa adott otthont a hazai agrárium nagy múltú rendezvényének, hogy az agrárium színe-java együtt ünnepeljen, együtt gondolkodjon és beszéljen az aktuális problémákról, illetve arról, hogy merre is tart a világ – így fogalmazott köszöntőjében Vaszkó László, a kiállítás igazgatója.
Elmondta, hogy a négynapos expo ideje alatt minden olyan téma szóba került a programokon, előadásokon, amelyek fontosak a gazdák életben maradásához. „A világ farmereinek legkorszerűbb technológiai megoldásai, illetve a magyar állatállomány színe-java is megjelent a rendezvényen. Ez mintegy bizonyítéka annak a törekvésnek, annak az optimizmusnak, amely a gazdák kitartását táplálja, amivel gondozzák, etetik állataikat, elvetik és betakarítják állataik számára a takarmánynövényeket, és amely optimizmus, elhivatottság egyszer, ha véget ér, az az állattenyésztés végét, és minden bizonnyal az emberiség végét is jelenti” – hangsúlyozta.
Egyesületünk igen mozgalmas időszakot élt meg 2022-ben. Különösen igaz ez az augusztus végétől október közepéig tartó időszakra. Több kiállításon is részt vettünk, ápoltuk a külföldi kapcsolatokat nyugati és keleti határainkon túl is, valamint a közösségi médiában is elérhető versenyeket bonyolítottunk, küllemi bírálati bemutatókat tartottunk, sőt négy év után ismét megrendeztük fajtáink nemzeti bajnokságát.
Bár a világgazdasági válság, és a hazánkat sújtó aszály nem kedvezett a húsmarha-tenyésztésnek, a tenyésztésszervezés, és a fajtanemesítő munka nem állhat le, a tenyésztőknek pedig visszajelzés kell az „elvégzett nemesítői munkáról”. Ezt legkönnyebben azokon a versenyeket kaphatják meg, ahol több tenyésztő mutatja be „munkájának gyümölcsét”, olyan szakemberek értékelése segítségével, akik a hazai tenyésztésszervezésben tevékenykednek (ez segít összehasonlítani az állatokat hazai szempontok szerint), valamint olyan külföldi ítészek közreműködésével, akik a fajta hazájából érkeztek (az eredmények összehasonlíthatók külföldi szemmel, az európai irányvonalak, tenyésztési célok nézőpontjából).
Még nem késő tenyészbikát vásárolni mindazoknak, akik támogatást szeretnének igényelni szeptemberben, a minden bizonnyal idén is elérhető „tenyészbika beállítás de minimis támogatás” igénybevételével.
A tavalyi évhez képest nagy különbség, hogy idén tavasszal nagyon sok bikát vásároltak az áru-előállítók (limousin esetén rekord számú bika fogyott). Mivel a tenyészbikák nagy része tavasszal született, ezért a 390-420 napos koruk közötti „tenyészbikává minősítés” időpontja is tavaszra esett, így a keresletet ki tudta elégíteni a törzstenyésztők által áruba bocsátott „tenyészbika mennyiség”. Most azonban, hogy már a nyár elkezdődött, egyre kevesebb minősítést regisztrálunk, vagyis a kínálat a következő két hónapban erősen csökkenni fog, ezért aki az utolsó pillanatban vásárol, bizonyosan nem fog tudni nagy választékból válogatni – sőt az is előfordulhat, hogy nem jut limousin vagy blonde d’Aquitaine tenyészbikához.
Egyszer egy kedves ismerősöm azt kérdezte tőlem: Minek szakember az állattenyésztéshez? Ehhez mindössze nőivarú és hímivarú egyedekre van szükség, a többi részét a feladatnak pedig, ha hiszem, ha nem, vígan meg fogják oldani nélkülünk is az állatok – mondta. Természetesen nem szakmabeli a személy, noha félig igaza van! De csak azért, mert nem tudja, hogy a „tenyésztő” és a „szaporító” között óriási különbség van! Amire ő gondol, az a „szaporító”, azonban a tenyésztőnek jóval több feladata van ebben az „egyszerűnek tűnő” mechanizmusban. Például a tenyésztő munkája a tenyészállat-kiválogatás, amely már szigorú szempontok alapján végzett, igencsak szakmai feladat.
Ám a genetikai előrehaladáshoz elég lehet a szelekció? Ha feltételezzük, hogy a válasz „igen”, akkor milyen szisztéma alapján kell ezt véghez vinnünk? Milyen alaposak az ismereteink ahhoz, hogy megfelelően válogassunk? Milyen módszert választunk, és milyen metódust követnek a világban? Egyáltalán hogyan épül fel a szelekciós séma és a teljesítményvizsgálat környezetünkben? Erre keressük a választ az alábbi fejezetekben.
Sajnos Európa egyik legmélyebb válságát éli, mely következménye a 2020-ban kezdődő COVID-19 vírushelyzet világgazdaságra gyakorolt hatásának, a 2021-es takarmányár emelkedésnek, a 2022-ben elkezdett orosz-ukrán konfliktusnak, valamint az egész Európát érintő extrém hőhullámok okozta szárazságnak. Ezek a hatások együttesen állítják kihívás elé az egész európai gazdaságot, igen súlyosan érintve a mezőgazdaság ágazatait, direkt módon a növénytermesztést és közvetett módon az állattenyésztést.
2020 óta elmondhatjuk, hogy Európa a recesszió idejét éli. A fejlődő gazdaságokat kettétörő COVID-19 vírus járványintézkedései korlátozták a kereskedelmet, ugyanis a kereskedelem lebonyolítását jelentő vektorok (pl. a szállítmányozók) a kontaktusok csökkentése miatt kénytelenek voltak korlátozni szállítmányozási kapacitásukat, majd az oltások és a védekezési eszközök piacon való megjelenése után – amelyek az első fél évben egyáltalán nem voltak elérhetők – ezek a korlátozások javultak.
A 2022. május 5-6-7-én megtartott XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán húsmarha kategóriában 55 tenyészet 115 állatával jelent meg. A limousin tenyészállatok bírálatát a francia Gilles Lequeuex és Rikke Benoit, a blonde d’Aquitaine tenyészállatok bírálatát a francia Jean Blanc ésPierre Etchecoparvégezte.
Ismét a megszokott tavaszi időpontban került megrendezésre a hazai állattenyésztés talán legnagyobb seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Az esemény színvonalát emelték és nemzetköziségét erősítették a szarvasmarha fajták show-bírálatában közreműködő külföldi bírók is. Ez azért is fontos, mert azon túl, hogy a fajták versenyeiben a fajta hazájából érkező kiváló szakemberek határozzák meg értékelésükkel a díjazási sorrendet, lehetőség nyílik a szakmai beszélgetésekre, ahol a külföldi és hazai tapasztalatok cserélhetők ki szakértői észrevételekkel.
A hazai limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztőket összefoglaló egyesület sok éve jó kapcsolatot ápol keleti partnerországaival. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy tenyészállat exportunk legjelentősebb része Románia, Ukrajna és Szerbia felé hagyja el az országot, ami elsősorban nőivarú, másodrészben pedig tenyészbika exportot jelent. Éppen ezért fontos, hogy a rendszeresen megjelenő, külföldi nyelvű szakcikkeken kívül is segítsük a határon túl élő gazdákat, termelésük optimalizálását és szakmai fejlődésüket tekintve. Éppen ezért fogalmazódott meg az alábbi „továbbképzés” ötlete, mely Románia országhatárán túli tenyésztőnk, a Schontal Innovative Agricol telepén valósult meg.
Ezzel a kezdeményezéssel a februári-márciusi időszak ténylegesen a külföldi kapcsolatokról szólt, ugyanis nem csak egyesületünk fogadott szakembereket fajtáink hazájából (melyről már több fórumon beszámoltunk), hanem az egyesület munkatársai is meglátogatták a román határ túloldalán gazdálkodó magyar húsmarha tartókat. A Schontal Innovative Agricol gazdaság az egyesület – országhatárunkon túl gazdálkodó – rendes tagja, akik törzskönyvezési és teljesítmény-vizsgálati munkájukat a hazai technikusok segítségével végzik el.
Két év „karantén sújtotta időszak” után, a legújabb COVID-19 hullám leszálló ágában ismét sikerült országos szakmai programot szerveznie a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének.
Nem vitás, hogy az eseményre nagy volt az igény – hiszen mindkét országrészben több mint 30 gazda jelentkezett a szakmai programra, így nagyjából 70 tenyésztő ismerkedhetett meg a szelekciós szempontokkal, párosítási tervekkel, valamint az egyes „kevésbé kívánatos tulajdonságok kijavítási lehetőségeivel” Hajdúszoboszlón, Városlődön és Nemesvámos mellett. De természetesen nem csak magunkat képezzük külföldi szakemberek „bevetésével”, hanem mi is „informáljuk” partnereinket a fajtáink szelekciós munkáit illetően. Ilyen aspektusból a keleti szomszédunknak, a határon túl gazdálkodó magyar-ajkú húsmarha-tenyésztők körének is fórumot tartottunk.
Az állattenyésztés fejlődését a kezdetektől, egészen a domesztikációtól két nagyon fontos tényező befolyásolta napjainkig. Bár az ősember az állat-ember kapcsolat hajnalán a vadászattól az állatok fogságban történő szaporításáig mit sem tudott erről a két fontos összetevőről, napjainkra az egyik legfontosabb összefüggést kell felfedeznünk, mely e két „elem” kapcsolatával viszonylagosan kiszámíthatóvá teszi az állattenyésztés irányát… Ez a kapcsolat a genotípus-környezet kölcsönhatás.
Tudjuk, hogy a fenotípusos manifesztációt a genotípus és a környezet hatása együttesen alakítja ki (F=G+K) nagyjából 50-50%-os arányban, ám ezt a viszonyszámot sokan vitatják. Annyi bizonyos, hogy eltérő genetikai felépítettségű egyedek adott környezet hatására különbözőképpen reagálnak, valamint azonos genotípusú állatok eltérő viszonyok közt más és más fenotípusos értéket mutatnak. Az előző összefüggés tekintetében könnyen belátható, hogy a termelés volumene és kvalítása mind a genetikával, mind a környezettel nagymértékben befolyásolható.
Érdemes-e belevágni?
Aki nyitott szemmel jár Európában, és megfelelően tájékozódik az ágazat helyzetéről, láthatja, hogy a húsmarha-tenyésztés egyre jobb mutatókkal rendelkezik; mintegy „sikerágazatként” hódít napjainkban is, annak ellenére, hogy az input költségek az utóbbi időben igencsak megnövekedtek. Az utóbbi években ebben a szektorban emelkedett a legjobban az állatlétszám, és a legtöbb új gazda is ebbe a tevékenységbe vágta fejszéjét – noha sokan mondják, hogy jelenleg nem éri meg az ágazat egyik jelentős eleme, a hizlalás.
A mező-, erdő - és vadgazdálkodásban két fő kerítéstípus terjedt el hazánkban, mechanikus és elektromos kerítésrendszereket használ a szakma.
A mechanikus kerítések lehetnek ponthegesztett táblás rendszerűek, ezek bárki számára egyszerűen telepíthetők, de rugalmatlanságuk miatt a használati értékük alacsony. A feszített drótfonatos mechanikus kerítések jelentik a megnyugtató megoldást, készülhetnek a hagyományos hurkolt kivitelben, vízszintes két irányból érkező csavart függőleges kötőszál darabokkal. Kiemelkedően jó minőséget viszont gyakorlati tapasztalatok alapján a rugalmas kerítésmezőt adó csúszásmentes csomózással készült TORNADO TITAN drótfonat nyújt. A vízszintes huzalsorokat a függőleges kötőszál – amely csak a fej, illetve a lábdróton van hurkolva – metszéspontjaiknál külön anyagú kötőszálakkal létrehozott biztonsági csomó, kapcsolja és rögzíti. Itt a technológia akár 8 méteres oszlop osztásközt említ, azonban az igazán hosszútávon biztonsággal üzemelő kerítésrendszer 5-6 méterenként kerül oszlopozásra. Ajánlott a telepítés során a réseléses technológia alkalmazása (előfúrás nélkül hidraulikus oszlopverőgép üti a talajba szerelésre kész hegyezett, lehetőség szerint akácoszlopokat).
A 2021-es év harmadik kiállítása a KÁN Egyetemi Napok keretein belül megrendezett régiós állatbemutató volt, ahol a tenyészállatok versenyére nem került sor, fajtabemutatót és küllemi bírálati bemutatót ellenben megtekinthettek az érdeklődők. Az október első hétvégéjén megrendezett eseményen 10 tenyészállattal vonult fel 6 tenyésztő a limousin és a blonde d’Aquitaine fajta képviseletében.
Nagy öröm számunkra, hogy a kiállításon olyan tenyésztők is megjelentek, akik eddig nem hoztak tenyészállatot, így a Döbröközi Mg. Zrt., és a Szilos Farm Kft. képviseletében is mindkét fajta új résztvevőit köszönthettük a bemutatón. Az ünnepélyes díjátadón különdíjat vehettek át a tenyésztők azon tenyésztői munka elismeréseként, amelyet a bemutatott tenyészállataikkal reprezentáltak, illetve az egyesület is különdíjat ajánlott fel a felkészítői munka díjazására.
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva!
A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget. A hirdetések tartalmáért a hirdetők vállalják a felelőséget.