AGRÁRVILÁG Magazin

Kövesd te is!

Partnereink

ZÁRSZÁMADÁS 2021 – HÚSMARHA MÓDRA

Sajnos a 2021-es év nem kimondottan az állattenyésztők éveként vonul be a történelembe. Bár a tenyészállat előállítás és forgalmazás nem támasztja alá az előbbi megállapítást – noha az ágazat ezen szektorában is tapasztalható volt egy enyhe visszaesés – a termelési szektor azonban nagyon negatív hangulatban volt kénytelen zárni az évet. Természetesen az előbb leírt megállapítás a húsmarha ágazatra vonatkozik.

TAKARMÁNYÁR EMELKEDÉSEK AZ ÉV ELEJÉN

Már a 2020-as év végén emelkedő pályára léptek a takarmányárak, ami az idei év elején nagy félelmet okozott főként a hízlalásban érdekelt gazdáknak. Sajnos ez nem csak hazánkat, vagy Európát érintette, hanem az egész világ takarmánypiacát felborította.

A drágulásnak persze több összetevője volt és van jelenleg is, többek között a világgazdaság motorját működtető kőolaj és földgáz árainak drasztikus emelkedése, a kínai energiastop, sőt a transzkontinentális szállítások anomáliái a COVID-19 pandémiával összefüggésben, mely utóbbi jelenség év elején még jóval nagyobb problémát jelentett a transzport-szektorban, mint most az év végén. Először is Kína, mint a világ legnagyobb alapanyag ellátója jelenleg is energiahiányban szenved, továbbá az ökológiai problémák mérséklése érdekében év elején csökkentette a munkaidőket heti 3-4 munkanapra, ebből következőleg a termelés is csökkent. A COVID-19 világ-járvány elleni védekezés érdekében pedig gyakorlatilag kiszámíthatatlan, hogy mely területek vannak zárlat alatt, ahol a termelés akár teljes volumene is szünetelhet. A világ ugyanakkor „energiára és alapanyagra éhes”, ezt látjuk a kőolaj, földgáz és az alapanyagok árának drasztikus emelkedésében. Ez történik, amikor hiánygazdálkodást folytatunk világméretekben. Emellett, a csökkent termelési ütem mellett (mely azért nem csak Kínát, hanem valamennyi országot érint) sajnos a transzkontinentális logisztika sem lehet jó helyzetben. A termelés csökkenése miatt félig üres konténerek vándorolnak az óceánokon, a szállítási árak ötszörösére emelkedtek az elmúlt 1 évben. Ezek a komponensek emelik a kereskedésben a piaci árakat elsősorban a tőzsdén, mely közvetlen összefüggésben van a terményárak helyi szintű emelkedésével is. Az állattenyésztést érintő problémák forrása elsősorban a fehérjék, a zsírok, az olajos magvak és a gabonák árainak történelmi magasságokba emelkedő mivolta, ráadásul rövid időintervallumon belül.

1. ábra Termékek és alapanyagok drágulása az EU-27 országaiban

A grafikonon is látható (1. ábra), hogy a termékár változások sokkal jobban érintették ezáltal az input költségeket, mint az output bevételeket. A marhahús termékpálya esetén 30-40%-os áremelkedést látunk az alapanyag árakban, míg a termékárak összesen 12-13%-os emelkedést realizáltak az elmúlt egy évben. Itt kell megjegyeznünk, hogy a marhahús termékpálya dolgozói még szerencsésebbek, mint például a sertés, vagy a baromfi jövedelmezőségi adatait hasonlítanánk. Sajnos nem csak a világpiaci helyzet, hanem az időjárás is negatív hatást gyakorolt a takarmány-előállításra. A kukorica és kukorica szilázsok (és több helyen a szenázsok) az extrém nyári hőhullámok eredményeképpen magas Afla-toxin szennyezettséget mutattak, amely a tejtermelő ágazatban a tej minőségét tekintve megközelítette – és van ahol meg is haladta – a felső értéket. Ha a termelő nem akarta, hogy a szennyezett tej miatt veszteség érje, takarmányainak nagy részét vizsgáltatnia kellett, illetve új takarmányt kellett vásárolnia. Ez a probléma persze a takarmányértékesítőknél is jelentkezett, mert ahol kiderült a szennyezettség, az eladhatatlan takarmány piacról való kivonása tovább növelte a hiányt, ezzel emelve a fajlagos árakat. A munkabérek emelkedése (2022-re 24%-os minimálbér növekedés) újabb komponense a ráfordítások növekedésének, amelyet ha nem tud követni a gyors termékár növekedés, nagyon sokan akár abba is hagyhatják a termelést, amely nemcsak családok megélhetését veszélyezteti, hanem hosszú távon az élelmiszerellátást is. Nem titok; több gazdálkodó azon gondolkozik, hogy akár 30-35%-kal is csökkentheti a tehénlétszámot, vagy felszámolja az állatállományt. Márpedig ahol egyszer abbahagyják a termelést, ott nagy valószínűséggel nem fognak újra termelni. Ha ez a jelenség nagy létszámú gazdaságok esetében bekövetkezne, az nagy baj lenne a szarvasmarha ágazat szempontjából, de meglehetősen negatívan érintené a magyar agráriumot, és magát Magyarországot is. Visszatérve a takarmány-előállításhoz, sajnos a gyártók sincsenek könnyű helyzetben, mert egyszerűen nincs hová nyúlniuk, ugyanis minden szegmensben olyan magasak az árak, hogy már nem tudnak költséget csökkenteni. Sajnos ez valószínűleg kihat majd az állattartók fejlesztéseire is, amelyeket a szintén magas ár növekedés miatt a legtöbb gazda nem tud majd a jövőben végrehajtani, így az elnyert pályázatok, pályázati pénzek visszaadására kényszerülnek.

EGYRE ERŐSÖDŐ ÁLLATI-TERMÉK ELLENES LOBBI

Egy másik negatív komponense a 2021-es évnek – mely az állattenyésztésre hat – annak a „kampány” jellegű nézőpontnak az erősödése, mely az állati termékfogyasztás megszüntetését célozza. Az állati termékek fogyasztását visszautasító fogyasztói réteg álláspontja önmagában nem jelent problémát, hiszen mindenki azt eszik, amit szeretne, azonban sokszor valótlan állításokkal próbálják alátámasztani a hús, a hústermékek, és egyéb állati termékek előállításának környezetromboló hatását, állatjóléti anomáliáit, holott ezeknek az állításoknak szinte semmilyen valóságalapja nincs. Sokan azt állítják, hogy a szarvasmarhatenyésztés miatt irtják az őserdőket Brazíliában, holott inkább az ültetvényes földművelés miatt történnek ezek az erdőirtások. Nem szabad elfeledni, hogy a szarvasmarhatenyésztés – főleg a húsmarha-tenyésztés – akkor kifizetődő, ha azt gyepre alapozzák. A trópusokon leginkább a pampákra (Dél-Amerika), azaz a nagy kiterjedésű füves pusztákra korlátozódik a kérődzők tenyésztése, Afrikában a szavannákra, Ázsiában a sztyeppére, Észak-Amerikában pedig a Préri éghajlati rend-szeréhez kapcsolódó területekre települt a legtöbb tenyésztőgazdaság. Az is könnyen belátható, hogy a világnak számos olyan helyszíne van (pl. hegyvidékek alpesi régiói, gyenge talajminőségű szikes, gyér növényzetű füves gyepek), ahol a növénytermesztés nem kivitelezhető, a szarvasmarha mégis húst vagy tejet tud rajta termelni, ezzel szintén megélhetést biztosítva ezen a területen élő, és így gazdálkodni tudó családoknak. Tehát jó lenne belátni a húsfogyasztás ellenzőinek is, hogy a szarvasmarhatenyésztés nem jár feltétlenül környezetrombolással, mint ahogy extrém vízfogyasztással sem, ahogy azt sokan állítják.

Szintén hamis állítás, hogy a vörös húsok egészségtelenek és rákot okoznak. Több olyan állítás is tanulmányokra hivatkozik a vörös húsok rákkeltő hatását illetően, amely megfigyeléses vagy kísérleti jellegű elemzések bizonyító erejére támaszkodik, ráadásul a feldolgozott hús olyan mértékű bevitelén alapul, amely meghaladja a legtöbb európai ország átlagos fogyasztását. Vagyis ezek a vélekedések mindössze csak annyit vetítenek előre, hogy a feldolgozott húsokban gazdag étrenddel összefüggésbe hozható a vastagbélrák megnövekedett kockázata. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vörös és a feldolgozott hús fogyasztása rákot okozna, amire viszont egyértelmű bizonyíték egy Egyesült Királyságban készült, kifejezetten erre a célra irányuló tanulmány, mely széles körű fogyasztói réteget vizsgált statisztikailag megbízható módszerekkel, és az elemzés során bizony hasonló arányú bél- és vastagbélrákot talált a vegetáriánusoknál, valamint a húsevőknél egyaránt.

Mindez arra utal, hogy a húsfogyasztás általában nem fő oka ennek a betegségnek. Ugyanakkor a vörös hús sok mioglobint tartalmaz (ettől vörös), hiszen az izom-összehúzódásokért felelős miozin annál több az izomrostban, minél többet használjuk (a miozin molekulák húzzák össze az aktin fonalakat, így jön létre az izomösszehúzódás), és ehhez a fokozott használathoz energia kell, mely a lebontó folyamatok terminális oxidációjánál az izomsejtek mitokondriumaiban sok oxigént igényel, ezt pedig a vér szállítja a vörös vértesteket felépítő hemoglobin-hoz kapcsolva, mely szintén vörös. Mindent összefoglalva a vörös húst előállító állat biztos, hogy sokat mozog, nincs korlátozva, nincs bezárva, hiszen ellenkező esetben világos lenne a húsa. Ez összevág az előző technológiai megállapítással, hogy a húsmarha tartást legelőre alapozzák. Hiába mondják egyesek, hogy a hízlalási idő alatt igen is be vannak zárva az állatok hízóistállókba; míg a húsmarha növendékek a hízlalásba kerülnek, nagyjából 180-200 napon keresztül az anyjukkal együtt a legelőt járják, építik a mioglobinban dús, a szabad élet nagy arányultságát bizonyító izomzatukat, mely majd a vágás után nem csak finom termékké transzformálódik, hanem a vérképzés szempontjából is egészséges tápanyagforrássá alakul. Ezt növényi termékekkel nem lehet pótolni, az emberi szervezet pedig úgy van kitalálva, hogy állati termékre szüksége van. Persze a szükséglet felnőtt korban valamelyest csökken, de fiatal korban az igény kielégítésének elégtelensége visszafordíthatatlan következményekkel járhat.  Némi pozitív vélekedésre ad viszont okot, hogy hazánkban ezt egyre többen felismerik, így a marhahúsfogyasztás – mely sajnos az egyik legkisebb fogyasztás Európában – ha kis mértékben is, de folyamatosan növekszik.ű

A SZARVASMARHATARTÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM

A harmadik nagy problémakör a szarvas-marhatartásban a környezetvédelmi vádakból adódik. Akik valamelyest értenek a kémiához, könnyen kihasználhatják, hogy a kérődzők emésztése során metán és szén-dioxid keletkezik, és mivel ezek a gázok jelentős üveg-házhatás növelő gázok, így közvetetten a károsanyag-kibocsátás jelentős felelőseinek titulálják a szarvasmarhákat. Pedig a kérődzők csak nagyon kis mértékben szennyezik a környezetet. Azt sokan elfelejtik a vádaskodók közül, hogy egykoron, amikor az ember még nem iparosított, több millió kérődző élt a vadonban, mégsem fenyegetett a globális klímaváltozás a kibocsátott szén-dioxid és metán miatt. Ellenben mióta az ember a technológiai fejlettségét korszerű szintre fejlesztette, az energiatermelés, a szállítás, utazás és egyéb ipari szektorok működésének korában érdekes módon megnövekedett a káros üvegház hatású gázok koncentrációja, és a globális klímaváltozás mindenkorinál súlyosabb módon fenyeget. Ha az elméleten túlnézünk, és vesszük a számokat, akkor is valami hasonló eredményre jutunk.


2. ábra Az üvegházhatású gáz kibocsátás mértéke ágazatonként az EU országaiban

A 2. ábra ismerteti az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányait az emberi tevékenység következtében. Látható, hogy a kibocsátás nagy részéért az energiaipar, és az energiaszektor termékeit felhasználó szegmens adja, a mezőgazdaság ugyanakkor csak megközelítőleg 10%-ot szakít ki az össz. e-misszióból. A mezőgazdaságon belül az állattenyésztés valamivel kevesebb, mint 50%-át fedi le a kibocsátásnak, és igaz, hogy azon belül a szarvasmarha emésztése és a sertéstrágya kezelés nagyjából 90%-ot ad együtt, és, ha ez utóbbi két tételt még tovább-osztjuk, akkor ezek részarányát tekintve (70%), a szarvasmarha szektor jön ki vesztesen.

Ám összességében nézve, tehát ha a teljes globális kibocsátás 10%-ának az 50%-ának a 90%-ának a 70%-át nézzük, akkor a szarvasmarhák éppen hogy csak kicsivel több, mint 3%-os üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek. Ez gyakorlatilag  (ha ismét megnézzük a 2. ábrát) a hulladékgazdálkodás szintjével egyenlő.  Tehát ha Föld teljes tenyésztett szarvasmarha állományát eltüntetnénk, akkor is mindössze 3%-ot nyernénk, a teljes állattenyésztés „eltüntetésével” pedig összesen 5%-ot. Mi azt reméljük, hogy talán nem csak bennünk, állattenyésztőkben, szarvasmarha-tenyésztőkben merül fel a kérdés, miszerint nem lehet, hogy esetleg valami mást kellene talán „eltüntetni” vagy esetleg csökkenteni?! Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy míg az ipar, a kereskedelem és az energiaszektor elsősorban fosszilis eredetű szén-dioxidot és metánt juttat a levegőbe, addig az állattenyésztés biogén gázokat bocsát ki, ami a globális felmelegedés szempontjából nagyon nem mindegy. Mégpedig azért nem mindegy, mert a biogén szén-dioxid és metán a környezetből jön.


3. ábra A húsmarha-tartás biogén szén-körforgása

Ha megnézzük a 3. ábrát, pontosan látjuk miről is van szó. A növények a levegőből felveszik a szén-dioxidot, és a víz felhasználásával a napfény energiájának segítségével fotoszintetizálnak, azaz szénhidrátokat hoznak létre, amit beépítenek saját testükbe. Ilyen elven építik fel a testüket a trópusi esőerdők fái, de akár a Föld nagy füves pusztáinak fűféléi is, illetve a legelők, rétek, gyepek pázsitfüvei is. Ezt a füvet legeli le a húsmarha, majd alakítja át ezt a szénhidrátot „élő hússá”, mely szintén táplálékul szolgál az emberiségnek. Persze a kérődzés és az emésztés szén-dioxid-, és metánkibocsátással jár, mely a szarvasmarha emésztő szervrendszeréből a levegőbe kerül. Míg a szén-dioxid kezdi elölről a körforgást, addig a metán a légkörben 7-11 év alatt a napfény energiájának segítségével szétbomlik, és a levegő oxigéntartalmával egyesülve szintén szén-dioxidot és vízgőzt (felhőt) képez. Ezt követően az egész folyamat kezdődik elölről. Látható, hogy a húsmarha-tenyésztés éppen ezért egyetlen szénatomnyi karbonlábnyomot sem eredményez, mert a növényeken keresztül a levegőből felvett üvegházhatású gázokat alakítja vissza szintén üvegházhatású gázzá. Nem ildomos tehát a környezetvédelemnek sem vádolni a marhatartást, mint a globális felmelegedéshez hozzájáruló tevékenységet. Sajnos egyszerűen arról van szó, hogy némely termék úgy szeretne piacra jutni, hogy megvádolja ezt az állattenyésztési ágazatot, mert aki kevéssé képzett, nem biztos, hogy elsőre átlátja az előbb említett összefüggéseket. Napjainkban szerencsére azonban egyre többen látnak át a szitán, és egyre kevésbé adja át a „hitét” a „mindennapi ember” az itt említett témában hazugságokat terjesztő „mozgalom” törekvéseinek.

AZ ÁRAK ALAKULÁSA BIZTATÓ

Végül pedig a sok negatívum ellenére pozitívan próbáljuk zárni a „számadást” és persze ezzel a 2021-es évet is. Éppen ezért tekintsünk egy kicsit az élőállat árakra a húsmarha-tenyésztés „portékáit” tekintve. Itt szerencsére jó hírrel szolgálhatunk az év végét illetően, ugyanis az őszi időszakra nagyon régen nem látott árak jellemezték a vágóállat piacot. Mivel az Európai Unióban a COVID presszionálta év után, biztatóan regenerálódott a HORECA (hotel, étterem, és egyéb vendéglátási ágazat) szektor, megnőtt a húshasznú szarvasmarhák vágott féltestjeinek az ára. Nem is akárhogyan, hanem ugrásszerűen. Ha a teljes emelés (főleg a bikák esetén) nem is érvényesült teljesen a hazai vágóállat piacon, azért nagy lendületet adott az átvételi élősúly árakra a vágóüsző, illetve a selejt tehenek esetében. Természetesen itt az igazi, jó minőségű húsmarha végtermék élőállatot kell érteni. Persze a vágóbika ár is felfelé tendál, de ez tekintve a magas euró/forint árfolyamot nem érte el az Európai Unió országainak átlagszintjét hazánkban. A hízóalapanyag ára nem igazán változott, s bár a magas vágóállat árak alapesetben arra késztetnék a hízóüzemeket, hogy fogjanak bele minél több állat hízlalásába, azonban a magas takarmányköltségek miatt a hízlalás jövedelmezősége még nem került egyértelműen növekvő pályára.


4. ábra A húsmarha hízlalás jövedelmezősége az EU országaiban

Ha megnézzük a 4. ábrára, akkor láthatjuk, hogy az értékesítési árból mekkora ráfordítást von el a takarmányköltség, illetve a hízóalapanyag beszerzésének ára, és mekkora jövedelem marad a hizlalást végző gazdaságnak. Az utóbbi hónapok növekvő tendenciája még nem érte utol a COVID-19 pandémia előtti jövedelmezőségi szintet. A takarmány-árakat és az energiaárakat tekintve pedig, egyelőre nem is látunk nagy esélyt erre a közeljövőben.

Végezetül pár szót a tenyészállat árakról. Sajnos az árak (euróban) kissé lefelé tendálnak a nőivarú tenyész-alapanyag piacon (fiatal üsző, szűzüsző, vemhes üsző), de a forint gyenge helyzete miatt magasabb összegekhez juthatnak hozzá az értékesítők. A tenyészbika ára lépésről lépésre emelkedik, de egyelőre ez sem számottevő. A de minimis tenyészbika beállítás támogatás miatt sokan vásárolnak tenyészbikát, továbbra is igen népszerű a limousin és a blonde d’Aquitaine, mely utóbbi 10%-os emelkedést mutatott a 2021-es évben (5. ábra).


5. ábra A 2021. évi de minimis tenyészbika beállítás támogatás létszám adatai

Mindent összegezve egy kifejezetten negatív éven vagyunk túl, amely során a gazdák sok-sok áldozatos munkával ugyan, de pozitívan tudtak átlendülni, s ha nem is érzi ezt minden húsmarha tulajdonos, a fény azért reményt ad az alagút végén ebben az ágazatban, megerősítve azt a felismerést, hogy érdemes tovább dolgozni a szektorban, és nem a felszámolás, az állatállomány selejtezése, a gazdálkodás tokkal-vonóval történő megszüntetése az egyetlen, vagy helyes út. Mindemellett remélhetőleg a fogyasztók is egyre jobban tudják értékelni – főleg, ha a COVID-19 sújtotta időszakra gondolunk – az állattenyésztés mindig jelen lévő termékeit, és egyre több ismeretre tesznek szert, hogy felvilágosultan tudjanak választani, megalapozott döntéseket hozva, olyanokat, amelyek tudományos összefüggéseken alapulnak, nem pedig lobbi-erő irányította törekvéseken

Dr. Szücs Márton

Elérhetőség:

Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete

Cím: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.
Telefon: 1/412-5098
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ;
Honlap: www.limousin.hu

Kövessen minket, és további agrárgazdasági híreinket: